(Az előadás elhangzott 2012. június 9-én, Győrben, a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesületének találkozóján.)
A magyar helyesírás megtanulható. Szabályai a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottságának közreműködésével születtek meg. Jelenleg a 11. kiadás van érvényben, amelyet 1984. decemberében adott ki az Akadémiai Kiadó.
Jelentős változások/változtatások történtek a 10. kiadáshoz képest. A változások különösen az intézménynevek helyesírásában és a dzs, dz elválasztásában következtek be. Újdonság még, hogy az 1954-es 10. kiadás csak három helyesírási alapelvet említ, míg a jelenlegi már négyet.
A magyar helyesírás fonematikus, azaz a szavak döntő többségére a kiejtés szerinti írásmód a jellemző.
pl.: ajtó, gyermek
A szavakat úgy kell leírni, ahogyan kiejtjük őket. (Semmi változás nem történik a kiejtésben.)
pl.: szabadság, vízpart, tősgyökeres, anyja stb.
Nyelvtani, morfológiai ismeretekre van szükségünk: tudnunk kell, mi a szótő, milyen toldalék járul hozzá, és milyen hangtörvény érvényesül a kiejtésben:
szabad + ság 'szabaccság': összeolvadás/affrikáció történik a kiejtésben, két leírt mássalhangzó helyett egy harmadik hangot ejtünk hosszan
víz + part 'víszpart': zöngésség szerinti részleges hasonulás, a zöngétlen p a kiejtésben zöngétleníti a zöngés z-t, így annak a zöngétlen párját, sz-t ejtünk
tősgyökeres: tős + gyökeres 'tőzsgyökeres': az előző jelenség fordítottja zajlik, a zöngés gy hatására a zöngétlen s helyett zöngés zs-t ejtünk
anyja: 'annya': jelöletlen teljes hasonulás történik, az első mássalhangzó, az ny teljesen magához hasonítja a j-t, így azt hosszan ejtjük.
a régies családnevekben:
Batthyány, Dessewffy, Apáczai stb. és
az ly-os szavakban érvényesül:
folyik, de: folyjon! (Nem történik írásban jelölt teljes hasonulás, hiszen ma már nem tudjuk ejteni az ly-t, hanem helyette is j-t ejtünk.)
(1984 óta alapelv, addig csak szabály volt.)
Lényege: a magyar nyelv nem tűr meg egymás mellett három azonos mássalhangzót:
a) köznevekben: toll + val = tollal, gally + val = gyallyal
elválasztva: tol-lal, galy-lyal
tehát az egyszerűsített alakhoz hasonul írásban a -val rag kezdő v-je, s elválasztáskor sem áll vissza az eredeti állapot.
b) keresztnevekben ugyanúgy végbemegy az egyszerűsítés, mint a köznevekben:
Bernadett + vel = Bernadettel, Mariann + val = Mariannal
elválasztva: Bernadet-tel, Marian-nal
c) családnevekben: nem egyszerűsítünk:
Kiss + vel = Kiss-sel, Hermann + val = Hermann-nal
Hermann-né: kötőjellel kapcsoljuk a hosszú -nn-re végződő nevekhez a -né képzőt.
d) összetett szavakban:
amennyiben az előtag két azonos mássalhangzóra végződik, és az utótag ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, kötőjelet kell alkalmaznunk:
sakk-kör, balett-táncos
ha a szó belsejében az előtag végén és az utótag elején ugyanaz a kétjegyű mássalhangzó található, kétszer kiírjuk mind a két mássalhangzót:
kulcscsomó, jegygyűrű
Az összetett szavakat vagy egybe vagy kötőjellel írjuk.
a) két tagból álló összetétel esetében nincsen szótagkorlát: szabadkereskedelmi (2/7), ingatlanpiac (2/5), felelősségvállalás (2/7)
b) három tagból álló összetétel esetén csak hat szótagig írhatjuk egybe a szavakat: rendőrkapitányság (3/6), közjegyzőhelyettes (3/6), közjegyzőjelölt (3/5)
A szótagszámba csak a szótőben található szótagok, valamint a képzők számítanak bele. A képző önálló szótári egységet hoz létre. A nyelvtani jelek csak módosítják a szó jelentését, a rag pedig mondatrésszé alakítja. Ezek nem hoznak létre önálló morfémát. Ezért nem számoljuk szótagjaikat.
Tehát: közjegyzőhelyettesek (3/6)
-ek: a többes szám jele
közjegyzőhelyettesnek (3/6)
-nek: a datívus vagy a genitivus ragja
De: közjegyző-helyettesi (3/7)
-i: melléknévképző
három vagy több tagból álló összetételek esetén hét szótagtól logikai kötőjelet alkalmazunk:
helyesírás-javítás és nem helyes-írásjavítás (3/7)
rendőr-főkapitányság és nem rendőrfő-kapitányság (4/7)
összetett szavak esetében nem alkalmazunk különírást. Ekkor szószerkezetekről, vagyis szintagmákról beszélünk:
arany jegygyűrű, halvány rózsaszín, vasbeton gerenda
1. A szótagszám miatt már kötőjellel tagolt többszörösen összetett szóhoz újabb utótag kapcsolódik, az első kötőjelet ki kell hagyni, mert két kötőjel az alapvetően közszói összetételekben nem jelenhet meg. Az előzetesen kötőjellel írt két tagot egybeírjuk, s az új tagot kapcsoljuk kötőjellel:
- békeszerződés-tervezet
de: békeszerződéstervezet-kidolgozás
- kerekasztal-konferencia
de: kerekasztalkonferencia-rendezés
2. Ha egy különírt szókapcsolat egészéhez egy utótag kapcsolódik, az első két szót egybeírjuk, s a harmadikat kötőjellel kapcsoljuk:
- közjegyzői okirat
de: közjegyzőiokirat-készítés
- személyi jövedelemadó
de: személyijövedelemadó-törvény
a) A név első szava tulajdonnév:
Budapest Bank, Raiffeisen Bank, Erste Bank, Sopron Bank
Mindekét eleme a névnek nagy kezdőbetű.
