Mottó: "A gyermek egyértelmű demokratizmusa nem ismeri a hierarchiát."
(Janusz Korczak: A gyermek joga a tiszteletre)
Ma már bátran valljuk, hogy minden gyermek és minden gyermek joga egyformán fontos, és hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Minden, ami a gyerekkorban történik, a gyermek egész életére kihatással lesz, ezért valamennyi őt érintő döntésnél figyelembe kell venni a gyermek legfőbb érdekét,[1] mérlegelve a döntésnek a gyermekre gyakorolt negatív és/vagy pozitív hatását egyaránt. A fenntartható jövő alapja a gyerekek egészsége, védelme és oktatása, ahol a gyermekek jólléte közvetlenül tükrözi egy társadalom jóllétét is. A jelen és jövő gyermekei és a fiataljai azok, akik a közös jövőnket alakítják. Ezeket a bevezető gondolatokat fogalmazta az UNICEF Magyar Bizottsága "Jogod van a jogaidhoz!" című, 2014-ben készült gyermekjogi tanulmányában.[2]
Az európai társadalmakban élő emberek számára ma már felfoghatatlan, hogy létezett olyan kor, amikor a gyerekeket a szüleik, elsősorban az apjuk tulajdonának tekintették, aki döntött életükről, munkaerejükről, oktatásukról, vagy amikor a gyerekek azután, hogy megtanultak járni, és önállóan tudtak létezni, "munkába álltak". A gyermekek kizsákmányolásának csak a társadalmi elfogadottsága szűnt meg, de a jelenség sajnos még ma is él. Vannak olyan elmaradott országok, ahol a gyermek - a születések nagy számára tekintettel - nem érték, hanem teher.[3] A világban körbenézve azonban még ma is számtalan módon sérülnek a gyerekek jogai, ezért számos feladat van és biztos lesz is a gyermekek védelme érdekében.
Egyetérthetünk Ádám Antal professzor azon véleményével, hogy a gyermek, az ifjúság és a család olyan - a jogi szabályozás előtt, illetve attól függetlenül (is) létező - értékek, amelyek megfelelő fokozatú jogi regulációval nyerték el jogi alapértéki minőségüket.[4] A napjainkban érvényes jogi alapértékeket számos nemzetközi egyezmény és nemzetközi egyezségokmány, illetve ezek alapján nemzeti alkotmányok fogalmazzák meg.
A gyermek jogai, a gyermeki jogok[5] elválaszthatatlanok az emberi jogoktól. A gyermeki jogokat a jogtudomány az emberi jogok második generációja körébe tartozó szociális jogok között tartja számon. A második nemzedékhez tartozó alapjogok az állam cselekvési kötelezettségét írják elő.[6] A XX. században az államot tehát már nemcsak tűrés, hanem tevőleges kötelezettség is terheli a gyermeki jogok terén. Ugyanakkor vannak érvek amellett is, hogy a gyermekjogok az emberi jogok újabb, harmadik generációjához tartoznak, mint csoportjogok. A gyermeki jogok nem elvont fogalmak, hanem mindaz az elméleti és gyakorlati feltételek összessége, ami szükséges a gyermekek fejlődéséhez, részvételéhez és védelméhez, mert a gyermeki jogok a gyermekek igényeit, szükségleteit jelenítik meg.
