Magyarország gazdasága piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát" - szögezi le Ál-kotmányunk, amely biztosítja a keretét a külföldiek Magyarországon történő gazdasági megjelenésének is.
A külföldiek vállalkozási lehetőségeit Magyarországon alapvetően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv.(Bf.) (tanulmányom első része) és a külföldi jogszabályok alapján létrejött szervezetek Magyarországról történő jövedelemszerzése kapcsán a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényünk (Ta.) (tanulmányom második része) határozza meg. Jelen tanulmányommal célom, hogy bemutassam a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változásokat követően a külföldiek magyarországi vállalkozásainak jogi hátterét, annak kereteit, s felhívjam a figyelmet a szabályozás esetleges ellentmondásaira.
1. A külföldiek fogalma kapcsán a Bf. visszautal a devi-zárói szóló 1995. évi XCV. törvény értelmezésére, amely szerint külföldi az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni, továbbá az a - jogi formától független - üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás és üzletszerű gazdasági tevékenységet nem foly-, tató szervezet, amelynek székhelye külföldön van. Bár a külföldiekre vonatkozó fogalommeghatározás véleményem szerint egzakt, módosítást nem igényel, a székhely kérdése estlegesen nemzetközi jogi vonatkozásban Európában is okozhat a "Deleware-effektus"-hoz hasonló jellegű problémákat. (A "Deleware-effektus" lényege, hogy a Deleware-i társasági törvényt tudatosan úgy alkották meg, hogy minél több más államban működő társaságot ösztönözzenek arra, hogy adózási okokból Deleware-ban jegyeztessék be magukat. Ez oda vezetett, hogy ma az USA mintegy 25 legnagyobb ipari társaságának fele Delewareban van bejegyeztetve, de csak néhány folytat ott tényleges tevékenységet.)
Külföldiek gazdasági célú letelepedése a Bf. törvény módosítását követően jelenleg háromféle módon valósulhat meg: egyrészt külföldi részvétellel működő társaság, másrészt külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete, harmadrészt külföldiek önálló vállalkozása formájában.
1.1. Külföldi részvétellel működő társaság olyan gazdasági társaságot, egyesülést, közhasznú társaságot vagy szövetkezet meglétét jelenti, amelyben külföldi részesedést szerez. Külföldi részvétellel működő társaság bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható, az alapításhoz, a társaságban való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges (BH. 1996. 4.).
Lényeges annak hangsúlyozása, hogy az ily módon létrejött, a cégbíróság által nyilvántartásba vett vállalkozások belföldi vállalkozásnak minősülnek, ebből kifolyólag ugyanazok a jogszabályok irányadóak működésükre (BH. 1990. 11. sz.), még ha 100%-ban külföldi tulajdonban állnak is, mint a kizárólag belföldi részvétellel működő gazdasági társaságokra. Ebből következőleg ugyanazokat a közterheket (adók, illetékek, járulékok) kötelesek viselni, számvitelükre, mérlegkészítésükre, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségükre is a belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó előírások az irányadóak, a társaság a társasági szerződésben meghatározott gazdasági tevékenységéhez szükséges ingatlanra vonatkozóan - termőföld és védett természeti terület kivételével - belföldiekkel azonos módon tulajdonjogot vagy más jogot szerezhet.
A külföldi részvétellel működő társaságok munkavállalóinak munkajogi helyzetét a Munka Törvénykönyve szabályozza, de a külföldi magyarországi munkavégzésére főszabály szerint csak a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján kerülhet sor. Az engedély megadása feltételekhez kötött. Nincs szükség engedélyre a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének munkavégzéséhez, a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagjának munkavégzéséhez (képviselet, felügyelet körét meghaladó munkavégzés már engedélyköteles). Az ún. kulcsszemélyzet tagjai esetében - aki nem minősül vezető tisztségviselőnek, de irányítja és felügyeli a vállalkozás egészét, vagy valamely szervezeti egységét, illetőleg aki olyan kivételes tudással, műszaki ismerettel, szakképesítéssel rendelkezik, amely a szervezet tevékenységéhez szükséges - az engedélyt a feltételek vizsgálata nélkül ki kell adni.
1.1.1. Speciális szabályok érvényesek, ha külföldi által alapított vagy abban részesedéssel bíró gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy szövetkezet (egyesülés nem!) vámszabadterületen folytatja tevékenységét. A vámszabadterület a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi törvény szerint raktározás vagy ipari feldolgozás céljából létrehozott olyan elkülönített terület, amelyen a létrehozott vámszabadterületi társaság vám- és devizajogi szempontból külföldinek minősül, és jogosult számláit devizában is vezetni. A vámszabadterületi társaság tehát a vám- és devizaszabályok alkalmazásakor külföldinek, minden egyéb vonatkozásban - az előző pontban elmondottak szerint - belföldinek tekintendő.
1.2. A külföldi székhelyű vállalkozások gazdasági célú, cégalapítás nélküli letelepedésének jogát biztosítja az Európai Megállapodás (1994. évi I. törvény) IV. címének 2. fejezete alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv., amely szerint 1998. január 1-jétől fióktelep és kereskedelmi képviselet alapítható, s egyben megszüntette a korábbi külföldiek kereskedelmi képviseletéről, valamint információs és szervizirodáiról szóló 3/1989. (II. 26.) KeM. r. által szabályozott azon lehetőséget, hogy külföldi vállalkozó kereskedelmi képviseletet, információs és szervizirodát hozzon létre.
1.2.1. Fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozásnak olyan jogi személyiséggel nem rendelkező, önállóan gazdálkodó szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeznek. Ez a lehetőség azonban csak azon külföldiek esetében biztosít gazdasági célú letelepedést, amelynek székhelye szerinti állammal Magyarországnak nemzetközi megállapodása van.
A fióktelep jogosult vállalkozási tevékenységet végezni, eljárni a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyban, továbbá elmondható, hogy vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására -csakúgy mint a külföldi részvétellel működő társaságok esetén - a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadóak, velük azonos elbírálásban részesülnek.
Kissé bonyolultnak hat a fióktelep ingatlanszerzésének jogi szabályozása. Ugyanis a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldi vállalkozás csak a külföldiek magyarországi ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. r. szerint szerezheti meg. Ez azt jelenti, hogy a külföldi vállalkozásnak fióktelepe számára történő ingatlanszerzéshez szükséges az illetékes fővárosi vagy megyei közigazgatási hivatal vezetője engedélyének a megszerzése, aki az engedélyt akkor adja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb érdeket nem sért. Abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kell kérni. Ez látszólag ellentétes a külföldi részvétellel működő társaságok engedély nélküli ingatlan tulajdonjogszerzésével, de véleményem szerint ez csak a külföldi vállalkozó által történő ingatlanszerzésre vonatkozik, azaz ha a már működő, bejegyzett fióktelep akar ingatlant szerezni, akkor ahhoz külön engedély nem szükséges.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
