Martonyi János "Nyitás és identitás - Geopolitika, világkereskedelem, Európa" c. könyve (Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2018.) egy sokszínű, hazánk számára meghatározó karrier tapasztalatai alapján elemzi korunk két, Magyarország világban elfoglalt helye szempontjából meghatározó kérdését. Mi a nemzeti identitásunk viszonya a globális, pontosabban: globalizálódó világhoz és mit kezdjünk az egyre szabadabbá váló világkereskedelemmel.
A kötet e két kulcskérdés köré szerveződik: identitás a globális világban és a nemzetközi kereskedelem liberalizálása, és ennek a két kérdésnek az eredőjeként vizsgálja (ahogy bevezetőjében Trócsányi László fogalmaz): vajon jobb hely lett-e a világ a globalizáció, a szabad kereskedelem és az európai integráció korszakának eredményeként. A büszke helyi identitás és a globális világ folyamatainak, összefüggésének megértése nemcsak a kötet témaválasztását, de annak módszertanát is meghatározza: a szerző számára az erős nemzeti identitás és a globális világban való bátor helytállás nem egymást kizáró, éppen ellenkezőleg, egymást erősítő tényezők.
Az "Identitás, szuverenitás, geopolitika" címet viselő I. Fejezet az identitás és geopolitika közötti viszonyrendszer és a szuverenitás átalakulását vizsgálja a nemzetközi kapcsolatokban az identitások és a globalizáció által jellemzett kettőség korában. A "Hogyan szabályozzuk a nemzetközi kereskedelmet?" című II. Fejezet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új jelenségeit és fejlődési irányait vizsgálja átfogó, gazdasági, külpolitikai és jogi szempontrendszer alapján. A szerző viszonyát a szabad kereskedelemhez a fejezet alcíme meg is határozza: "Trade is good... free, fair and rule-based trade is even better". A fejezet érdekes elemzését adja a világkereskedelem szabályozási dilemmáinak, a transzatlanti gazdasági kapcsolatokban megjelenő ideológiai összeütközéseknek, a multilateralizmus és a regionalizmus változó viszonyrendszerének, kitérve Európa helyére és szerepére ezekben a folyamatokban. A "Merre tovább Európa?" című III. Fejezet talán aktuálisabb nem is lehetne a gazdasági és migrációs válság és a Brexit miatt önmagát újradefiniáló Európában. Miként tudjuk újragondolni és egyúttal megőrizni Európát, ezen belül milyen szerepet tölt és tölthet be Közép-Európa, mit kezdjünk azzal a korábban soha nem tapasztalt helyzettel, hogy egy tagállam el akarja hagyni az Európai Uniót, hogyan adjunk helyet a tagállami különbségeknek anélkül, hogy visszafordítanánk az integrációt, és végezetül: miként jelenjen meg Európa a globalizálódó világban.
A szerzőnek a könyvből kiolvasható alapvető tétele az a látszólag ellentmondásosnak tűnő megállapítás, hogy a nyitás és az identitás között nincs feszültség. Aki a nemzeti identitás és a globális világ közötti viszonyt egy vagylagos választásként fogja fel, valójában rosszul teszi fel a kérdést. Nem az a kérdés, hogy meg akarjuk-e őrizni nemzeti identitásunkat vagy inkább a globális világban sikeresek akarunk-e lenni? A kérdés az, hogy vajon elég erős-e a nemzeti identitásunk, hogy globálisan sikeresek legyünk.
Az elképesztő sebességgel nemzetköziesedő világban nő a szorongás. A világ összetettebb, nehezebben átlátható. A bizonytalanság pedig természetszerűleg szorongást okoz. "[A] szorongás, az "Angst" csak részben irracionális, a veszélyek, a globális és lokális kockázatok valóságosak. A világ tehát nem csak jobb, hanem összetettebb, áttekinthetetlenebb, előreláthatatlanabb, kaotikusabb és veszélyesebb is lett. Ez a félelem fő oka, és ehhez képest minden további tényező, - így a rossz hírek és a megrendítő képek túlnyomó aránya a hírszolgáltatás világában, a gyors változások által kiváltott egzisztenciális félelmek és a múlt nosztalgikus megszépítése - csak másodlagos szerepet játszik."[1]
A szerző a kérdésre hathatós választ ad: nem identitás az, amit magunkba fordulással, bujkálással, izolációval tudunk csak megőrizni. Akinek erős az identitása az nem fél, nem fél a másságtól, nem fél a más kultúráktól, mert tudja, hogy azok nem tudják az identitását elvenni és nem károsítják a saját identitásába és értékeibe vetett önbizalmát. Csak az fél a globális világtól, más kultúráktól, a másokkal való együttműködéstől és közös döntésektől, aki bizonytalan magában.
Ugyanez az ismeretlentől és átláthatatlantól való félelem lengi át a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat és a kereskedelemliberalizációt. A társadalmi változások félelmet keltenek, ráadásul a legtöbbnek nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak. A kérdés azonban mindig az, hogy egy változás vajon a társadalomnak a maga összességében előnyére válik-e. Azzal együtt, hogy a társadalmi igazságosság azt indokolja, hogy a veszteseket a társadal-
- 63/64 -
mi többletből kompenzáljuk, a változásokat alapvetően mégis átfogó hatásuk alapján tudjuk megítélni. Vajon a gépesítésnek nem voltak-e vesztesei, a nyilvánvaló nyertesek mellett? A munkájukat elvesztő emberek vajon pozitív jelenségként gondoltak a szövőgép megjelenésére? Nyilvánvalóan nem, de ugyanennyire nyilvánvaló, hogy nem mondhatunk le a technikai fejlődésről csak azért, mert emiatt emberek elveszítik a munkájukat, sőt, az általuk nagy erőfeszítésekkel megtanult szakma értéktelenné válik. Ugyanilyen irracionalitás megállítani azt a szabadkereskedelmi folyamatot, ami hatékonyabbá teszi a gazdaságot, azért mert az egyeseknek előnyére, másoknak hátrányára szolgál.
Napjainkban a kereskedelmi deficit nem egy jó mérője a gazdasági kapcsolatok értékének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
