The purpose of the review is to summarize the main findings of the third semester of the conference series "Beyond the Rules of Procedure" organized by the Directorate of Legislation of the Office of the National Assembly.
The first speaker Richárd Adorján (Assistanr Secretary for Budget, Ministry of National Economy) aimed to evaluate the new budgetary procedure in the Hungarian parliament. The lecturer pointed out that the new Rules of Procedure made the process more efficient, without restricting the rights of the representatives of the opposition disproportionately.
The next session was held by Pál Sonnevend, vice-dean of Eötvös Loránd University who talked about the treaty making process of the Hungarian Parliament. He praised the new Fundamental Law of Hungary as one of the most international law friendly constitution in Europe.
Transparency and lobbying in the parliamentary procedures were the topics of the next session held by two professors of Eötvös Loránd University, Eszter Bodnár and Zoltán Simon. In terms of media coverage at the House of the Hungarian National Assembly Eszter Bodnár emphasized that the new restrictions could violate the European Convention on Human Rights. Zoltán Simon drew lessons from the history of lobbying regulations of the European Parliament for the Hungarian lawmakers.
Disciplinary and penal law is an essential element of all legislative bodies. Sándor Pesti, Director of the Institute of Political Sciences of Eötvös Loránd University praised the new Rules of Procedure as a modern regulation that meets the European standards.
Since 2014 Hungarian minorities are represented by Nationality Advocates in the National Assembly. Sándor Móré, professor of Károli Gáspár University of the Reformed Church analyzed the new institution and stated that despite of all its problems, it could help minorities to stand out for their interests.
The last session of the semester was held by Anikó Unger, lecturer at Pázmány Péter Catholic University. She demonstrated the significance of parliamentary etiquette as a means to strengthen the culture of cooperation within a legislative body.
Keywords: parliamentary law, treaties, budget, transparency in the parliamentary law, disciplinary and penal law
Az Országgyűlés Hivatala Törvényhozási Igazgatósága által szervezett előadás-sorozatot azért hívták életre, hogy a parlamenti jogra irányítsa a közjogász szakma, az egyetemi hallgatók és nem utolsósorban a közvélemény figyelmét. A rendezvény impozáns helyszínei (az Országház Vadász terme, illetve a Felsőházi ülésterem), az egyetemek és az alkotmányjogász szakmai műhelyek megszólítása, valamint a sorozatnak a polgárok lehetőleg minél szélesebb rétegét megcélzó kommunikációja mind-mind ezt a célt szolgálták. Az előadások visszajáró, főként egyetemista törzsközönsége alapján megállapítható, hogy nem minden siker nélkül.
Az alkotmányjogász szakmának a sorozat sokat ígér: a szervezők törekvése szerint a tételes jogi szabályok mögé kínál bepillantást, nemzetközi kitekintést és elméleti hátteret adva egyfelől a Ház munkatársainak, akik nap, mint nap alkalmazzák a parlamenti jogot, másrészt gyakorlati háttérismereteket az érdeklődő közjogászoknak és egyetemi hallgatóknak.
A harmadik szemeszter "A parlamenti jog határterületei" címmel került megrendezésre, amely az elmélyítő szemeszter után azokat a témákat kívánta bemutatni, amelyek nem részei a szűk értelemben vett parlamenti jognak, ugyanakkor olyan szorosan kapcsolódnak a parlamentarizmus lényegéhez (elegendő itt csupán a költségvetés, vagy a nemzetközi szerződések intézményére utalni), hogy vizsgálatuk elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes képet kaphassunk a magyar parlamenti jog jelen állapotáról.
A parlamenti jog határterületeit körüljáró harmadik szemeszter a költségvetési jog vizsgálatával kezdődött, amelyet Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára vett górcső alá. Moderátori kérdésre elmondta, hogy közéleti érdeklődésében két fontos tényező játszott szerepet: a családja, valamint, hogy a rendszerváltás idején kezdte el figyelem-
- 171/172 -
mel követni a politikai eseményeket, ami nagyban meghatározta a későbbi karrierjét. Mentorként Hőgye Mihály és Balogh László nevét emelte ki, nagy hatással volt rá továbbá két tanára, László Csaba és Rogán Antal is.
Adorján Richárd előadása elején két kihívásra hívta fel a figyelmet. Egyrészt bár a költségvetés elfogadása természetesen a parlament hatásköre, mégis a legnagyobb hatást a kormányzat, illetve a kormánypárti frakciók gyakorolják rá, ezért nehéz a két hatalmi ág feladatainak pontos elhatárolása. Másrészről a költségvetési törvény tartalmának, szerkezetének meghatározása is állandó vita és módosítások tárgya. Ilyen például, hogy a magyar költségvetés nemrég áttért a háromhasábos modellről a négyhasábosra. A fenti kérdések vizsgálatát nehezíti, hogy egyik kérdésre sincs általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlat.
A költségvetési törvényt jogi szempontból vizsgálva az előadó kiemelte, hogy egy különleges törvényről beszélhetünk, két szempontból is: bevételi és kiadási előirányzatokból áll, illetve speciális az időbeli hatálya is: január 1-jétől december 31-ig tartalmaz előírásokat, bár érdemes tudni, hogy nem december 31-ig hatályos, hanem további három évig, mivel olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek túlnyúlnak az adott költségvetési éven. A téma jelentőségét érzékeltetve Adorján rámutatott, hogy egy költségvetési törvény nagyjából a GDP 50%-ának, vagyis minden második, az adott évben megtermelt forintnak az újraelosztását tartalmazza. Ez nemzetközi összehasonlításban egy kevéssel az átlag fölöttinek mondható, ami 47%. Bár vannak olyan jóléti államok, ahol ez a szám jóval magasabb (például Finnország, a maga 57%-ával), a magyar kormány céljai között az szerepel, hogy a hazai költségvetési újraelosztás csökkenjen a következő években.
A költségvetés megalkotását elemezve a helyettes államtitkár három fő fázist azonosított: a tervezés folyamatát (amelybe a parlamenti elfogadásig tartó szakasz is beletartozik), a végrehajtást, valamint a zárszámadást. A tervezés kapcsán az új házszabály egy fontos újdonságára is rámutatott: a korábbi két és fél, három hónap helyett a hatályos szabályok szerint szűk másfél hónap alatt megtárgyalja és elfogadja a parlament a költségvetést. Adorján Richárd értékelése szerint bár kétségtelen hogy a korábbi szabályokhoz képest az egyéni képviselőknek és a bizottságoknak ma kevesebb alkalmuk van a véleményük megjelenítésére, ugyanakkor a változások nem vezettek e jog lényeges csorbulásához. Ha a plenáris ülésen nem is, a bizottságokban ugyanúgy kritizálhatják a javaslatot és megtehetik a módosító indítványaikat, ahogy korábban. A hatékonyság oldaláról vizsgálva pedig kifejezetten örvendetes, hogy gyorsabban, kevesebb adminisztráció mellett lehet egy költségvetést elfogadni, amely a legtöbb esetben ugyanúgy tükrözi a kormány szándékait, mint korábban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
