Az Igazságügyi Minisztérium keretei között működő Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának szervezésében 2017. június 22-én került megrendezésre a "Jog, erkölcs, etika" című konferencia Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Dísztermében.
A konferencia céljai közt szerepelt, hogy a kötelező képzéseken túlmutató módon is elősegítse az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó hivatásrendek minél magasabb színvonalú szakmai tevékenységét, továbbá, hogy minden érdeklődő megismerkedhessen a jog és az etika közötti komplex kapcsolat jellemzőivel. Az előadók különböző tudományterületekről érkeztek, és a mintegy kilencvenfős résztvevői körben is számos igazságügyi hivatásrend képviseltette magát (felszámolóbiztosok, közjegyzők, igazságügyi szakértők, önálló bírósági végrehajtók, egyetemi oktatók).
A délelőtti panel moderátora prof. dr. Szabó Imre, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának irányításáért felelős miniszteri biztos volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyik kiemelt célja az igazságszolgáltatással szembeni közbizalom erősítése, melynek fontos része, hogy az igazságügyhöz kapcsolódó hivatásrendek jogalkalmazói feladatuk ellátása során etikusan járjanak el.
A konferenciát dr. Szecskó József, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki bemutatta, hogy az Alaptörvényben miként jelennek meg az etikai elvárások a Nemzeti Hitvallásban, a gyermekek erkölcsi fejlődésével illetőleg a bírósági eljárással kapcsolatban. Rámutatott, milyen fontos az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó hivatásrendek jogi és etikai képzése annak érdekében, hogy a magas fokú együttgondolkozás egyéni és kollektív innovációhoz vezessen.
Prof. dr. Gyenge Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára "A jogállamiság erkölcsi alapjai - legalitás versus moralitás" című előadásában beszélt arról, hogy etika nélkül jogról gondolkodni illúzió. Példaként a nürnbergi per eseményeit mutatta be, különös tekintettel a Radbruch-i formulára, kiemelve a törvényesített törvénytelenség, valamint a törvény feletti jog fogalmát. Az ókori szofisták eszmevilágának bemutatását követően a felvilágosodás kori természetjogi gondolkodók munkásságát vizsgálta az etika szemszögéből, és zárásként kiemelte, hogy a legalitas moralitas nélkül üressé válik.
Dr. habil. Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense "Szakmai etika a jogalkalmazóknál" címmel tartott előadást, melyben a jogalkalmazó és az ügyfél közötti akadálymentesített kommunikáció jelentőségét mutatta be. Az igazságügyi hivatásrendek jogalkalmazókként állnak kapcsolatban a jogkereső állampolgárokkal, és kiemelt fontossága van annak, hogy a jogi nyelv által állított kommunikációs akadályokat leküzdhessék, ezzel is növelve az eljárások hatékonyságát. Az új eljárásjogi kódexekben helyenként megjelenő bírói ki-tanítási kötelezettséget is e körben említette. A plain language movement kialakulásának, különböző irányainak ismertetésével (2010, USA, Kúria stíluskönyve, OFFI-konferenciák) felhívta a figyelmet arra, hogy az etikus jogalkalmazó feladatai közé tartozik a jogi nyelv érthetőbbé tétele.
Prof. dr. Miskolczi-Bodnár Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára "Jog és erkölcs változó kapcsolata" című előadásában a két normarendszer közötti különbségeket, ütközőpontokat vizsgálta (írásba foglalás, mekkora közösségre van kihatással, a megszegés következményei), áttekintést adva a különböző hivatásrendek etikai kódexeiről, jogesetekkel illusztrálva szavait. A jog és erkölcs világa nem független egymástól, a jogszabályok gyakran hivatkoznak erkölcsi követelményekre, az először írásba foglalt jogszabályok döntően korábban kialakult erkölcsi normákból származtak. Napjainkban már nem minden jogi norma mögött áll erkölcsi szabály, azonban nem elhanyagolható mennyiségű jogi norma egyben morális szabály is.
