Mind a jog-, mind az építészet- és a képeslaptörténet szempontjából egyedi kötetet jelentetett meg 2013 decemberében az Agenda Natura Print Hungary Kft., amikor kiadta a "Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon" című kötetet.
A könyv nem előzmény nélküli, mivel 1993-ban jelent meg a "Bírósági épületek Magyarországon", továbbá 2001-ben a "Magyarország bíróságai és ügyészségei" című kötet. Mindhárom kiadvány az igazságügyi szervek épületeit mutatja be a képeivel, azok küllemére fókuszálva. A most megjelent kötet azonban két vonatkozásban eltér az elődöktől: míg azok a jelenlegi országterületen a kiadás időpontjában létező igazságügyi szervek épületeit mutatták be akkoriban készített fényképeken, addig a jelen kiadvány egy speciális információhordozót, a korabeli képeslapokat használja fel szemléltetésre a hajdani, a trianoni békeszerződés előtti Magyarország egész területét szemléltetve.
A kötet összeállítása két jogászi hivatásbéli szakember gyűjtőmunkáján alapul: Dr. Bartalos József ügyvéd és dr. Szombath Tibor nyugalmazott megyei bírósági tanácselnök bocsátotta rendelkezésre gyűjteményeit, amelyek alapján Halász Tamás is közreműködött a szerkesztésben.
A képeslapok a borítón szereplő alcím szerint a Millenniumtól 1920-ig ábrázolják a bírósági épületeket. A kötetet végiglapozva azonban kiderül, hogy a szerkesztők ezen időhatárokat áttörték, és ténylegesen az 1944-ig létezett igazságügyi szervezet épületeit ábrázoló képeslapokat is beválogatták az összeállításba. Jól tették, mert így kiderül, hogy az ország a területét megcsonkító diktátum után is építkezett, új járásbírósági (pl. Bonyhád, Kiskunfélegyháza, Törökszentmiklós) és esetenként törvényszéki (Nagykanizsa) épületeket létrehozva.
A modern állami igazságszolgáltatási szervezetet 1872-ben nemcsak megalkotta, hanem anyagi erőforrásainak megfelelően az 1880-as évektől kezdődően szó szerint fel is építette az ország. Ekkoriban kezdődött a kifejezetten igazságügyi célokra létesített szegedi palotákkal az a több mint három évtizeden át folytatódott sorozat, amelynek eredményeként szinte évről-évre új, a funkciójuknak megfelelően tervezett és az adott települést is gazdagító épületekkel gyarapodott a szervezetrendszer. Így az I. világháború kezdetére egy teljesen megújhodott épületállomány szolgálta az igazságügy feladatait.
A történelmi Magyarországon létezett négyszintű bírósági szervezet valamennyi fokának épületeit bemutatják a kötet képei. A könyv elején az igazságszolgáltatási rendszer csúcsán álló Kúriának és a Koronaügyészségnek, valamint a legnagyobb területű és népességű budapesti ítélőtáblának és királyi főügyészségnek székhelyet adó budapesti Kossuth téri Igazságügyi Palota szerepel több képpel. A kötet a továbbiakban az ország 1918-ban létezett vármegyéinek betűrendje szerinti sorban mutatja be az azok területén létezett ítélőtáblák, törvényszékek, járásbíróságok épületeit.
E szerkesztésre azonban kritikai megjegyzést kell tenni, mivel helyesebb lett volna a vármegyék helyett az igazságügyi területbeosztást alkalmazni. A vármegyék nem jelentették az igazságügyi területszervezés kizárólagos alapját, hanem az attól több vonatkozásban eltért. Az igazságügy legfőbb egységeit a több megyét felölelő ítélőtáblai kerületek adták, amelyekből 1919-ig 11 volt, Trianon után 5 maradt, míg az 1938 utáni területvisszacsatolások eredményeként 9 működött. E kerületekbe beosztva léteztek a törvényszékek, amelyekből a dualizmus végére 67, 1920 után 24, 1940 után pedig 44 volt. A járásbíróságok száma a hajdani egész országban 1918-ban 387 volt, majd ezek száma radikálisan csökkent Trianon eredményeként.
A bemutatott képeslapok az adott megyék területén a magasabbtól az alacsonyabb szint felé haladva mutatják be bíróságokat: pl. az Abaúj-Tornában feküdt Kassán az ítélőtáblát és a törvényszéket, majd az adott törvényszékhez tartozott járásbíróságok épületeit. Meg kell jegyezni, hogy a törvényszéki épületek jellemzően magukba fogadták az ott működő királyi ügyészséget, a helyi járásbíróságot, valamint a fogházat is, így ezek képei egyúttal ezen szervezetekre is vonatkoznak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
