Az illegális hulladéklerakás ellen, a hulladék elhagyása ellen régóta nem s jelenleg sem igazán - tudunk eredményesen fellépni.
Ennek több oka van, mely okokat kereshetjük a jogszabályok gyengeségében és abban, hogy azok időnként többfajta értelmezést tesznek lehetővé. Kereshetjük az okokat továbbá az eljárásra jogosult és köteles hatóságok eszköztelenségében és adott esetben az eljárásuk megindításának, lefolytatásának hiányában, vagy az eljárásuk esetén annak gyenge hatékonyságában. Vagy éppen hatáskörük, illetékességük vitatásában.
S ha mindezen nehézségek nem lennének elegendőek, akkor még a végrehajtás - ez esetben inkább az elhagyott hulladék elszállítása, elszállíttatása - érdekében is hiányzik az ehhez szükséges anyagi fedezet mind az eljáró hatóságoknál, mind pedig a települési önkormányzatoknál.
Módosult ugyan néhány jogszabály - volt, amelyik többször is - az utóbbi években, de ez nem szorította vissza az engedély nélküli - adott esetben megrendelésre, illegális vállalkozásként folytatott - hulladéklerakást, s nem kerültek könnyebb helyzetbe a települési önkormányzatok sem.
A vármegyei kormányhivatalok hulladékgazdálkodási hatóságai ugyanúgy nem képesek hatékonyan végezni ezt a feladatot, mint korábban. S itt nemcsak arról van szó, hogy immár - lényegében a helyszíni bírsággal végződő eljárásokat és a bűncselekménynek minősülő eseteket leszámítva - egyedül a hulladékgazdálkodási hatóság járhat el ezekben az ügyekben, s ebből adódóan túlterheltségükkel és a szakemberek (azaz az eljáró ügyintézők) kevés számával is szembe kell nézni. Hanem azt is meg kell említeni - ahogy utaltam rá -, hogy ehhez a feladathoz elegendő, megfelelő pénzügyi, személyi és tárgyi feltételrendszer kell(ene). Természetesen ez nem lehet akadálya annak, hogy ügyféli vagy önkormányzati megkeresésekre, kérelmekre reagáljanak, azonban a tényleges intézkedést, az ellenőrzést, a döntési és végrehajtási eljárást mindez megnehezíti, annak hatékonyságát csökkenti.
Létezik tehát a kormányhivatalokon belül az a szervezeti egység - a már említett hulladékgazdálkodási hatóság -, amelynek elsődleges feladata az illegális hulladékelhelyezések, a hulladékelhagyások elkövetőinek felderítése és szankcionálása. S feladata ezzel összefüggésben az így lerakott hulladékkupacok, sok esetben "hulladékhegyek" elszállíttatása.
Ez azonban többnyire sajnos továbbra sem az elkövetőkkel, a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel, őket kötelezve történik. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy az elkövetők tettenérése, az elkövetés bizonyítása szinte, vagy majdnem mindig lehetetlen.
Erre a jogszabály-módosítások sem kínálnak hatékony megoldást. S többnyire - vagy szinte mindig - a települési önkormányzatok az elszenvedői az elhagyott hulladék elszállításával kapcsolatos feladatoknak.
Lehet természetesen azzal érvelni, hogy meg kell előzni az illegális lerakást, főleg hogy a törvény a megelőzést kötelezővé is teszi. Viszont akik ismerik a helyi önkormányzatok lehetőségeit, pénzügyi hátterét és azt, hogy a feladatfinanszírozás és a saját bevételek sok esetben a kötelező feladatok ellátását sem fedezik, azok tudják, hogy ez szélmalomharc. Nincs rá pénz, nincs rá ember, s nincs rá hatékony és tenni tudó vagy tenni akaró szervezeti háttér. Legalábbis mindezekből nagyon kevés van.
Az elkövetőket, a hulladékot elhagyókat - ahogy említettem - ritkán lehet tetten érni vagy felderíteni.
S ha az elkövető személye nem ismert, akkor a hulladékgazdálkodási hatóság továbbra is elsődlegesen a hulladék elhelyezésének helye szerinti ingatlan tulajdonosát kötelezi az elhagyott hulladék felszámolására. S ennek felszámolási, elszállítási, lerakási költségei szintén az ingatlantulajdonost terhelik.
Az illegálisan elhelyezett hulladék a legtöbb esetben önkormányzati területen, sok esetben közterületen található.
Ezért is, s természetesen a hulladékelhagyás megelőzése érdekében is tartalmazza azt a rendelkezést a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 35. § (1) bekezdés h) pontja, amely a települési önkormányzat számára előírja, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.
Ha pedig az elhagyott hulladék közterületen található, abban az esetben a települési önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatai ellátása körében eleget kell tennie a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének [Ht. 33. § (4) bekezdése]. Ezt a kötelezettséget még szigorúbban írja elő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése, amikor azt nemcsak a közterületekre, hanem a nemzeti vagyonba (így az önkormányzati vagyonba is) tartozó ingatlanok teljes körére teszi kötelezővé (nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli).
Az Alaptörvény a XXI. cikk (3) bekezdése értelmében "elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni". Itt érdemes megjegyezni, hogy az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet értelmében a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az országos hulladékgazdálkodási hatóság jár el.
- 17/18 -
A hulladék behozatalának, kivitelének és átszállításának ellenőrzését pedig a rendőrség, a vámhatóság, közúti és vasúti szállítás esetén a közlekedési hatóság, veszélyes hulladék esetén a katasztrófavédelmi hatóság önállóan, illetve az országos hulladékgazdálkodási hatóság az említett hatóságokkal egyeztetve végzi. Ez adott esetben kiterjedhet a szállítóeszköz rakománnyal együtt történő megállítására, felnyittatására, feltartóztatására is.
Az, hogy tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni, nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy ha a hulladék nem külföldről származik, hanem itthon termelődik, az bárhol elhelyezhető lenne. Mert a hulladék összegyűjtése, szállítása, tárolása, az azokkal való gazdálkodás csak szabályozott keretek között történhet. Ha jogszerűen történik. Ez a jogszerűség azonban egyre gyakrabban szenved csorbát, melynek legfeltűnőbb jelei és egyik legkárosabb következményei az illegálisan elhelyezett, elhagyott hulladékkupacok egyre nagyobb száma, amely egyre gyakrabban történik "üzletszerűen", megrendelésre is. Ahol pedig megjelenik egy hulladékkupac, oda egyre többen hordják mások is a különféle hulladékot, mert úgy gondolják ők is, hogy ha oda más letette, akkor ők is letehetik. Ez pedig károsítja a környezetet, az élővilágot, a talajt, a vizeket, büdös, fertőzésveszélyes és abban bizony egyre több ember guberál és abból egyre több állat táplálkozik. Az illegális hulladékelhelyezés tehát mind a jelen, mind pedig a jövő problémája.
De lássuk - a lehetséges megoldások felvázolása előtt -, mit is mond mindezekről fent említettek mellett a jelenlegi jogi szabályozás! Ad-e támpontot és biztosít-e szankciókat, illetve ennek érdekében hatékony eszközöket a jogsértők felderítésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
