2007 október 12-én került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Halasy-Nagy József Aulájában a Kar Családjogi és Szociális Jogi Csoportja, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal (DDRKH) Szociális és Gyámhivatala Baranya Megyei Területi Osztályának szervezőmunkájának eredményeként a "Gyermeki jogok, gyermekvédelem és a határtudományok" című országos konferencia. A konferencia meghívott vendégei az ország egész területéről érkeztek, elsődlegesen a városi és a regionális szociális és gyámhivatalok képviseletében.
A szakmai találkozó megrendezésének alapjául olyan jeles évfordulók szolgáltattak alapot - ahogyan azt köszöntő gondolataiban Dr. Somfai Balázs egyetemi adjunktus is megfogalmazta - mint a megszületésének tizedik évfordulóját ünnepelő Gyermekvédelmi törvény, valamint a "nagykorúság" küszöbét átlépő gyermeki jogok. A "nagykorúság" jelen esetben természetesen akként értelmezendő, hogy az ENSZ Közgyűlése 1989 november 20-án, azaz éppen tizennyolc esztendeje fogadta el a Gyermek jogairól szóló egyezményt.
A moderátor nyitó gondolataiban hangsúlyozta a hallgatóság számára azt a nagyon fontos, és minden helyzetben kívánatos követelményt, mely szerint minden esetben és időben a komplexitás elve kell, hogy érvényesüljön a gyermekvédelemben. E komplex szemléletre való törekvés az előadások témáinak kiválasztása során is fő vezérelv lehetett, annál is inkább, mivel sokszor igen kényes határterületeket, problémákat boncolgattak. A rendezvény előadói között szép számmal voltak kiemelkedő tudományos elméleti és gyakorlati munkásságú előadók, akik a gyermekvédelem láncára előadásaik páratlan gondolatait fűzték füzérré.
Elsőként Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta meg " A családjog és a gyermekvédelem változó kapcsolata" című előadását, melyben a gyermekvédelem hazai fejlődését tekintette át, kiemelve, hogy a gyermekvédelem rendszerét miként változtatták meg a gyermeki jogok. A gyermekvédelmet, így különösen a német-osztrák, latin-francia, angolszász modell sajátosságait elemezve kristályosodott ki a hallgatóság előtt az a rendszer, amelyben az egyes országoknak szükségszerűen össze kell kapcsolniuk a hatósági intézkedések sorát a gyermekvédelmi gondoskodás alkotóelemeivel. De mi is a gyermekvédelem célja? Merre is mutatnak e célok, és melyek azok, amelyek alapvető paradigmaváltást idéztek elő a gyermekvédelem rendszerében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásával folytatódott az előadás. A docens asszony ezt követően felvázolta azt a lassú, de biztos folyamatot, és azon területeket, melyekben a gyermekvédelem igényei szétfeszítették a családjog kereteit. Különösen fontos itt megemlíteni a szülői felügyelet alakulását, a gyámság rendszerének változásait, az örökbefogadás jogintézményét, amelyek mintegy átívelő hidat képeznek a Családjogi törvény (Csjt.) és a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) között. Kiemelésre került a családjog önálló alapelveinek jelentősége, a családbafogadás intézményének rendszerbeli átstrukturálása, a kapcsolattartás szabályozásának törvényi szintre történő "emelése", a gyermekelhelyezés terminus technikusának átalakítása, a közvetítői eljárás alkalmazhatósága, melyeket mind új megközelítésbe helyez az új Ptk. Harmadik Könyvének (Csjk.) szabályozása.
A fenti témakörök mintegy átvezették a hallgatóságot a következő előadásra, melyet Dr. Kőrös András a Legfelsőbb Bíróság bírája tartott a "A gyermek jogai az új Ptk. Családjogi könyvében" címmel. A hallgatósággal egy kedves, de mindannyiunk számára igen tanulságos történetet osztott meg a tanácselnök úr (melynek szereplői olyan neves, a Ptk. koncepció kidolgozásában szervesen részt vevő magánjogászok voltak mint Lábady Tamás és Weiss Emília). Történt ugyanis, hogy egy kodifikátori megbeszélés kapcsán Lábady professzor úr szabatos és részletes fogalom-meghatározását adta annak, hogy tulajdonképpen milyen emberképe is van a születendőben lévő új magyar Ptk.-nak. Mire hosszú csend lett... majd Weiss professzor asszony megkérdezte: és a gyermek? A gyermek hol helyezkedik el a magánjogban? A történet azért tanulságos, a kérdés azért jogos, mert az egy komoly és valós problémát tükröz a gyermekek, a gyermeki jogok helyzetéről.
