A Kúrián választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában, 2011 és 2015 közötti időszakban, összesen 49 felülvizsgálati eljárás indult. Ezek közül a Kúria 32 esetben (az ügyek 66%-ában) hatályában fenntartotta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító, 2 esetben pedig a keresetnek helyt adó (tehát a választottbírósági ítéletet érvénytelenítő) határozatát.
A Kúria 4 esetben (tehát a vizsgált időszakban hozzánk érkezett összes ügy 8%-ában) helyezte hatályon kívül az elsőfokú határozatot és érvénytelenítette a választottbírósági ítéletet, 3 ügyben pedig az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Két ügyben hozott a jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és a keresetet elutasító határozatot. 6 eljárását - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítására, illetve visszavonására tekintettel - nem érdemi határozattal fejezte be.
Ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy csupán néhány esetben került sor a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére.
E bevezető után rátérek a joggyakorlatunkat leginkább jellemző esetekre.
A választottbírósági eljárásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 3. § (1) bekezdése értelmében bírósági peres eljárás helyett van lehetőség választottbírósági eljárás kikötésére a törvényben felsorolt feltételek fennállása esetén. Dr. Kisfaludi András Társasági jogviták választottbíróság előtt című 2009-ben megjelent tanulmányában[2] rámutatott: az eljárás nemperes jellege egyértelműen eldönti azt, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása nem bízható választottbíróságra és ezt az eljárás közvédelmi funkciója, nyilvános jellege csak megerősíti. A felszámolási eljárás megindulása sajátosan hathat a felszámolás alá került társaság által kötött választottbírósági szerződések érvényesülésére. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (2)-(3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak, a felszámolás kezdő időpontja után azonban a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ebből az következik, hogy a felszámolási eljárás megindulása után a pénzkövetelésekkel kapcsolatban kötött választottbírósági szerződés már nem működhet, mert az egyes követeléseket a felszámolás, mint egyetemes végrehajtás keretében kell érvényesíteni.
A Kúria tanácsa jogegységesítési céllal, elvi bírósági döntésként választotta ki és tette közzé a Szegedi Ítélőtáblának azt a döntését, melyben kifejtette, hogy a felszámolás alá került fizetésképtelen adós választottbíróság előtti felperesként történő igény érvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható. [EBH 2014.11. számában G4 alatt közzétett elvi döntés.] Ez az elvi döntés hangsúlyozza, hogy a választottbírósági kikötés betarthatatlanságát az adott tényállás függvényében kell vizsgálni; a hivatkozott körülményeknek mindenképpen olyanoknak kell lenniük, hogy a választottbírósági eljárás - az adott jogi helyzetben - a fél részére olyan súlyos érdeksérelmet jelentsen, amely miatt az az eljárás céljával összeegyeztethetetlen, illetőleg igényérvényesítését jelentősen gátolja. A Cstv. 1. § (3) bekezdése a felszámolási eljárás célját abban jelöli meg, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során hitelezők az e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az adós választottbíróság előtti igényérvényesítése e céllal nem egyeztethető össze.
A Vbt. 28. §-a értelmében a választottbírósági eljárásban a Pp. szabályait csak a felek külön kikötése esetén lehet alkalmazni, így a felszámolási eljárásban résztvevő hitelezőknek jogi érdekeltségük esetén sincs
- 14/15 -
lehetőségük arra - a rendes bíróság előtti eljárástól eltérően [Pp. 54. § (1) bekezdés] -, hogy a felszámolási vagyon növelése, behajtása - ezáltal a hitelezők nagyobb arányú kielégítése - érdekében indított választottbírósági eljárásba beavatkozzanak. Ellentétes a hitelezői érdekekkel az is, hogy a választottbírósági eljárás nem nyilvános (Vbt. 29. §), továbbá a választottbíróság által hozott - esetlegesen jogszabálysértő - ítélet ellen fellebbezés előterjesztésének nincs helye (Vbt. 54. §) és az érvénytelenítési perben a jogorvoslat lehetősége is szűkre szabott (Vbt. 55. §). A felszámolás alá került, ekként fizetésképtelen felperes igényérvényesítése során nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választottbírósági eljárás költsége meghaladja a rendes bírósági eljárásét és a felperes az ott folyó, az őt egyébként - az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján - megillető illetékfeljegyzési jog kedvezményében sem részesülhet. Mindezek alapvetően gátolják a perbeli igény érvényesítését.
A Kúriának a Gfv.VII.30.223/2014/5. számú határozatában abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ha a felek között választottbírósági szerződés jött létre a közöttük felmerülő jogvita elbírálására, akkor az egyik szerződő fél ellen utóbb megindult felszámolási eljárásra tekintettel ez a választottbírósági szerződés betartható-e.
A Kúria úgy ítélte meg, helytállóan fejtette ki a jogerős ítélet azt, hogy a Cstv. 40. § alapján a keresetet - amely a hitelező, valamint az adós számára egy speciális megtámadási lehetőséget biztosít - csak a Cstv. 6. § (1) bekezdés szerinti, azaz az adós felszámolását elrendelő bíróság előtt lehet előterjeszteni. Ezzel a Cstv. kizárólagos hatáskört és illetékességet állapított meg a hatálya alá tartozó megtámadási perek lefolytatására. A felek korábbi szerződéses megállapodása a jogvita elbírálásának fóruma tekintetében, a felszámolás kényszereljárás jellegéből és a hitelezők által történő ellenőrizhetőség követelményéből következően, nem tartható be.
A joggyakorlat abban a kérdésben már régóta egységes (EBH 2003.875.), hogy az üzletszabályzatnak a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokástól eltérő rendelkezésnek minősül. Ez a rendelkezés csak akkor válik az üzletszabályzat elfogadásával a szerződés részévé, ha erről a szerződés megkötése előtt, az üzletszabályzatot alkalmazó fél, a másik szerződő felet tájékoztatta és ez a fél a választottbírósági kikötést kifejezetten, az üzletszabályzatra, mint ilyen kikötést tartalmazó okiratra utalással elfogadja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
