A magyar munkajogban kollektív szerződésként ismert munkajogi szabály megfelelője Németországban a tarifaszerződés, mely a nevét onnan kapta, hogy leglényegesebb elemét a bérek alkotják.
Kétféle tarifaszerződés ismert: egyrészt a tágabb értelmű tarifaszerződés, másrészt az üzemi megállapodás.
A tarifaszerződések gyakorlati jelentőségét onnan ismerhetjük meg, hogy a munkáltatóknál hány ilyen szerződést kötnek, mennyire jelentkezik ezeknek a hatása. Németországban elmondhatjuk, hogy jelenleg kb. 8-10 000 tarifaszerződés van érvényben, míg az üzemekben megkötött üzemi megállapodások számára vonatkozóan nincs pontos számadat, de tekintettel arra, hogy kb. 10 000 üzemi tanács működik Németországban, így, több mint 100 000 üzemi megállapodás valószínű. Kiemelném a BMW-gyárat, ahol kb. 200 üzemi megállapodás ismert melyeket egy, két kötetes kiadványban rögzítettek. A tarifaszerződések rendelkeznek bizonyos jogi kötöttséggel, és vannak egyéni sajátosságaik is. A központi közigazgatásban és a helyi közigazgatásban létrehoztak egy tarifaszerződést, mely valamennyi szakszervezetileg tömörített hivatalnokra vonatkozik. Ezt a szerződést a német közalkalmazottak és a közforgalmú közlekedési vállalatok szakszervezetei kötötték meg (kb. 1 000 000 munkavállaló tartozik ide). A szerződés gyakorlatilag tulajdonképpen kiterjed valamennyi munkavállalóra, aki a közszolgálatban dolgozik (kb. 3-4 000 000).
Az építőiparban szintén ismert a tarifaszerződés, itt azonban ennek hatálya nem de facto kiterjesztett, hanem jogilag fogja át valamennyi építőipari munkáltatót és munkavállalót. A hatály jogszabályok által itt is kiterjeszthető.
A tarifaszerződések kb. 80%-a firmaszerződés, azaz vállalati tarifaszerződés. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók oldaláról a munkáltató saját vállalatában működő szakszervezet köti. A legjelentősebb firmaszerződés a Volkswagen - Fémipari Szakszervezet között jött létre (több mint 500 000 munkavállalóra vonatkozik).
Az üzemi megállapodások alapkövetelménye, hogy nem szabályozhatnak olyan dolgokat, amik tarifaszerződésen rögzítettek, csak ezen a körön kívül eső vállalati kérdéseket rögzíthetnek. Az üzemi tanács reprezentálja az üzemen belüli munkavállalókat, akiknek igényük van arra, hogy a vállalat életébe beleszólhassanak. Ennek az igénynek az érvényesítése az üzemi tanácson keresztül történik, melynek eredményeképpen jön létre az üzemi megállapodás. Ehhez hasonló rendszer ismert Ausztriában, Hollandiában, a többi államban nincs ilyen jogkör. Ki kell emelni, hogy a fent említett két államban és Németországban ez a lehetőség az üzemi tanács részére valódi együttdöntési jogot jelent. A vezetést ezáltal ez a szerv befolyásolhatja, akkor is lehetőséget adva a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, ha nincs kollektív szerződés.
A tarifaszerződések jogforrási, jogi alapjait és keretét az alábbi jogszabályok adják: Alkotmány, Nemzetközi jog, Tarifatörvény, Üzemi Alkotmánytörvény.
Az Alkotmányban csak a 9. § (3) bekezdése szól a munkaügyi kapcsolatokról, melyben garantálja a koalíciós érdekegyeztetés szabadságát.
A nemzetközi jog terén a német állam kötelezett arra, hogy a koalíciós tárgyalási szabadságot biztosítsa. Az 1987-es és 1988-as Nemzetközi Egyezmény megjelöli a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konvencióját (ezeket az egyezményeket Magyarország is ratifikálta, ami azt jelenti, hogy itt is érvényesül). Az 1971-es Európai Szociális Charta 6. cikkelye is garantálja ezt a kötelezettséget. A Chartát az Európai Tanács adta ki és az Európai Közösség valamennyi tagállama ratifikálta. (A kérdés felmerül: Magyarország fogja - e ratifikálni?) A koalíciós szabadság és a tarifaszerződés közötti kapcsolat a Munkavállalók Szociális Jogairól szóló Chartában lesz kidolgozva, melynek remélhetőleg Magyarországon is lesz jelentősége a csatlakozás után. (A társulási megállapodás alapján Magyarország ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Unió jogrendszeréhez közelíti saját jogszabályait.)
A tarifatörvény tételesen tartalmazza a tarifaszerződés szabályait. A törvényt 1949-ben fogadták el, mely egybeesik az NSZK megalakulásának évével. A törvény rövid, és tömör.
1972-ben született meg az Üzemi Alkotmánytörvény, mely az üzemi megállapodások szabályait tartalmazza. Gyakorlatilag régebben vannak üzemi megállapodások, melyeket már 1920-ban, 1952-ben, és 1972-ben is szabályoztak. Az új reform már tervbe van véve.
A kollektív szerződés megkötésére irányadó eljárási szabályok a kétféle tarifaszerződés típusnál eltérőek. A legfőbb kérdés mi a teendő, ha a kollektív tárgyalások zátonyra futnak? Lehet - e sztrájkolni, vagy nem lehetséges, illetőleg a kollektív tárgyalások végén a felek kötelesek-e megegyezni? Mikor kényszeríthető ki a tarifaszerződés?
Ha van igény a tárgyalásokra, de a munkáltató arra nem hajlandó, abban az esetben Amerikában és Franciaországban fennáll a tárgyalási kötelezettség, ami azonban nem jelent szerződéskötési kötelezettséget. Németországban még a tárgyalási kötelezettség sem rögzített. A sztrájk megengedett, de gyakorlatban még sohasem fordult elő Németországban. Ennek oka abban keresendő, hogy a szakszervezetek jelentősek, így a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek nem utasítják el a tárgyalás iránti igényt. Erre csak ott van szükség (Amerika, Franciaország, Magyarország), ahol gyengék a munkavállalókat képviselő szakszervezetek.
Az eljárás gyakorlati kérdései nincsenek szabályozva, de a tarifaszerződések hatása, továbbhatása igen. Németországban - Magyarországgal ellentétben - jelentősek az ágazati tarifaszerződések is, és léteznek tárgyalás közti megállapodások (ezekre akkor van szükség, ha zátonyra futnak a kollektív tárgyalások, mert a továbbfolytatás vonatkozásában adnak iránymutatást).
Az üzemi megállapodásokra teljesen más szabályok irányadóak, melyek az Üzemi Alkotmánytörvényben részletesen szerepelnek. Nagyon lényeges, hogy Németországban az üzemi tanácsnak pontosan rögzítve vannak a munkáltatóval szembeni jogai.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
