Az elmúlt időszakban egyre többször halljuk munkánk során a digitalizáció, az elektronizálás, az elektronikus aláírás, az információbiztonság, vagy éppen a SZEÜSZ és KEÜSZ fogalmakat. Hihetnénk, hogy az infokommunikáció kizárólag a közigazgatást tiszteli meg az újításokkal, és talán többen gondolhatják, hogy csupán a közigazgatásnak kell megbirkóznia az újításokkal övezett kihívásokkal. Természetesen mindez koránt sincs így, hiszen egy jól működő egész, több szeletből tevődik össze és válik komplett digitális ökoszisztémává.
A közigazgatás infokommunikációs fejlesztése és felkészítése önmagában nehezen értelmezhető, hiszen sok más egyéb feltétel is szükséges az infokommunikációt észszerűen és hatékonyan hasznosító társadalom egészéhez. A hazai infokommunikációs szektort nagymértékben befolyásoló szakmai irányok mozgatója többek között a Digitális Jólét Program (továbbiakban: DJP), amely a digitális ökoszisztéma egészét érintő programként is értelmezhető.
Ebben a programban kerülnek összehangolásra a magyar társadalom és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlesztését célzó, egymásra épülő, egymást kiegészítő kormányzati infokommunikációs programok. A DJP szerint a kormányzat feladata a munkavállalók és vállalkozások felkészítése a digitális korra.
A DJP végrehajtásában számos kormányzati szereplő vesz részt. Elsődleges felelős a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, valamint az egyes intézkedések kapcsán az érintett minisztériumok.
A DJP stratégiai modelljében négy pillérbe (tématerületbe) szerveződik a "digitális jólét" elérését szolgáló intézkedések köre:
• Digitális infrastruktúra;
• Digitális kompetenciák;
• Digitális gazdaság;
• Digitális állam.
A digitális infrastruktúra a többihez képest egyfajta horizontális pillérként jelenik meg. Emellett az alábbi horizontális témák jelennek meg a DJP-ben, amelyek az egyes pilléreken átívelő módon erősítik a digitális ökoszisztéma koherens megteremtését:
• Információbiztonság és kibervédelem;
• Hálózatkutatás: formális és informális hálózatok a digitális ökoszisztémában;
• Okos Város (Smart City);
• Releváns nemzetközi rendezvényeken való magyar megjelenés erősítése;
• Egységes Kárpát-medencei magyar digitális ökoszisztéma;
• A digitalizáció élettani és társadalmi hatásvizsgálata.
A DJP stratégiai megközelítésének pillérei részben megfeleltethetők az Európai Bizottság által kiadott Digital Economy and Society Index (DESI), vagyis Digitális Gazdaság és Társadalom Index egyes dimenzióinak, vagyis a DJP intézkedései elsősorban az Európai Bizottság által figyelemmel kísért, és európai uniós összehasonlításban is releváns tényezőkre hatnak.
A DESI a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, vagyis egy összetett mérőszám, amely az alábbi öt területen méri a digitális fejlődés mértékét:
| DIMENZIÓ | ÉRTELMEZÉS | RELEVÁNS DJP PILLÉR |
| Összekapcsoltság (Connectivity) | Vezetékes széles sáv, mobil széles sáv, a széles sáv sebessége és ára | Digitális infrastruktúra |
| Humán tőke (Human capital) | Internethasználat, alapfokú és fejlett digitális készségek | Digitális kompetenciák |
| Internethasználat (Use of internet) | Az online tartalmak, kommunikáció és kereskedelmi műveletek igénybevétele | Digitális kompetenciák |
| A digitális technológiák integráltsága (Integration of Digital Technology) | Üzleti digitalizáció és elektronikus kereskedelem | Digitális gazdaság |
| Digitális közszolgáltatások (Digital Public Services) | Elektronikus kormányzat | Digitális állam |
A DESI index 2017. évi országjelentése szerint Magyarország a 21. helyen áll az uniós tagországok között. Magyarország esetében a fő kihívást változatlanul a vállalkozások csekély mértékű IKT (infokommunikációs technológiák) használata és a digitális közszolgáltatások fejlettségi szintje jelentik.
A pillér célja kettős. Egyrészt a már fejlett területek és közösségek további fejlesztése, másrészt pedig a gazdasági és közösségi folyamatoktól távol maradó rétegek (ún. "fehér foltok") számára lehetőség nyújtása a digitális világhoz való csatlakozás érdekében.
Az infrastruktúra fejlesztésében komoly előrelépés történt a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében, mind uniós, mind hazai költségvetési forrásokból, mint a szolgáltatók önerős fejlesztései által, amelyeket 2018 decemberéig, a program megvalósításának véghatáridejéig folytatni fognak.
A pillér másik célkitűzése az 5G mobilszolgáltatáshoz kapcsolódik. Itt a cél az, hogy Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává 2018-ig, va-
- 35/36 -
lamint Magyarország játsszon régiós vezető szerepet az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében. Cél, hogy Magyarország a világon elsők között vezesse be az 5G-t 2020 után. Ennek érdekében az érintett szereplők, köztük piaci szereplők bevonásával ún. "5G koalíció" alakult, illetve elkészül Magyarország 5G Stratégiája.
A DJP a digitális kompetenciafejlesztést elsősorban munkaerőpiaci szempontból fogalmazza meg, vagyis a digitális kompetenciák fejlesztését irányozza elő a munkavállalók körében. Ebben a körben a DJP nem csak az infokommunikációs területen dolgozó munkavállalókra fókuszál, hanem valamennyi munkavállalóra. A DJP szerint a digitális kompetenciák fejlesztése emellett a digitális ökoszisztéma egészére pozitív hatást gyakorol:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