Az új Ptk. Családjogi könyve a családjog magánjogon belüli relatív önállóságának megőrzése céljából több "biztosítékot" is felállított, így a kódex általános alapelvein túl, külön rögzítésre kerültek a Csjk.-ban olyan alapelvek, melyek kizárólagosan a családjogi jogviszonyok rendezése körében irányadóak. Továbbá a kodifikátorok javaslatban rögzítették egy, a gyermek érdekeinek védelmét megfogalmazó szakaszt a Csjk. bevezető rendelkezései között. (3:2. §) Az előadás többek között a magánjog dilemmájáról is szólt a gyermek védelmével kapcsolatosan, hiszen párhuzamosan jelenik meg mind hazai, mind nem-
- 221/222 -
zetközi jogforrások szintjén a be nem avatkozás és a tevőleges kötelezettség problematikája. Az előadó részletes áttekintést nyújtott a Csjk. alapelveiben manifesztálódó gyermeki jogokról, így a családhoz, családban történő nevelkedéshez való gyermeki jogról, valamint a családi kapcsolatok megtartásának jogáról (származáshoz való jog) (3:2. § (3)), mely tartalmát tekintve már igencsak belenyúlik a gyermekvédelem tárgykörébe.
A gyermek származáshoz való joga tekintetében elemzésre kerültek az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai és kapcsolódó különvéleményei, melyek esetenként nem számoltak a családi kapcsolat mint érdek és a származás megismerésének joga közötti érdek-jog összeütközéssel. Az új Ptk.-ban megjelenő rendszer tartalmi korlátot nem állít a származáshoz való gyermeki joggal szemben, sőt új határidők fognak életbe lépni, várhatóan a gyermek érdekét szolgálva. Az előadást folytatva hallhattuk a szülői felügyeletről szóló fejezetről, mely kiegészítő alapelveket fogalmaz meg, valamint arról, hogy miként alakították át a szülői felügyelet és a gyermekelhelyezés megnevezéseket és azok tartalmát. A jövőben a szülők erre vonatkozó megállapodása alapján közös szülői felügyeletről, a bíróság döntése esetén pedig szülői felügyeleti jogok gyakorlójáról beszélhetünk. A gyermekelhelyezés kifejezés a továbbiakban pedig csak akkor lesz használatos, ha a gyermek harmadik személyhez, illetőleg családjából kiemelve intézeti nevelésbe kerül.
A Csjk.-ban a gyermeki jogokkal összefüggésben külön pontban rögzítették a gyermekétől külön élő szülő jogait és kötelezettségeit, valamint differenciált szabályozást alakítottak ki a szülői felügyeleti jog szünetelése és megszüntetése tárgyában.
A konferencia egyik fő szervezője Dr. Kovács Zsuzsa osztályvezető asszony (DDRKH) folytatta a délelőtti szekciót kronologikus előadásával, melyben a gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenység évszázadokon átívelő fejlődését tekintette át.
Előadásában kiemelte a gyermekvédelem, a gyámügyi igazgatás területén dolgozó jogászok fokozott felelősségét, valamint a speciális szemléletmód nélkülözhetetlenségét. Az árvaszéki rendszertől kezdődően, egészen a hatályos mai magyar szabályozásig kísérhettük nyomon a gyámhatósági eljárás főbb jellemzőit az előadó jóvoltából. Kovács Zsuzsa megosztotta a hallgatósággal a hatósági munka dilemmáit, nehézségeit (mint pl. a vagyonkezelés körében megítélendő befektetések problémája). Szó esett továbbá az elmúlt pár évben bekövetkezett, a gyámügyi igazgatást érintő hatáskörelvonásokról, (Pl. a hivatásos pártfogói rendszer "elvétele-áttétele" 2003-ban) valamint az azzal szinte párhuzamosan zajló újabb feladatok telepítéséről, mint pl. szociális és gyámhivatalokká történő átalakulás.