Az emberi jogok meghatározzák azokat az alapvető normákat, amelyek nélkülözhetetlenek egy méltóságteljes élethez.[7] Egyetemességük pedig abból fakad, hogy minden ember egyenlő - legalábbis ebben az értelemben. Az
- 9/10 -
emberi jogok a XVII-XVIII. században alapjoggá válnak (konstitucionalizálódás), majd a következő századokban nemzetközi egyezményekben is rögzítésre kerülnek, (internacionalizálódás és európaizálódás), és végül megjelennek az Európai Uniós alapjogvédelemben is.[8]
Hasonló utat járt be a gyermeki jogok megjelenése is a Nemzetek Szövetségének 1924-ben elfogadott, a brit Eglantyne Jebb javaslatát tartalmazó Genfi Nyilatkozatától, az ENSZ Közgyűlésének 1959. november hó 20-án elfogadott, a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatán át, a Gyermekek Védelmére és Jólétére Alkalmazandó Szociális és Jogi Elvekről szóló 1986. évi ENSZ Közgyűlési Nyilatkozatáig. A jelenkor dokumentumai közül fontos kiemeli az Európai Unió Alapjogi Chartáját, melynek több cikke is kimondottan nevesíti a gyermekjogokat.[9] A 2007-évi "Lisszaboni Szerződés" pedig kimondja, hogy az Unió elismeri a Chartába foglalt jogokat és szabadságokat. Ugyancsak fontos az Európa Tanács által elfogadott Szófiai Stratégia is, melynek 2016-2021 között zajló gyermekjogi programciklusa öt prioritást határoz meg, nevezetesen: esélyegyenlőség; gyermekek aktív részvétele az őket érintő ügyekben; erőszakmentes gyermekkor; gyermekbarát igazságszolgáltatás, valamint a gyermekjogok digitális környezetben való védelme, ide értve a cyberbullying (interneteszaklatás, megfélemlítés) esetkörét is.[10]
A gyermeki jogok, illetve azok garanciáinak jogszabályi alapját hazánkban az Alaptörvény[11] teremti meg. Az Alaptörvény a polgári alkotmányozás logikáját követi, és a "Szabadság és felelősség" című fejezete rögzíti az alapvető emberi jogok és kötelességek katalógusát, közvetlenül az alapelvek után, és itt több olyan gyermeki jog is szerepel, melyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is rögzít (I-XXXI. cikkek).[12] Az Alaptörvény XV. cikke is tartalmaz a gyermekekre vonatkozó szabályozást, azonban nem kizárólagosan csak a gyermekeket érinti, mert azonos szinten említi a nőket, az időseket és a fogyatékkel élőket, mint védendő személyeket, akiket Magyarország külön intézkedéssel hivatott védeni. Az Alaptörvény XVI. cikke szerint "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek a kiskorú gyermekükről gondoskodni, amely magában foglalja gyermekük taníttatását is. A gyermekek alapjogai, illetve azok érvényesülése olyan különös védelemben részesülő alapértékek, amelyekre az államnak mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban fokozott figyelmet kell fordítania.[13] Több Alkotmánybírósági határozat is született az Alaptörvényben is biztosított gyermeki jogok érvényesülése érdekében.[14]
Az európai alapjogi jogvédelem területén az Európa Tanács (ET), és az Emberi Jogok Európai Bírósága mellett az Európai Unió (EU), valamint az Európai Unió Bírósága is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a gyermekek jogvédelméhez. Az európai gyermekjogi jogvédelem jelentős mértékben támaszkodik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményére is, melynek közvetett hatása abból is érezhető, hogy maguk az EU és ET tagállamok is részes államai az Egyezménynek. Az Európai Bíróság kiterjedt esetjoggal rendelkezik a gyermekek jogvédelme területén, elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményének[15] a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot rögzítő 8. cikkével kapcsolatban. Az utóbbi évtizedben - miután az EU hatásköre és tevékenysége a gyermeki jogok védelmére is kiterjed, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában a gyermekek jogaira külön cikk vonatkozik- az EU Bírósága már számos, a legkülönbözőbb jogterületeket érintő ügyben foglalkozott a gyermekek jogaival és érdekeivel.
Az EU Bírósága az eljárási szabályzatának megfelelően a polgári jog területén különösen a szülői felügyelettel, illetve gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügyekben lát okot sürgősségi eljárás lefolytatására, és elsősorban akkor, ha a kérdésre adandó választól függ az eljáró nemzeti bíróság hatásköre. A családjog területére tartozó ügyekben foglalkozott legtöbbször a Bíróság a gyermekek jogaival, ezen belül is leginkább a gyermekek jogellenes elvitelét érintő ügyekben, és jellemzően sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A Bíróság 27/15. számú sajtóközleménye szerint 2014. évben az előzetes döntéshozatali eljárás átlagos időtartama 15 hónap, a sürgősségi eljárás átlagos időtartama 2,2 hónap volt.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