b) A bank szót -i képzős melléknév előzi meg:
Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank = MBFB
Magyar Fejlesztési Bank = MFB
Magyar Nemzeti Bank = MNB
Magyar Külkereskedelmi Bank = MKB
A név minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. A betűszós változat után nem teszünk pontot.
c) Az előtag köznév:
Citibank, Magyar Hitelbank, Takarékbank, Gránitbank
A bank utótagot egybeírjuk az előtaggal.
d) Az előtag mozaikszó:
Unicredit (UniCredit) Bank
CIB Bank = Central European International Bank = Közép-európai Nemzetközi Bank
OTP Bank = Országos Takarékpénztár
A bank szót külön és nagy kezdőbetűvel kell írni.
Minden szót, a kötőszó kivételével, nagybetűvel kezdünk:
a) Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
(ugyanis Államtudományi és Jogtudományi Kar - a szóismétlés elkerülése végett elmarad az utótag, ezt jelzi a kötőjel)
b) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Szófajra való tekintet nélkül minden szó nagy kezdőbetűvel írandó.
c) Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet
Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
A név eleje földrajzi névi eredetű: Nyugat - Magyarország, az ebből képzett melléknév: nyugat - magyarországi, mivel a nyugat a tulajdonnév első szava, ezért nagy kezdőbetűvel írjuk.
Dr. vagy dr.?
a) a férj a doktor:
- Dr. Horváth Lászlóné Kovács Éva
- Dr. Horváthné Kovács Éva
b) a feleség a doktor:
- Horváth Lászlóné dr.
- Horváth Lászlóné dr. Kovács Éva
- Horváthné dr. Kovács Éva
- Dr. Horváth-Kovács Éva
- Dr. Horváth Éva
c) mindketten doktorok:
- Dr. Horváth Lászlóné dr. Kovács Éva
- Dr. Horváthné dr. Kovács Éva
A név elején: Dr., a név közepén és a végén dr.
Dr. habil., Dr. univ., Dr. PhD, Dr. DSc., Dr. CSc.
(Helyesírásunk nem következetes, szabályosan így kellene írni: Dr. Ph.D.)
Ugyanígy viselkedik az idős, az ifjú és az özvegy előnév is. A név elején:
Ifj. Tóth János, Id. Szabó Lajos, Özv. Németh Istávnné
a) Ha számokkal írjuk a tőszámneveket, utánuk soha nincs pont:
1, 95, 2001,10658001
b) Ha betűkkel írjuk a tőszámneveket, kettőezer-egytől kötőjelet kell alkalmaznunk, illetve a milliók és az ezresek közé is kötőjel kell:
egy, kilencvenöt, kettőezer-egy, tízmillió-hatszázötvennyolcezer-egy
a) A számok után pontot teszünk: 1., 95., 2001., 10658001.
De: soha nem írjuk a számhoz kötőjellel a -dik képzőt, tehát nem: 95-dik!
b) Amennyiben betűkkel kiírjuk a sorszámnevet: első, kilencvenötödik
tíz -> tizedik, húsz -> huszadik. Megrövidül a szóbelsejében a magánhangzó.
Ez történik a tizenegy..., huszonegy... összetett számnevekben is.
A tízes, húszas alakokban azonban megmarad a hosszú magánhangzó.
c) Toldalékoláskor a szám után pontot teszünk, és a rag elé kötőjel kerül: az 1.-be jár, a VI.-on lakik.
Győr, 2012. június 09.
2012. VI. 09.
2012. VI. 9-én
A dátumban a szám után, az -én határozórag elé, soha nem teszünk pontot!
Ezek a leggyakrabban problémát okozó helyesírási kérdések az okiratokban.
A kötőszók használatában gondot okozhat, hogy mikor kell vesszőt tenni az és, a vagy és a mint kötőszók elé.
Az és is, a vagy is összeköthet azonos mondatrészeket:
Kávét vagy teát kérsz? Kiflit és zsemlét vettem.
Nem teszünk vesszőt a kötőszó elé.
Az összetett mondatokban a tagmondat határán ki kell tenni a vesszőt:
Vagy itthon maradunk aludni, vagy elmegyünk kirándulni.
Elmentem a moziba, és megnéztem az új vígjátékot.
A mint kötőszónak több funkciója lehet. Leggyakrabban összehasonlítás kifejezésekor használjuk:
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
De: Több mint (elég!) szerkezetek vessző nélkül írandóak.
A mint szót használhatjuk a -ként módhatározói rag helyett is:
A férfi mint mérnök dolgozik a gyárban.
Ebben az esetben sem teszünk elé vesszőt.
• Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004
• Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás 12. (szótári anyagában bővített) lenyomat
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Lendvai-Décsy Kornélia, PhD egyetemi docens
Visszaugrás
