A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszéke annak érdekében rendezett nemzetközi Jogtörténeti konferenciát 2010. november 18. és 20. között, hogy a közép-európai országok neves jogtörténészei megoszthassák egymással legújabb kutatási eredményeiket, és emellett előrelépéseket tegyenek az összehasonlító jellegű jogtörténet-kutatás területén. Ennek érdekében harminchárom előadó tartott előadást a két nap folyamán. A meghívott előadók hat ország egyetemeiről és kutatóintézeteiből tették nemzetközivé az eseményt, így jelen voltak horvát, lengyel, magyar, osztrák, szerb és szlovák oktatók, illetve kutatók. A magyar vonalat a Pécsi Tudományegyetem mellett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem oktatói képviselték.
A konferenciát Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyitotta meg, beszédében köszöntötte és bemutatta a vendégelőadókat, felkonferálta az előadásokat.
A nyitóelőadást Font Márta, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tartotta, "Das Fortleben der Gesetzgebung der Kiewer Rus auf dem Gebiet der Ostslawen" címmel. Bemutatta a Ruszkaja Pravda főbb fejezeteit, és ezeknek hatását a későbbi jogra és jogfejlődésre. Rávilágított a Kijevi Rusz területi változásinak hatására a térség jogfejlődésében, illetve az Orosz államfejlődés főbb vonulataira.
Ezt követte Srdjan Sarkic, a szerbiai Novi Sadi-i Egyetem professzorának előadása "Gift in Serbian Mediaeval Law" címmel. A professzor bemutatta a bizánci jog átvétele által beáramlott római jogi gyökereket a középkori szerb jog rendszerében az ajándékozás intézményén keresztül. Utalt az ortodox templomok és monostorok fontos szerepére, illetve több ortodox szent tevékenységére, kutatómunkáját gazdag eredeti forrásanyaggal támasztotta alá, a kolostorokban talált görög és szerb nyelvű szövegek alapján.
Wilhelm Brauneder, a Bécsi Egyetem professzora folytatta az előadássorozatot, "Das ABGB als Kodifikation für West- und Osteuropa" témával. Brauneder professzor bemutatatta az ABGB jelentőségét a környező országok jogrendszerében, kodifikációs törekvésében. Így vizsgálta a jogkultúrát és jogfejlődést a Habsburg Monarchia területén, illetve utóterületein, így Észak-Itáliában, Dalmáciában, Csehországban, a lengyelországi Galícia területén, kitért Bukovinára és Ukrajnára, és természetes módon Magyarországra. Előadásából világosan kikristályosodott az ABGB hatásának ereje ezekre az országokra.
Gernot Kocher, a Gratzi Egyetem Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora a jogi oktatás fejlődését, jellemzőit mutatta be "Die Juristenausbildung im Kodifikationszeitalter als Faktor der Umsetzung des Rechts" címmel tartott előadásában. Egyfajta összehasonlító elemzést hallhattunk a kodifikáció és az oktatás kapcsolatáról, eme kapcsolat történeti fejlődéséről, előnyeiről és gyengeségeiről. A logikusan felépített előadás gondolatmenete eljutott a mai kor oktatásához is.
Kajtár István, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora legújabb jogtörténeti kutatásáról a tengeri és hajózási jog területébe tartozó hajóskapitány státuszáról tartott előadást ""Master next God." Der Schiffskommandant in der neueren Rechtsgeschichte" címmel. Egyetemes jogtörténeti összehasonlító jellegű vizsgálatával a hajóskapitány jogait és kötelezettségeit, feladatait, hatáskörét mutatta be a 19-20. században, az Osztrák-Magyar Monarchia korára összpontosítva. Így beszélt az ún. Nelson-modellről, a kapitányok rangjairól, egyes kapitánytípusok jellemzőiről, mint a fregatt- vagy a korvettkapitányokról. Bemutatta a kézi kódexeket, hajórendtartásokat, és jogforrási példákat hozott fel a hajóskapitányokra vonatkozó jogszabályokból. Színes és érdekes jogtörténeti példákkal szemléltette állításait, kitért a kapitányok fegyelmezési jogkörére, ennek határaira és néhány "balsorsra" jutott kapitány esetén rávilágított ennek a jognak kényes voltára. Különösen érdekes volt a hajó macskájának helyzete a hajó és a hajósok életében, illetve a "híres" macskák hőstetteit is megismerhette a hallgatóság.
