A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. törvény az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotása. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a Ket. 174. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt, Az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a Ket. 174. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet pedig az Eat. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került megalkotásra.
A Ket. 160. § (1) bekezdése elvi éllel mondta ki, hogy törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikusan is intézi. A Ket. a 162. § (3) bekezdés - inkább elvi jelentősége, az ügyintézési módok közti változtatás lehetőségét biztosítani kívánó - felsorolásán túlmenően nem tartalmazott rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy mely típusú hatósági eljárásokban, s milyen feltételek mellett van lehetőség az elektronikus út korlátozására: a kivételeket az egyes ágazati jogszabályoknak kellett meghatározniuk. Értelemszerűen mindazon esetekben, ahol az ágazati jogszabály nem tartalmaz korlátozó vagy kizáró rendelkezést, az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét 2005. november 1. napjától az ügyfelek számára igénybe vehetővé kellett (volna) tenni.
A Ket. hatályba lépésének, majd hatályosulásának kérdéseivel a Kormány megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott. A hatályosulás első három hónapos, majd féléves tapasztalatairól a belügyminiszter adott tájékoztatást a Kormány részére. A közigazgatás szinte teljes vertikumát érintő eljárásjogi szabályozás gyakorlati alkalmazásának folyamatos áttekintésére és a jogalkalmazó szervek munkájának segítésére a Belügyminisztérium (BM) monitoring rendszert hívott életre, melyet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) tovább működtetett. A monitoring rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezett a tárca a végrehajtás helyzetéről, esetleges nehézségeiről. Az összehangolt intézkedés sorozat alkalmas volt az új eljárási törvénnyel kapcsolatos kérdések megválaszolására, illetve az esetleges jogszabály módosítási javaslatok megfogalmazására.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezéséről szóló 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat 12. pontja megszabta a Ket. hatályosulásának 2007. május 1-jéig tartó időszakra kiterjedő vizsgálatát és a szükséges jogszabály-módosítások előkészítését. Az ÖTM 2007-ben elkészítette a módosítás tervezetét, amelyet több körben közigazgatási egyeztetésre bocsátott. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 30/2008. (II. 19.) Korm. rendelet alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter a Kormány közigazgatás-fejlesztésért felelős tagja, aki a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége körében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter közreműködésével előkészíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabályokat.
A Ket. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által előkészített módosítási javaslata egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a közigazgatási eljárást. A 2008. évi CXI. törvény mindezekre tekintettel koncepcionálisan változtatott a Ket. az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályain. A módosítás - több lépcsőben - jelentősen csökkenti az eljárási határidőket, csökkenti az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést, és - előbb fakultatívan, majd bizonyos körben kötelezően is - alkalmazni rendeli az elektronikus eljárást.
Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt tükrözik, hogy a Ket.-nek az elektronikus eljárást lehetővé tévő rendelkezése - néhány kivételtől eltekintve - nem valósult meg a gyakorlatban. Ez a tervezet előterjesztői szerint két okra vezethető vissza. Jelentős probléma egyrészt, hogy az ágazati jogszabályok számos esetben éltek a Ket. által biztosított azon lehetőséggel, hogy az elektronikus eljárás lehetősége kizárható. Másrészt a technikai feltételek jelenleg még több hivatal esetén nem adottak az elektronikus eljáráshoz, a hivatal nem csatlakozott a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez, nem rendelkezik minősített elektronikus aláírással stb.). Ez azonban mára egyre kevesebb hivatal esetén igaz: számos hivatal rendelkezik 2005-2006 óta minősített elektronikus aláírással, és egyre több hatóság, csatlakozott a központi elektronikus szolgáltató rendszerre, így minősített aláírással ellátott elektronikus dokumentum és hivatali kapu útján is egyre több hivatallal, illetőleg másfél ezernél több, hivatali kapuval rendelkező jegyzővel tartható kapcsolat. Tény ugyanakkor, hogy azokban az eljárásokban sem terjedt el széles körben az elektronikus úton történő kapcsolattartás, ahol azt jogszabály nem zárja ki.
Az elektronikus kapcsolattartást a módosítás a hatályos szabályozástól eltérően, annál egyszerűbb és költségkímélőbb módon szabályozza. A hatályos szabályozás ugyanis azt várta el a hatóságoktól, hogy azok amellett, hogy a központi rendszerhez csatlakoznak és ügyfél- vagy hivatali kaput nyitnak, legyenek képesek elektronikus aláírással ellátott dokumentumok fogadására és a küldő viszontazonosítására. Ez a megoldást amellett, hogy drága, feleslegesnek is tűnik, mivel a tapasztalatok alapján csupán néhány száz, a közigazgatásban alkalmazható elektronikus aláírás létezik, a közigazgatásban alkalmazható minősített aláírással történő ügyintézés nem terjedt el. A tervezet ezért az elektronikus kapcsolattartás teljes mértékben a központi rendszerre szabja.
A módosítás újraszabályozta a Ket. elektronikus tájékoztató szolgáltatásról szóló fejezetét. A szabályozás megteremti a Ket. és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) összhangját. E körben a tervezet egyrészt meghatározza, hogy a hatóságnak az Eitv.-ben meghatározottakon túl milyen adatokat kell honlapon közzétennie, másrészt pedig előírja, hogy - az Eitv.-nek a tevékenységre, működésre vonatkozó adatokkal kapcsolatos előírásával összhangban - a hatóság teljesítményének és hatékonyságának mérésére ügyforgalmi statisztikát kell készítenie. A Ket.-tel összhangban a határidőkre és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó ágazati rendelkezéseket újra kell szabályozni, a hatósági ügyintézők felkészítése is hosszabb felkészülési időt tesz szükségessé. Egyes módosítások hatályba lépéséhez ugyanakkor jelenleg még nem adott valamennyi feltétel, azok mindenekelőtt informatikai fejlesztéseket és az ügyintézők továbbképzését igénylik. A módosítások hatályba lépése a hatályosnál egyszerűbb feltételekkel teszi lehetővé az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus kapcsolattartását, a folyamatban lévő technikai fejlesztésekre tekintettel ugyanakkor a hatóságok közötti kötelező elektronikus kapcsolattartást előíró szabály csak 2011-ben lép hatályba, ahol viszont ennek a lehetőségei adottak, ott az általános szabályoknak megfelelően már korábban is igénybe vehető, és élvezhető az ebből származó hatékonysági előny.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
