A felperes vállalkozó keresetlevelében előadta, hogy szerződésben kötelezte magát a megrendelő alperes számára épületszerkezeti alkatrészek gyártására. Röviddel a szerződés megkötése után vita támadt a felek között abban a kérdésben, hogy az alkatrészeket a felperesnek összeszereletlen vagy összehegesztett állapotban kell-e gyártania és szállítania.
A felperes levélben közölte az alperessel, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a vállalkozói díj meghatározásánál összeszereletlen alkatrészeket vett figyelembe, ezért a hegesztés költségeit a szerződésben meghatározott vállalkozói díjon felül fogja érvényesíteni. Ennek összegét két változatban jelölte meg, attól függően, hogy az összeszerelés a felperes vagy az alperes telephelyén fog-e megtörténni.
A felperes az alkatrészeket összeszereletlen állapotban adta át az alperesnek. Emiatt az alperes gyártási önköltség és üzemi rezsidíj címén levonást eszközölt a felperest megillető vállalkozói díjból.
A felperes keresetlevelében az alperest ennek az összegnek a megfizetésére kérte kötelezni annak alapján, hogy az ő kötelezettsége "nem készre hegesztett, szerkezetkész termék, hanem szerkezeti egységeinek, alkatrészeinek" gyártása volt.
Az alperes a per során kitartott korábbi álláspontja mellett, hogy ti. a szerződés részét képező rajzok egyértelműen tanúsítják az alkatrészek hegesztett állapotban történő gyártásának kötelezettségét.
1. A felek közötti vita eldöntésénél a Választottbíróságnak elsősorban szerződésértelmezés útján azt kellett tisztáznia, hogy mi volt a vállalkozás tárgya. Minthogy a szerződés szerint a "gyártás az adott rajzdokumentáció ... szerint történik", azt kellett megállapítani, hogy a felperes akkor teljesített volna szerződésszerűen, ha az alkatrészeket hegesztett formában állítja elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