Máthé Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Jogtudományi Tanszékének
- 238/239 -
vezetője, 2004 és 2009 között a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja tartott előadást. A közigazgatás és a közigazgatási jog problémáit elemezte "Die Problematik des Verwaltungsstrafrechts" címmel, válaszokat keresett és adott a problémákra, bemutatta a problémák gyökereit, utalt a rendszerváltozás következtében történő közigazgatási változásokra, és a változások következményeit is ismertette.
A nyitónap előadássorozatát méltón zárta Mezey Barna professzor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora által tartott előadás "Tendenzen in der Umwandlungen des Strafensystems im Spiegel der Strafvollstreckung" címmel. A rektor úr előadása bizonyos tekintetben betekintést nyújtott nemrégiben megjelent, illetve a közeljövőben megjelenő publikációinak témájába. Mivel előadásában a büntetés-végrehajtási rendszer jogtörténetéből hallhatunk "ízelítőt", így a börtönök történetéről, illetve a börtönügy történetéről. Pontosabban megismerhettük ezeknek főbb fejlődési pontjait, a börtönügy fejlődésének tendenciáit, és hallhattuk az irányzatok és törekvések eredményeit, az ezekből levonható következtetéseket.
A nyitó értekezések, előadások után a következő napon, 2010 november 19-én az előadások két ún. panelen futottak párhuzamosan egymással. A két délelőtti panel a "Traditional and Modern Private Legal Institutions" (Hagyományos és modern magánjogi intézmények) és a "Penal Law and Procedure" (A büntetőjog és eljárás) volt. Majd délután újból két párhuzamos előadássorozat következett "Private law codification" (Magánjogi kodifikáció) és "Offices, history of offices and their legal institutional contexts" (A tisztségek, a hivatalok története és a jogintézmények összefüggései) címmel.
A hagyományos és modern magánjogi intézmények szekcióját Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg, és vezette le. Az első előadás Béli Gábortól, a Pécsi tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének docensétől hangzott el "Szerződésbiztosítékok a régi magyar jogban" címmel. A szerződésbiztosítékok rendszerét egy 1181-ben III. Béla által parancsára írásba foglalt adásvételi szerződés alapján mutatta be. Elemezte a szavatosságvállalás, bevallások, tehervállalás (assuntio oneris) jogintézményeit, végkövetkeztetésként pedig levonta, hogy a szerződési biztosítékok rendszere a 14. századra már tökéletesen kikristályosodnak.
Szintén a tanszék oktatójának előadása következett, Korsósné Delacasse Krisztina új kutatási területének eredményeit ismertette "A magyar csődjog kezdetei" címmel. Az 1807. évi X. és az 1881. évi XVII. törvénycikk tartalmára helyezte a hangsúlyt. Részletezte a csődjog korabeli problematikáját, feltárta a magyar csődjog kialakulását, és a csődjog tradicionális jellegét, így a kiváltságos helyzeteket, mint az ősi vagyon és a törvényes hitbér helyzetét, a státuszok és hatáskörök rendszerét.
Ebben a szekcióban elhangzottak még Horváth Attila "Az első részvénytársaságok Magyarországon", Tomas Gabris "Rightful interests in Czechoslovak civil and labour law", Jan Halberda "The Unjustified Enrichment in the Polish Code of Obligations of 1933", Miro Gardas - Josip Vrbosic "Konfiskation in Osijek nach dem zweiten Weltkrieg", Tomislav Karlovic "Origins of clausula rebus sic stantibus" címmel tartott előadásaik. Végezetül Kazimierz Baran, a Jagello Egyetem Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető professzora "Rebus sic stantibus and usury in the Polish civil law of the inter-war period" címmel tartott előadást. A professzor a szerződések jogában a körülmények alapvető megváltozását vizsgálta, bemutatta és értékelte az uzsora intézményét, rávilágított a kamat és az uzsora különbségeire, illetve a kamat értékhatárának törvényi szabályozását elemezte a két világháború közötti lengyel jogszabályok alapján, kiemelvén, hogy az uzsora szedésével megpróbálták áthágni, áttörni ezeket a szerződési biztosítékokat, és megmagyarázta, hogy hogyan próbálták úgy igazítani a jogszabályokat, hogy kivédhessék, meggátolhassák ezeket a törekvéseket.
