1. A cégjogi szabályozás magyarországi újjáéledését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény megszületése kényszerítette ki. A tömegessé váló cégalapításokra tekintettel szükségessé vált egy olyan rugalmas bejegyzési nemperes eljárás megalkotása, amely lehetővé teszi a létrejövő társaságok egységes elveken alapuló regisztrációját. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet szabályozása a gyakorlatban bevált, de a valódi áttörést a bejegyzési nyomtatványok számítógép útján történő feldolgozásának és nyilvántartásának megteremtése hozta meg a cégjog újjáéledésében.
A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek tartalmának, illetve a cégjegyzék adatainak számítógépen való rögzítése megnyitotta az utat ahhoz, hogy a számítógéprendszer összekapcsolása folytán a cégnév országos megkülönböztethetőségéről a cégbíróság, illetve a felek - az ország bármelyik cégbírósága előtt - meggyőződhessenek, illetve ahhoz is, hogy a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat útján a számítógépen feldolgozott adatokról a cégbíróság felkeresése nélkül céginformációt lehessen kérni.
Az ügyfélbarát megoldások ellenére a szabályozás nem volt teljesen kielégítő, alapvető problémája a cégbejegyzések elhúzódása volt. Sokszor évekig is eltartott, amíg a cégbíróság a benyújtott kérelemről döntött. Ez a függő jogi helyzet hátrányosan érintette a céggel üzleti kapcsolatba kerülő harmadik személyeket, mivel a cégbíróság a cégbejegyzési kérelemnek a benyújtását évekkel követő elutasításával a cég teljes korábbi működésének törvényességét tagadta meg. Ezt felismerve, a cégjog fejlődésének fontos újabb állomásaként született meg a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, amely a cégbíróság számára már szigorú bejegyzési határidőket ír elő, amelynek elmulasztásához a cég vagy a bejelentett változás automatikus bejegyzésének jogkövetkezménye fűződik.
2. Az említett gyakorlati szempontok mellett a cégjog másik fontos alakító eleme az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a jogharmonizáció kötelezettsége volt. Ennek keretében került sor - több lépcsőben - elsősorban az 1. sz. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) szabályainak a cégtörvénybe történő beépítésére. Ez további rendelkezésekkel bővítette különösen a cégregiszter nyilvánosságára, a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekre és a cégek önmagukról adott tájékoztatásának a cégregiszterben foglalt adataikkal való összhangjára vonatkozó, már meglévő szabályozást.
Az 1. társasági jogi irányelv módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz, Magyarországon tehát a cégbírósághoz. Az irányelv értelmében a tagállamoknak e feladatot 2007. január 1-jéig kell teljesíteniük, biztosítva azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok 2006. december 31-ét megelőzően - legalább - 10 évben keletkezett összes irata is rendelkezésre álljon az ügyfelek számára - kérelmük esetén - elektronikus okirat formájában is. Az 1. számú társasági jogi irányelv módosításának adaptálása során a cégjegyzékadatok számítógépen való feldolgozottsága, nyilvántartása nagy segítséget jelentett.
Magyarország az uniós tagállamok közül az elsők között hozta meg az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvényt, amely biztosítja a cégek számára azt a jogi lehetőséget, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton nyújthassák be a cégbíróságnak. A 2003. évi LXXXI. törvény fokozatosan lép hatályba, hogy kellő felkészülési lehetőséget adjon a cégbíróságok és a cégek, jogi képviselők számára. Az elektronikus cégeljárásra vonatkozó rendelkezések 2005. szeptember 1. napján kerülnek először alkalmazásra, de az említett törvény 16. §-ának (2) bekezdése értelmében 2005. szeptember 1-jén csak a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban, továbbá a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásaiban alkalmazandók. A teljes körű alkalmazás 2006. szeptember 1. napjától indul.
Az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtása várhatóan csökkenti a cégbíróság munkaterhét, mivel feleslegessé teszi a bejegyzési kérelem adatainak számítógépen történő külön rögzítését, amely kötelezettség a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetén ma már az 1. sz. társasági jogi irányelv módosításában foglaltakra tekintettel a bejegyzési kérelem mellékleteire, így a nagyobb terjedelmű létesítő okirat tartalmára is kiterjed.
A szabályozás informatikai végrehajtása során felmerült az elkészült jogi szabályozás egy-egy pontja megváltoztatásának szükségessége, illetve az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésére vonatkozóan kormányzati koncepcióváltozás következett be. Erre tekintettel a törvényi szabályozást a 2004. évi CXXVII. törvény pontosította, a további szükséges apróbb változtatások pedig remélhetőleg a végrehajtási jogszabályok megalkotása során elvégezhetőek.
Magyarországnak az Európai Unióban fennálló tagsági jogviszonya a cégjogi szabályozás változását indukálta azáltal is, hogy a nemzetközi társasági formákra vonatkozó uniós rendeletekhez kapcsolódó szabályozás kialakítását tette szükségessé. Így került sor az európai gazdasági egyesülésre, illetve az európai részvénytársaságra vonatkozó, a cégbejegyzéshez kapcsolódó rendelkezések hazai megalkotására és hasonló szabályozást kell elvégeznie a most készülő cégtörvénynek az európai szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések magyarországi cégjogi adaptációja érdekében is.
3. A cégbejegyzési eljárás mellett a cégtörvény másik fontos szabályozási területe a cégbíróságnak a cégek feletti törvényességi felügyeleti jogkörére vonatkozó rendelkezések megalkotása.
A kezdetekhez képest ez a jogterület is fokozatosan bővült, jelentősége felértékelődött az átalakuló magyar gazdasági viszonyok között. A cégregiszter vezetésének bírósági hatáskörbe adását - a magyar hagyományok mellett - elsősorban az tette indokolttá, hogy a bírósági rendszer függetlensége a szabályozás garanciális elemeinek betartásával és betartatásával megfelelően képes biztosítani a cégek feletti törvényességi felügyeleti jog gyakorlásának hatásosságát, objektivitását és egységes szempontjait. Ez a szabályozási rend a gyakorlatban bevált, azonban a szabályozás újdonságából következően még ma is fennálló hiányosságok, kiforratlanság sok esetben még nem teszik kellően hatékonnyá a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedéseit. A cégbíróságnak jelenleg nincs elegendő eszköz a kezében ahhoz, hogy a cégek törvényes működésének helyreállítását minden esetben elérhesse. Legutóbb az ún. Baumag ügy világított rá arra, hogy ha a cégbíróság minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe vesz is, ez nem feltétlenül hozza meg a törvényes működés helyreállását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
