Kiss György Árpád 1953. április 27. napján Debrecenben született. Jogi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1972-ben kezdte meg, majd 1977-ben szerzett oklevelet, miután megvédte "Az alá-fölé rendeltség statikus vizsgálata a munkajogviszony tartalmában" című szakdolgozatát.
1977. március 1-jén kezdte meg egyetemi oktatói tevékenységét tudományos ösztöndíjas gyakornokként, majd 1979-ben egyetemi tanársegéddé, 1983-ban egyetemi adjunktussá, 1988-ban egyetemi docenssé nevezték ki.
A hetvenes években kibontakozott kutatói aktivitása kezdetben a munkaszervezeti demokrácia kérdéseire irányult; bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézetének koordinálásával folyt munkába. Első tanulmányai is ebben a tárgykörben jelentek meg. Ugyanebben az időszakban bontakozott ki kutatói érdeklődése a munkajogi konfliktusok természete és feloldásuk módozatai iránt is, aminek eredményeit 1985-ben "A munkajogi konfliktusok alapkérdései és feloldásuk módozatai" című kandidátusi értekezésében foglalta össze. 1987-ben megszerezte a tudományok kandidátusa címet. A nyolcvanas évekre visszatekintve jól látható Kiss Györgynek ebben az időszakban kibontakozott - napjainkig tartó - rendkívüli publikációs aktivitása, de első tudományos kutatási célú külföldi tartózkodásai is erre az időszakra esnek. 1987-1988-ban ellátta a pécsi jogi kar dékánhelyettesi teendőit is.
A nyolcvanas évek végén új tudományos kutatási terület tűnt fel Kiss György érdeklődésében: a magánautonómia munkajogi aspektusainak vizsgálata, figyelemmel a kérdéskör individuális és kollektív munkajogi vonatkozásaira is. Ehhez a kutatási irányhoz kapcsolódik pályájának egyik jelentős eseménye: az Alexander von Humboldt Stiftung ösztöndíjasaként 1989-1990-ben a Regensburgi Egyetemen dolgozott prof. dr. Reinhard Richardi vezetése alatt. A Németországban töltött évek és tapasztalatok nagy hatást gyakoroltak Kiss György oktatói és kutatói munkásságára és érdeklődésére. Ennek a szemléletformáló időszaknak számos eredménye mellett külön is említést érdemel, hogy megjelentek azok az európai tankönyvirodalom tradícióit tükröző munkajogi tankönyvei, amelyek megújították a hazai munkajogi tankönyvirodalmat. Már a közelmúltbeli tankönyvírói munkásságának termékei a 2019-ben megjelent "Közszolgálati életpályák jogi szabályozása", valamint a 2020-ban napvilágot látott "Munkajog" című tankönyvek.
1995-ben született "A piac és az emberi tényező" című kismonográfiája, amely a politikai, gazdasági rendszerváltásnak a munkajog hazai fejlődésére gyakorolt hatásait igyekezett összegezni.
Kiss György 1999-ben tanszékvezetői kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékére, amely vezetésével működött 2012-ig. Tanszékvezetői tevékenysége során nagy hangsúlyt fordított a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítésére és ápolására, valamint arra, hogy fiatalabb munkatársai megfelelő lehetőségeket kapjanak a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai közéletbe való bekapcsolódásra. Elindította a munkajogi szakjogász és a munkajogi szakokleveles tanácsadó szakirányú továbbképzéseket. Témavezetőként kapcsolódott be a pécsi jogtudományi doktori iskola munkájába, és vezetésével napjainkig számosan szereztek PhD-fokozatot. A hazai jogi karokon működő doktori iskolák fokozatszerzési eljárásaiban számos alkalommal vett részt. Alapítója és szerkesztőbizottsági elnöke a ma is működő Pécsi Munkajogi Közlemények című folyóiratnak, amelyet 2008-ban a pécsi jogi karon indítottak útjára az általa létrehozott Nemzetközi és Összehasonlító Munkajogi Kutatóintézetben. Ez idő szerint is az Állam- és Jogtudományi Kar kutatóprofesszora.
Tanszékvezetői megbízatását közvetlenül megelőzően, 1993-tól 1999-ig Kiss György a Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályát vezette. Tevékenységének középpontjában a munkajogi jogalkotás állott, amely ebben az időszakban tette meg az első lépéseket az európai munkajog átvétele érdekében. Erre az időszakra esik az is, hogy a Pécsi Tudo-
- 82/83 -
mányegyetem 1996-ban habilitálta "A privatizáció hatása a munkaviszonyra - érdekek és értékek a munkajogban" című értekezésével, aminek nyomán egyetemi tanárrá nevezték ki.
A munkajogi jogalkotásban hivatali munkájának befejezését követően is több alkalommal részt vett, és 2011-ben közreműködött a 2012. évi Munka Törvénykönyvének előkészítésében is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
