A Javaslat Ötödik Könyve "A kötelmi jog" elnevezést viseli, és a kötelmekre vonatkozó szabályokat a következő rendszerben tartalmazza: a kötelmek közös szabályai (Első Rész), a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezések (Második Rész), az egyes nevesített szerződéstípusokra vonatkozó különös szabályok (Harmadik Rész), az értékpapír-kötelmek általános szabályai (Negyedik Rész), felelősség szerződésen kívül okozott károkért (Ötödik Rész), egyéb kötelem-keletkeztető tényállások (Hatodik Rész). A Javaslat a kötelmek közös szabályai között foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek nemcsak a szerződéses viszonyokra, hanem egyéb kötelem-keletkeztető tényállások (így mindenekelőtt a szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartások és a jogalap nélküli gazdagodás) következtében létrejövő kötelmekre is vonatkoznak. Ilyen közös szabályként fogalmazza meg a Javaslat a kötelem keletkezésére és megszűnésére, az elévülésre és a jogvesztő határidőre, a többalanyú kötelmekre, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. Különösen a pénzszolgáltatások teljesítésénél merülnek fel azonosan a problémák, függetlenül attól, hogy a pénzszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség szerződésből vagy más kötelemből fakad. A Javaslat ezzel a szerkezeti változtatással több vonatkozásban a Ptk. bírói gyakorlatát kodifikálja: a judikatúra eddig is alkalmazott a szerződések szabályai között elhelyezett rendelkezéseket kártérítési, alaptalan gazdagodási stb. kötelmekre. Mivel a Javaslat jogügyletekre vonatkozó közös szabályokat nem alkot, a kötelmek közös szabályai nem utolsó sorban az ügyleti szabályok szerepét is be kívánják tölteni.
5:1. § [A kötelem]
(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelmek közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja.
1. A kötelmekre vonatkozó közös szabályok élén a Javaslat a kötelem lényegét határozza meg, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy a kötelem tágabb jogi kategória, mint a szerződés: a kötelem az olyan relatív szerkezetű polgári jogi viszonyok gyűjtő elnevezése, amelyekből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A Ptk. 198. § (1) bekezdésének megfelelő fogalmi meghatározás nemcsak a szerződésnek, hanem minden kötelemnek a jellemzője. Kötelemnek csak az olyan jogviszonyok tekinthetők, ahol az egyik szereplő egy szolgáltatással tartozik a másiknak, a másik pedig jogosult e szolgáltatás teljesítésének követelésére. Azok a jogviszonyok, amelyekben ezek a feltételek együtt nem teljesülnek, nem tekinthetők kötelmi jogviszonyoknak.
2. A Javaslat a kötelmekre vonatkozó közös szabályokat is diszpozitív normaként határozza meg. Azoktól a szabályoktól tehát, amelyeknél a felek egyező akarattal történő eltérése fogalmilag lehetséges (és a közös szabályok döntő többsége ilyen), az eltérés megengedett, kivéve, ha a Javaslat maga vagy más törvény az eltérést tiltja.
5:2. § [A kötelemkeletkeztető tények]
(1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyhez fűződő vagy dologi jog megsértéséből, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből vagy - jogszabályban megállapított esetekben -egyoldalú nyilatkozatból.
(2) Az egyoldalú nyilatkozatokra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Kötelem jogszabályból vagy hatósági határozatból is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ezekre a kötelmekre - ha jogszabály vagy hatóság eltérően nem rendelkezik - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
1. A Javaslat tisztább képet teremtve felsorolja azokat a leggyakoribb tényállásokat, amelyek kötelmet keletkeztet(het)nek, bár a kötelem lényegének meghatározásából ilyen példálódzó felsorolás nélkül is levezethető, hogy adott esetekben valóban kötelmi jellegű-e egy jogviszony. A Javaslat külön említi a személyhez fűződő jogok megsértését, mivel ebből a tényállásból akkor is kötelmi jogviszony keletkezik, ha nem kártérítési szankció, hanem valamelyik objektív jogkövetkezmény vagy sérelemdíj alkalmazására kerül sor. Hasonlóképpen kötelmi jogviszony jön létre valamely dologi jog megsértése esetén is, függetlenül attól, hogy az adott esetben a jogsértést kártérítéssel vagy egyéb szankcióval (például a birtokháborítás jogkövetkezményeivel, ingatlan-nyilvántartási következménnyel stb.) kell illetni.
2. Főszabály szerint kötelem jogügyleti megalapításához két (vagy több) fél joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó akaratnyilatkozata, azaz szerződés szükséges. Ezért az egyoldalú nyilatkozatokkal mint kötelemkeletkeztető tényekkel kapcsolatban a Javaslat - a Ptk. 199. §-ához hasonlóan - külön kimondja, hogy egyoldalú nyilatkozatból csak jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Nem változtat a Javaslat a hatályos jogon, amikor az egyoldalú nyilatkozatokra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki. Egy ilyen utaló szabály mindenekelőtt azért szükséges, mert - általános ügyleti szabályok hiányában - a kötelmek közös szabályai mellett a szerződési szabályok alapján lehet megítélni a "nem nevesített" egyoldalú jogügyleteket (például a jognyilatkozat létrejöttét, érvényességét, hatályosságát, értelmezését stb.). A gyakorlatban igazán fontos "nevesített" esetekben a Javaslat - a Ptk.-hoz hasonlóan - külön rendelkezéseket is ad a kötelemkeletkeztető egyoldalú nyilatkozatokra, például a meghatalmazásra vagy a díjkitűzésre. Még részletesebb az eltérő rendezés a végrendelet esetében.
3. Fenntartja a Javaslat a Ptk. 198. § (3) bekezdésében foglalt szabályt is, amikor kimondja, hogy kötelem jogszabályból vagy hatósági határozatból csak akkor keletkezik, ha a jogszabály vagy a hatóság így rendelkezik, és egyúttal kellő pontossággal meghatározza a kötelem alanyait és a szolgáltatást. Ez a követelmény következik ugyan a kötelem fogalmából is, de a Javaslat el kívánta kerülni az esetleges félreértést, és ezért nem változtatott a hatályos szabályon. Nem változtat a Javaslat a hatályos jogon akkor sem, amikor a jogszabály vagy hatósági határozat nyomán keletkezett kötelmi jogviszonyokra a szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő, hacsak a jogszabály vagy a hatóság eltérően nem rendelkezik. Jogszabály alapján jön létre a kötelem például az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet egyes eseteiben. Hatósági határozaton alapul a kötelem például abban az esetben, ha egy vagyontárgyat a büntetőeljárásról szóló törvény alapján zár alá vesznek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
