Szalma József, e kötet szerzője, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének rendes egyetemi tanára, az ELTE AJK Nyári Egyetemének vendégtanára[1] számos hazai és nemzetközi civilisztikai tudományos tanácskozáson vett részt, többek között a POT (a hagyományos miskolci Polgári Jogot Oktatók tanácskozásain). Hozzá járult az ELTE AJK, a Miskolci Egyetem AJK és a Szegedi Egyetem AJK és az Újvidéki Egyetem Jogi kara közötti oktatói és kutatói keretegyezmények megkötéséhez (2000 előtt és után) és együttműködéshez. Tudományos folyóiratokban (Jogtudományi Közlöny, Magyar Jog) és kari Aktákban (ELTE ÁJK, Miskolci Egyetem AJK, Szegedi Egyetem AJK) számos civilisztikai tanulmánya és újabban tanulmánykötete jelent meg Magyarországon, továbbá Szerbiában, Horvátországban és Ausztriában, a jogösszehasonlítás (recepció, a polgári jog intézményeinek konvergenciája és divergenciája), a magyar Ptk kodifikációs jogtörténete, és az európai civilisztika fényében.
E tanulmánykötet, melynek témája az európai és magyar szerződésen kívüli magánjogi deliktuális felelősség, a szerző többéves kutatásának eredményeit tartalmazza. Alaptézise az, hogy a szerződésen kívüli deliktuális és a szerződési felelősség egymástól nem állnak távol elméleti okokból sem, és jogalkalmazási módszer tekintetében sem. Mindkét esetben egy, a károkozást tiltó magatartásról van szó, azzal a különbséggel, hogy a deliktuális felelősség a törvényi általános károkozási tilalomból, a szerződési felelősség pedig a szerződésszegésből következik be. A deliktum forrása egy általános jogi aktus, a szerződési felelősség egyedi jogi aktus megsértésében állapítható meg. Ebből fakadnak a közös nevezők mentén a különbségek is, hiszen a szerződési jogban, a szerződési szabadság alapján a felek gyakran irányozzák elő, a kogens jogszabályok keretein belül, a felelősségkizáró és felelősségkorlátozó szerződési klauzulákat. Ugyanakkor a szerves kapcsolat a két felelősségi rendszer között fennáll a deliktuális felelősség jogszabályainak szerződési felelősségi jogra való értelemszerű alkalkalmazása tekintetében is, amikor a szerződési felelősségre nézve a törvény nem ír elő külön rendelkezést. A deliktumról és a quasi deliktumról szólva, a szerző megállapítja, hogy az első emberi jogellenes cselekmény, vagy mulasztás, míg a második emberi mulasztás következtében beálló károsító dologhatás. A szerző elemzi a polgári jogi felelősség alapelveit (teljes térítés, megelőző vagyoni helyzet helyreállítása, kivételesen megtorlás) és feltételeit (kár, jogellenesség, okozatosság és az alanyi felelősségnél a szubjektív felróhatóság). Emellett alapos, elméleti, és széleskörű jogösszehasonlítási és tételes jogi alapon a polgári jogi felelősség válfajait: a deliktuális és a szerződési felelősséget, az alanyi (szubjektív) és tárgyi (objektív) felelősséget, a saját és mások magatartásáért való felelősséget, a vagyoni és a nemvagyoni kárért való felelősséget mutatja be. Megismerkedünk a kárfelelősségi szankciókkal, a kártérítéssel (pénzbeli térítés, természtebeni helytállás, járadékszolgáltatás) és a személyiségsérelem esetén nyújtott kárpótlással (fájdalomdíj, jogsértés megszüntetésére irányuló marasztalás, sajtósérelem esetén helyreigazítás, stb). A különleges felelősségi alakzatokat (tárgyi, vagy veszélyes üzemi felelősség, termékfelelősség, felelősségátruházás biztosítási szerződés alapján, ún. abszolút felelősség atomkárok esetén, különböző szakmai felelősségek mint pl. orvosi felelősség, munkáltató és foglalkoztatott felelőssége, a megbízott és megbízó felelőssége, állattartók felelőssége, épületkár az általános kárfelelősség fényében) a sajátosságok elemzése útján mutatja be.
- 627/628 -
A szerző bemutatja a magyar deliktuális jog fejlődésmenetét, különösképpen a XIX. és a XX. század első feléig terjedő időszakban megjelent magyar kódexek, és a szakirodalom, valamint a jogalkalmazás fényében. Külön figyelmet szentel a kötet a XX. századi és kortárs magyar felelősségtani jogirodalmi álláspontoknak, továbbá az 1959. évi IV. többször módosított Polgári törvénykönyv alkalmazásnak, ennek keretében a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásainak és jogegységi határozatainak. E munka külön értékét képezi, hogy az új magyar Ptk-val kacsolatos elméleti álláspontokat behatóan elemzi, beleértve a Koncepciók (I,II.-2002, 2003) és a Tematika (2003), valamint a 2006. évi Javaslat és a 2006. évi Szakértő Javaslat tartalmára és megoldásaira.
A kötet érdemeként emelhető ki, hogy bemutatja a XIX. és XX. századi klasszikus kódexek (német BGB, osztrák Ptk, svájci Kötelmi törvény) mentén kialakuló jelentősebb felelősségtani elméleteket, valamint a fontosabb európai, közösségi és jogsszehasonlítási irodalmat és praxist.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