A szakember részleteiben kitért továbbá a régiók létrejöttének hatásaira a gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás rendszerében.
"A határokon átívelő kapcsolattartás" szabályainak és problematikáinak megismertetésére a szervezők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetőjét Dr. Brávácz Ottónét kérték fel. A bírók, ügyvédek, gyermekvédelemben, gyámügyi igazgatásban dolgozók többsége számára egyértelmű, hogy a családjogi jogviták egyik sarkalatos és visszatérő problémakörét képezik a kapcsolattartási ügyek. Ez az amúgy sem egyszerű kérdéskör csak tovább bonyolódhat, azáltal, hogy határokon átívelően kell rendezni a szülők-gyermekek jogainak és kötelességeinek relációját. Az előadó bevallása szerint is a téma igen speciális, de a mai társadalmi viszonyok között korántsem tekinthető periférikusnak. Az előadás három főbb kérdéskört, így a joghatóság problematikáját, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerésének kérdését tekintette át. Szó került a kapcsolattartás-láthatás jogával összefüggően a szülői felügyelet és szülői felelősség kérdéseiről. Ezen kérdések egymásra tekintettel dönthetők el, mely szabályozásuk viszonylatában is következetesen megjelenik a vonatkozó többoldalú és nemzetközi egyezményekben. A téma alapos áttekintését szolgálta az is, hogy részletesen kitért a 2201/2003 EK rendelet (az "Új Brüsszel II. rendelet") szabályainak ismertetésére, mely elsődlegesen alkalmazandó az Európai Közösség tagállamainak viszonylatában.
Az EK rendelet kapcsán olyan, a gyakorlat során fontos kérdések is ismertetésre kerültek, mint például a láthatási jogra vonatkozó határozatokról kiállított igazolás alkalmazásának esetköre, a központi hatóság legfőbb feladatainak értelmezése. Megítélésem szerint jó néhány olyan kényesnek mondható kérdésre kapott választ az előadás során a rendezvényen résztvevő jogalkalmazó hallgatóság is, melyek megválaszolása, eldöntése az explicite kimondott szabályozás ellenére sem mondható egyértelműnek.
A délutáni blokk nyitó előadásában Dr. Gyenge Eszter a gyermekpszichiátria, mint önálló orvosi diszciplína rejtelmeibe kívánt bepillantást nyújtani a résztvevőknek. A gyermekek és a serdülők fejlődési zavaraival, viselkedészavaraival, pszichés problémáival foglalkozó tudományterület természetével, vizsgálódásainak, módszereinek alapvetéseivel ugyancsak igen hasznos tisztában lenni egy a gyermekvédelemben dolgozó, azzal akár elméletben foglalkozó szakembereknek. A gyermekpszichiáter tevékenységének részletezését követően a gyermekvédelem és a gyermekpszichiátria kapcsolatának bemutatása kapcsán a közös célokat és problémákat elemezve,
- 222/223 -
az alapelveket párhuzamba állítva ezek gyakorlatban betöltött szerepéről beszélt elsődlegesen a doktornő. A gyermekkorban kialakuló kötődési és kapcsolatteremtési viszonyrendszer legfontosabb momentumainak részletezésére nyílt csupán lehetőség az előadás során. A gyermekek megismeréséhez, a velük való együttműködés kialakításához vezető módszerek áttekintése a határtudományok izgalmas, ugyanakkor korántsem egyszerű világába engedett bepillantást.
Ugyancsak a szakmai nap vendége volt a Miskolci Egyetem Polgári Jogi Tanszékének egyetemi docense Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea, aki a gyermeki jogok érvényesülését vette górcső alá az egészségügyben, az egészségügyi ellátás során. A gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek áttekintését követően az Orvosi Világszövetségnek (WMA) az orvosok 50. világkonferenciáján 1998 októberében elfogadott Ottawai Deklarációjában foglalt általános és speciális alapelveket tekintette át. Az előadó többek között a deklaráció olyan általános alapelveit emelte ki, mint például a gyermek életben maradása és fejlődése biztosításának elve, a gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesülése az egészségügyi ellátásban, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának; a gyermek és az édesanya megfelelő pre- és postnatalis egészségügyi ellátásban való részesülésének; a betegség és az alultápláltság elleni küzdelem elve, a megelőző egészségügyi ellátás fejlesztése stb.
