Az elmúlt időszakban több tanulmányban is foglalkoztam az adatvédelem várható változásaival, illetve - részben szerzőtársaimmal közösen - az adatvédelmet érintő új jogintézmények elemzésével. A változások okaiként elsősorban a technológia fejlődését, és az ezzel összefüggő társadalmi változásokat jelöltem meg. Az adatvédelem fejlődési tendenciáit kutatva érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy az új technológiák és szolgáltatások új felhasználói viselkedésmintákkal párosulhatnak. A felhasználók új generációjának a magánszférával kapcsolatos attitűdje eltérhet a korábbi generációétól.[1] Az elmúlt években számos felmérés igyekezett ezt pontosan feltárni. Tekintettel arra, hogy a mintavétel, a feltett kérdések, a vizsgálat időszaka, a közvélemény-kutatás módszertana stb. az egyes kutatásoknál jelentősen különbözött, nincs mód az adatok statisztikai értelemben pontos összehasonlítására. Az egyes kutatások eredményeinek, következtetéseinek áttekintéséből azonban jól körülrajzolhatók olyan általános tendenciák, amelyek terén ugyan országonként,[2] korosztályonként vagy más szempontok alapján lehetnek akár jelentősnek mondható eltérések is, de amelyek összességükben mégis alkalmasak arra, hogy összképet adjanak a felhasználók és adatkezelők adatvédelmi attitűdjéről.
Az eredmények áttekintéséhez és a következtetések levonásához az alábbi kutatások eredményeit használom fel:
- az Eurobarometer 2008-ban publikált, érintettek és adatkezelők hozzáállását egyaránt vizsgáló, sok esetben a 2003-as adatokkal, vagy 1990-ig visszamenő összehasonlítást is tartalmazó jelentéseit;[3]
- az Eurobarometer 2011-ben publikált, az adatvédelem és az elektronikus identitás témakörében végzett attitűdvizsgálatot;[4]
- a CONSENT projekt keretében végzett felmérés 2013-ban bemutatott eredményeit;[5]
- több, kifejezetten a fiatal generáció adatvédelemhez való hozzáállását vizsgáló tanulmányt,[6]
- végül néhány további, különböző privacy-kutatások eredményeit összegző szakirodalmi forrás megállapításait.
A felmérések jellemzően az online szolgáltatásokra és a piaci szereplő adatkezelőkre koncentráltak, így a Nagy Testvér adatkezeléseivel szembeni érintetti hozzáállásról releváns következtetéseket ezekből levonni csak egy-egy meghatározott területen lehet.
A magánszférával kapcsolatos aggodalmakkal, félelmekkel és várakozásokkal kapcsolatban számos releváns eredmény született az elmúlt években.
A holland, belga és brit diákokon végzett felmérés azt mutatta, hogy az adatvédelmi aggodalmak más kérdésekkel (pl. oktatás vagy egészségügyi ellátás színvonala, bűnözés, bevándorlás, környezetszennyezés stb.) összevetve nem túl magas prioritásúak.[7] Ugyanakkor konkrétan rákérdezve igen nagy arányban fontosnak tartották az adatvédelem kérdését, ami azonban túl sokat nem árul el, mivel egyrészt ez volt a politikailag korrekt válasz, másrészt a kitöltők eleve felülreprezentáltak e téren: aki rászán kb. 30 percet a kérdőív kitöltésére, eleve fontosabbnak tartja az adatvédelem kérdését másoknál.[8] Az Eurobarometer 2008-as felmérése szerint az európaiak 64%-a aggódik személyes adatai megfelelő kezelése miatt,[9] míg a 2011-es felmérés - szűkebb, de érzékenyebb kérdés - alapján az európaiak csak mintegy 35-54%-a,[10] tehát szűk fele aggódik amiatt, hogy a viselkedését rögzítik.[11] Ennél jelentősebb arányban, a megkérdezettek több mint felét érinti kényelmetlenül a különböző adatgyűjtésen alapuló internetes profilozás (igaz, kb. 40%-ot ez nem zavar).[12][]
Az aggodalmak inkább más esetekkel kapcsolatos ismereteken, mintsem közvetlen tapasztalatokon alapulnak. Adatvesztésről vagy identitáslopásról a megkérdezettek 55%-a hallott már, döntően a médiából, kisebb részt szóbeszéd alapján, ugyanakkor csak 2% volt közvetlenül érintett, és további 3% válaszolta, hogy a családja érintett.[13]
A felhasználók többsége tisztában van a különböző, személyes adatokat érintő műveletekkel (személyre szabott tartalmak és reklámok, adatok megosztása/eladása harmadik személyek számára), de e gyakorlatok elfogadottsága - még akkor, ha az érintett hozzájárult (!) - viszonylag alacsony.[14] A tudatossággal kapcsolatban hasonló eredményt mutatnak a belga tinédzserek válaszai is: nagy részüknél (72%) felmerül, hogy az adott weboldalnak miért is kellenek a gyűjteni kívánt adatok, 69% aggódik az adataik felhasználásával kapcsolatban, sőt 73% keres valamilyen információt az adatkezelésről, mielőtt megadja az adatait.[15] Összességében tehát nagy többségük viszonylag szkeptikus.
