5 Szabó I. T. egy magyar jog szerint működő társaság, a Hilltop Neszmély Zrt. (a továbbiakban: Hilltop) megválasztott vezető tisztségviselőjeként a megválasztására vonatkozóan változásbejegyzési kérelmet nyújtott be.
6 A lefolytatott ellenőrzések során az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 24/C. §-ának (2) bekezdése szerinti akadályt állapított meg, mivel Szabó I. T. korábban a Cerbona Zrt.-ben volt vezető tisztségviselő, amely társaság 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezett. Az említett hatóság ezért felszólította a Hilltopot, hogy az akadályt 30 napon belül hárítsa el.
7 Szabó I. T. az elsőfokú hatóság előtt kimentési kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a Cerbona Zrt. adótartozása az általa e társaságban folytatott tevékenységtől függetlenül halmozódott fel, és az neki nem róható fel.
8 E kérelmet az elsőfokú hatóság azért utasította el, mert Szabó I. T. nem bizonyította az adózás rendjéről szóló törvény 24/C. §-ának (5) bekezdése szerinti okokat.
9 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága a Szabó I. T. által ezen elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésnek nem adott helyt. A Hilltop ennek következtében elállt attól, hogy az érintettet vezető tisztségviselőnek nevezze ki, azért, hogy elkerülje, hogy az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 24/D. §-ának (2) bekezdése alapján törölje az adószámát.
10 Az alapügy alperese által hozott határozat ellen benyújtott kereset tárgyában eljáró Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rámutat, hogy a Hilltop, amelynek székhelye Magyarországon van, az Európai Unió más tagállamaiban is folytat gazdasági tevékenységet. E bíróság azt kérdezi, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 24/C. és 24/D. §-a e társaságot akadályozza-e belső piaci tevékenységében, amennyiben e rendelkezések megtiltják, hogy a Hilltop Szabó I. T.-t vezető tisztségviselőként alkalmazza. Bár a kérdést előterjesztő bíróság szerint e rendelkezések célja - vagyis hogy azok a személyek, akik magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy egyes társaságok adózóként jelentős adótartozást halmozzanak fel, új társaság alapításában vagy működésében ne vehessenek részt - igazolhatja e korlátozást, az említett bíróság azonban kétségesnek tartja ennek arányos jellegét.
11 Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálata keretében köteles-e adott esetben hivatalból vizsgálni az e határozat alapját képező jogszabály uniós joggal való összhangját, vagy ilyen vizsgálat lefolytatása csak akkor lehetséges, ha az eljárásban részt vevő valamely fél kifejezetten hivatkozik a releváns uniós jogra.
12 Ilyen feltételek mellett a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
"1) A tagállami bíró közigazgatási perben - melynek tárgya a tagállami közigazgatási hatóság által meghozott határozat bírósági felülvizsgálata az érintett magánszemély keresete alapján - köteles-e vizsgálni azt, hogy a közigazgatási határozat alapjául megjelölt tagállami jogszabályhely ellentétes-e valamely közvetlenül hatályos és az adott ügyben egyébként releváns uniós jogi rendelkezéssel?
2) Ha az első kérdésre igenlő a válasz, a tagállami bírót ezen kötelezettség hivatalból is terheli, vagy csak akkor, ha az uniós jog megsértésére a fél kifejezetten hivatkozik?
3) Értelmezhető-e úgy az EUMSz. 26. cikk (2) bekezdése, [az EUMSz.] 35. [cikk] és [az EUMSz.] 56. [cikk], hogy azokkal összeegyeztethetetlen egy olyan tagállami szabályozás, mint amilyet az [adózás rendjéről szóló törvény] 24/C. és 24/D. §-ai tartalmaznak, ha az alapján egy olyan magyar honosságú gazdasági társaság, amely üzleti tevékenységét az Európai Unió más tagállamaiban is [végzi], csak azért nem tud vezető tisztségviselőként alkalmazni egy olyan magyar állampolgárt, aki korábban vezető tisztségviselő volt egy másik, belső piaci tevékenységet kifejtő magyar gazdasági társaságban, mert ezen másik gazdasági társaság bizonyos adótartozást halmozott fel, ha ezen adótartozás felhalmozása az érintett magyar állampolgárnak mint korábbi vezető tisztségviselőnek nem volt felróható?"
13 A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre az ügy elbírálására, vagy ha a kérelem, illetve a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően - az eljárás folytatása nélkül - az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.
14 A jelen esetben e rendelkezést kell alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