Párhuzamosan a büntetőjogi és eljárási szekcióban elhangzottak a következő előadások; János Jany: "Criminal procedure against Iranian Christians in late antiquity", Csapó Csaba: "Egy különleges bíróság eljárása a kiegyezést követő átmenet idején. A Pest megye által delegált Szegeden ítélkező bíróság eljárása betyárperekben.", Szabó István: "Der Strafprozess gegen das Staatsoberhaupt", Pálvölgyi Balázs: "La question de la criminalisation dans la politique de migration en Hongrie (1881-1903)", Balogh Ágnes: "Gyermekvédelem és patronázs a századfordulón", Nagy Janka Teodóra: "European perspectives of studying the Hungarian ethno-judicial life", Lachner, Visnja - Vrbosic, Josip: "Comparison of modern criminal procedural law from the time of Ivan Maľuranic with applicable Croatian criminal procedural law".
A délután folyamán a magánjogi kodifikációs szekcióban az ABGB és a Magyar Polgári Törvénykönyv rendszeréről, külföldi hatásairól, kialakulásukról és hatékonyságukról szóltak az előadások. Előadott: Homoki-Nagy Mária, Szigeti Magdolna, Elisabeth Berger és Markus Steppan az ABGB köréből, illetve Mázi András és Herger Csabáné a Ptk. területéről. Herger Csabáné a házassági jog rendelkezéseit és alapelveit elemezte az új 2010. évi Ptk. tervezet tükrében, rámutatva a házassági jogunk gyökereire
- 239/240 -
egészen a 19. századig visszamenően, rávilágított és megmagyarázott több problematikai gócpontot is e tárgykörben.
Ezekkel párhuzamosan a másik szekcióban a tisztségek, a hivatalok története és a jogi intézmények összefüggései kerültek a középpontba, a szekció vezetője Gernot Kocher volt. Fazekas István a 16-17. századi magyar humanistákat és jogászokat jellemezte, kihangsúlyozva a főkancellár és a vicekancellár tisztségét, bemutatva Oláh Miklós és Dudith András jogi karrierét. Diana Duchonova Eszterházy Miklós udvarának tisztségviselőire helyezte a hangsúlyt. Fundárek Anna a magyar arisztokrácia helyzetét elemezte a bécsi udvarban, Pálffy Pál és Maximilian von Trauttmansdorff életének bemutatásával. Peres Zsuzsanna pedig az osztrák-magyar arisztokrácia kapcsolatát ismertette a jogi kölcsönhatás szempontjából, főleg a fideicommissum intézményén keresztül, kitekintve a Spanyol Királyságban történt szabályozásra is. Végül pedig Wladyslaw Peksa a lengyel tisztségeket és a lengyel nemesség helyzetének változását elemezte a földtulajdon változásának tekintetében a 18-19. században.
Az utolsó napon a szekcióvezetők tartottak beszámolót a szekcióban elhangzott előadásokról. Kifejezték elismerésüket és nagyrabecsülésüket a konferencia és az előadások kiemelkedően magas színvonala miatt. Kiemelték a konferencia jelentőségét, utalva arra, hogy ilyen nagyszabású konferencia a jogtörténészi szakmában, főleg Magyarországon, az utóbbi 20 évben szinte egyedülálló volt, sőt nemzetközi szempontból is meglehetősen ritka alkalomnak tekinthető. A lengyel és osztrák meghívottak pedig előzetesen is meghívták a kar oktatóit a jövőben megrendezendő konferenciájukra.
Összefoglalóan pedig leszögezhetjük, hogy a konferencia alatt erősödtek, elmélyültek a nemzetközi szakmai kapcsolatok, és a közép-európai jogtörténész szakma szemében Magyarország, Pécs, illetve a Pécsi Tudományegyetem tekintélye nőtt.
Külön köszönetet kell mondanunk a konferencia szervezőinek Peres Zsuzsannának és Korsósné Delacasse Krisztinának, akiknek szervező tevékenységének, fáradozásainak és munkájának eredményeképpen létrejöhetett eme nagyszabású rendezvény, és magukra vállalták a rendezvény levezetésének terhét. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató, demonstrátor.
Visszaugrás