Dr. habil. Birher Nándor, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola főiskolai tanára "Az igazságosság a lélek egészsége, az igazságtalanság a betegsége" (Platón, Az állam, 444d) című előadásában az igazságosság fogalmának vizsgálatával kereste az etika és jog közötti kapcsolat alapjait, felhívva a figyelmet arra, hogy az igazság nem tény, hanem folyamat, valamint, hogy az egyes hivatásrendeknek milyen szempontokra kell tekintettel lenniük hivatásuk gyakorlása során. Előtérbe helyezte a jog, a vallás és az erkölcs komplex kapcsolatát is, majd Spinoza gondolataival zárta előadását: "A boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény, s nem azért örvendünk neki, mert vágyainkat megfékezzük, hanem megfordítva, mivel örvendünk neki, azért tudjuk megfékezni vágyainkat."[1]
A délutáni panel első előadója dr. Németh Gabriella, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vezérigazgatója volt, aki korábban főosztályvezetőként dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban. "Etikai kérdések az igazságügyben" című előadásában bemutatta a 2014-ben a minisztériumban megindított azon folyamatokat, melyek az igazságügyhöz
- 47/48 -
kapcsolódó hivatásrendekkel szembeni közbizalom megerősítését tűzték ki célként, különös tekintettel az önálló bírósági végrehajtókra, az igazságügyi szakértőkre és a hiteles tolmácsokra, fordítókra. Mindegyik területen szükségesnek ítélték statisztikai adatok gyűjtését, az etikus szemléletmód kialakítását, valamint modernizált képzések biztosítását, melyet az önálló bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők esetében az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervez. Kiemelte, hogy az önálló bírósági végrehajtók esetében már elvárás a jogi végzettség, amely nyilván erősíti a jognak megfelelő működésüket.
Dr. Bajzáth Orsolya, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezetője "A fizetésképtelenségi eljárásokat érintő jogalkotás aktuális kérdései (Cstv., EÉR), a 2017. évi hatósági ellenőrzés tapasztalatai" című előadásában felhívta a figyelmet a Csődtörvény változásaira, különös tekintettel a hatóság által vezetett névjegyzékre, valamint a hatóság bírságolási jogköreinek módosulására. Ismertette az elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségek megsértésének következményeit, a felszámolási eljárás során történő értékesítéssel összefüggő módosításokat (ártárgyalás és elővásárlási jog), valamint a felszámolási eljárások eredményességének növelésére irányuló intézkedéseket.
A nap utolsó előadója dr. Juhász László ny. ítélőtáblai tanácselnök volt, aki "A hitelbiztosítékokra vonatkozó szabályok változása a Cstv.-ben" című előadásában betekintést nyújtott a zálogjogi szabályok világába, bemutatva azok változásait az új Ptk. elfogadása óta. Különös hangsúlyt fektetett a csődeljárás hitelbiztosítékainak, a zálogjogosulti bizományos intézményének, az önálló zálogjognak, az alzálogjognak, a ki nem elégített biztosított követelés besorolásának, a dologi kötelezett felszámolásának, a zálogjogosult vásárló kötelezettségeinek, valamint a vagyont biztosító zálogjognak az ismertetésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csődeljárások száma hosszú évek óta elenyésző a felszámolási eljárásokhoz képest, például 2016-ban 120 csődeljárás mellett 15 555 felszámolási eljárás történt.
A konferenciát prof. dr. Szabó Imre zárta, aki felhívta a figyelmet az etikai kérdések kiemelt fontosságára, hangsúlyozva, hogy a magas színvonalú hivatásgyakorláshoz minden igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó hivatásrend számára elengedhetetlen a jogszabályok és az erkölcsi normák pontos ismerete és betartása. ■
JEGYZETEK
[1] Spinoza, Etika, V. 42. Tétel.
Visszaugrás