Érdekes eredményeket mutatnak a bizalommal kapcsolatos kérdések. Az Eurobarometer 2008-as felmérései egyértelműen jóval nagyobb bizalmat mértek az állami szervek (egészségügyi intézmények: 82%, rendőrség: 80%, szociális ellátórendszer intézményei: 74%, adóhatóság: 69%), mint egyes piaci szereplők esetén (utazási irodák: 32%, piackutató cégek: 33%,
- 155/156 -
bankkártya-kibocsátók: 43%).[16] Az 1990-ig történő visszatekintés ráadásul jelentős bizalomnövekedést mutatott az állami szféra adatkezelőivel szemben, míg a piaci szereplők esetén inkább stagnálás vagy csökkenés figyelhető meg.[17] Az állami szervekkel szembeni nagyobb bizalmat és a piaci viszonyok kapcsán felmerülő bizalomhiányt az Eurobarometer 2011-es kutatása is megerősíti.[18] A CONSENT projekt eredményei alapján a fogyasztók sincsenek túl jó véleménnyel az adatkezelőkről: országonként eltérő mértékben, de a nagy többség (65-92%) úgy véli, hogy személyes adataikat tudtuk nélkül is felhasználják, és engedélyük nélkül harmadik személynek átadják, vagy kéretlen kereskedelmi üzenet küldésére használják.[19] Az Eurobarometer 2011-es felmérése hasonló értéket mutatott, a megkérdezettek átlagosan 70%-a aggódik a személyes adatok tudtuk nélküli további (eredeti céltól eltérő) kezelése miatt.[20] Végül ugyanezt a következtetést megerősíti egy harmadik forrás is, eszerint a felhasználók tartanak attól, hogy - akár az adatkezelő etikátlan eljárása, akár a figyelmetlenül megadott hozzájárulás miatt - az adatkezelők külön értesítés nélkül továbbadják a személyes adatokat.[21]
Az Eurobarometer 2011-es felmérése alapján a megkérdezettek 75%-a szerint a személyes adatok növekvő feltárása a modern élet része, és 58% szerint nincs alternatívája a személyes adatok megadásának, ha termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, illetve igénybe venni. A 15-24 éves korosztálynál érezhetően magasabbak ezek az értékek (83% és 69%).[22] Érdekes, hogy a holland, brit és belga egyetemistákat vizsgáló felmérésben ugyanerre a kérdésre összességében inkább semleges (50% közeli) válaszokat adtak,[23] pedig az Eurobarometer felmérése alapján mind a korcsoport, mind e nemzetek válaszadói az átlagnál magasabb arányban fogadták el az állítást.
Ugyanakkor, és ez mindenképp figyelemre méltó, a megkérdezettek csupán egyharmada válaszolta, hogy az adatok megosztása "nem nagy ügy", míg 63% ezzel nem értett egyet. A 15-24 éves korosztálynál ez az arány 43%, illetve 55%, tehát a többség számára még ebben a korcsoportban is "nagy ügy" az adatok megosztása.[24]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
