Jelen tanulmány a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek vagyonának értékesítésére vonatkozó szabályokat veszi górcső alá.
A jogterület törvényi szintű általános és háttér szabályozását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) és a 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) adja.
A felszámolási eljárást és azon belül az adósi vagyon értékesítésére vonatkozó részletszabályokat törvényerőre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) emelte.
A rendeleti szintű szabályozást a 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet adja, melynek címe: a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról.
A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítésére vonatkozó szabályokat a 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.
A jogterület szabályozásáról elmondható, hogy a kezdeti egyszerűbb szabályozást az idők során egyre részletesebb, főleg a felszámolók feladatkörét bővítő és az eljárást részletesen szabályozó rendelkezések váltották fel.
Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) a hatályba lépésekor egy paragrafus, három bekezdésében foglalta össze az adósi vagyontárgyak értékesítésének szabályait, míg a jelenleg hatályos törvény kilenc paragrafusban, lényegesen részletesebben szabályozza az értékesítési eljárást.
Továbbá az értékesítési szabályokat a fent említett rendeleti szabályozás is bővítette.
Az értékesítésére vonatkozó eljárás szabályozása természetesen nemcsak terjedelmében változott, hanem az idő előrehaladtával egyre több diszpozitív rendelkezést vezettek be, sőt a kötelezően igénybe veendő elektronikus értékesítési rendszer további újabb kontrollált formát biztosított az értékesítési folyamatnak.
A rendszerváltást követően a fizetésképtelenségi jog első átfogó szabályozását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban Cstv.) adta, mely 1992. január 1. napján lépett hatályba.
Az adós vagyonának értékesítésére vonatkozóan a Cstv. a következő módon rendelkezett: "48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti.
(2) A vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Azonos feltételek esetén a hitelezőket, szövetkezet esetén a szövetkezet tagját is elővásárlási jog illeti meg. A szövetkezeti tag elővásárlási joga a hitelező elővásárlási jogát megelőzi.
Ha a hitelező az elővásárlási jogával élni kíván, de a vagyontárgyon harmadik személynek is törvényes elővásárlási joga van, akkor a korábban keletkezett elővásárlási jog megelőzi a későbbit. Több hitelező esetén a nagyobb összegű hitelezői igényt érvényesítő jogosult az elővásárlási jog gyakorlására.
(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról és a környezetvédelmi követelmények betartásáról."
A jogszabály tehát meglehetősen szűkszavúan szólt a felszámolás alatt álló adós vagyonának értékesítésről, nagy cselekvési szabadságot hagyva a felszámolók számára.
Azt azonban egyértelműen meghatározta, hogy a vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni, a forgalomban elérhető legmagasabb áron.
Ezek egyebekben olyan alapvető szabályok voltak, amelyek a későbbi és a mai értékesítési eljárás formáit is lényegesen meghatározták.
I. Cstv. Novella: az 1993. évi LXXXI. törvény a Cstv.-t akként módosította, hogy megszüntette a kötelező csőd intézményét és az eredménytelen csődeljárás nem fordult át automatikusan felszámolási eljárássá.
Az adósi vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályokat némileg kibővítette és kimondta, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítése esetén a zálogjogosult hitelező az elővásárlási jogát a többi hitelezőt megelőzően gyakorolhatja.
Továbbá úgy rendelkezett, hogy az elővásárlásra jogosultak jogukat a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják, amelyre a felszámoló a jogosultakat hirdetmény útján hívja meg.
A hirdetményt a nyilvános értékesítést 8 nappal megelőzően két országos napilapban kell közzétenni.
Nagy hangsúlyt fektetett a szabályozás a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi oltalom alatt álló adósi vagyon védelmére.
II. Cstv. Novella: az 1997. évi XXVII. törvény a Cstv.-t több ponton módosította. Megnövelte a hitelezői választmány hatáskörét, pontosította az egyezségkötés szabályait és egyértelműen szabályozta a felszámolási eljárás és a végelszámolás viszonyát.
Az adósi vagyon értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kibővítette, és a korábbiakhoz képest részletesebben szabályozta.
- 11/12 -
Meghatározta, hogy a felszámoló az értékesítést - bizonyos kivételektől eltekintve - pályázat vagy árverés keretében végezheti
Szabályozta, hogy a felszámolónak a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben kell közzétennie és azt is, hogy e pályázati felhívásnak milyen adatokat kell tartalmaznia.
Kimondta, hogy a felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.
A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.
Szabályozta azt is, hogy az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti az árverésre vonatkozó legfontosabb információkat.
A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