A docens asszony a speciális elvek (az ellátás minősége, a szabad orvosválasztás, a megfelelő tájékoztatás és beleegyezés, az ellátás visszautasításának lehetősége, a titoktartási kötelezettség, a kórházi elhelyezésre vonatkozó szabályok) kifejtése kapcsán összehasonlította a deklarációban foglaltakat és a hatályos hazai szabályokat, vagy éppen ez utóbbiak nem létezésére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Záró gondolatataiban olyan célokat fogalmazott meg, amelyek a gyermeki jogok érvényesülését még inkább segítenék az egészségügyi ellátás során (pl. "vegyes körzetek" csökkentése, szabad orvosválasztás kapcsán a kiskorú gyermek véleményének figyelembevétele, a kórházban kezelt gyermekek jogainak hathatósabb biztosítása).
Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó gyermeki jogokkal való ismerkedést követően egy, napjainkban szintén sok kérdést felvető előadás hangzott el Dr. Radoszláv Miklóstól, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársától. A speciális szükségletű, gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek ellátása kapcsán az igazgatóhelyettes kifejezetten a 16-18 éves korosztály gondozásával, nevelésével, elhelyezésével összefüggő problémákat, visszásságokat kívánta megvilágítani a hallgatóság számára. Annak nyomatékosításaképpen, hogy e korosztályról máshogyan kell gondolkodnunk, említésre került számos hazai jogszabály (így például az Egészségügyi törvény, a Családjogi törvény, a Munka törvénykönyve), melyek speciális szabályai distinkciókat tesznek e korosztály részére. A legnagyobb problémát a gyermekvédelem rendszerébe kerülő 16-18 év közötti korosztállyal kapcsolatban a szakember tapasztalatai szerint az átmeneti, illetőleg tartós nevelésbe vételt elrendelő határozatok jelentik. Ezen "beutalókat" a fiatalok kényszerintézkedésként élik meg, amely hamarosan engedély nélküli eltávozások sorozatát generálja. A folyamatos szembehelyezkedés eredménye előbb-utóbb a bűnelkövetői vagy az áldozati oldalra juttathatja, juttatja a fiatalokat. A szakember egy olyan rendszer kidolgozásában látná a kiutat a jelenlegi helyzetből, amely a mostani intézményekkel szemben egy "alacsonyabb küszöbű" szinte kollégiumi elhelyezéshez hasonlítana. Ezen rendszert olyan feltételek tartanák egyensúlyban, mint például a képzéshez kötöttség, esetleges ösztöndíjrendszer stb. Radoszláv Miklós utalt a jelenlegi "visszakiskorúsítási" gyakorlat tapasztalataira, melyek világossá teszik, hogy ez nem tekinthető hathatós megoldásnak, mert a hazai, általánosságban jól működő gyermekvédelmi intézmények ezeknek a gyermekeknek nem jók, kriminalizálják őket.
Dr. Németh László a Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány alelnöke a gyermekjogi képviselők összetett tevékenységét, feladatait elemezte és ezzel összefüggésben szólni kívánt a gyermekvédelem rendszerének hiátusairól is.
A gyermekjogi képviselő feladatai kapcsán kifejezetten hangsúlyozta, hogy minden esetben a fennálló jogszabályokkal összhangban értelmezendők a feladataik, és "mozgásterük". A képviselő a gyermekvédelmi gondoskodásba részesülő gyermekek jogainak megismerésében, a jogvédelmük ellátása vonatkozásában lát el feladatokat, továbbá egyéb szerepkörei mellett segít megfogalmazni a gyermekvédelem rendszerét terhelő anomáliákat.
A délutáni előadássorozat utolsó előadója Dr. Grád András az ELTE Állam- és Jogtudományi Karjának egyetemi docense volt, aki a családjogi eljárások pszichológiájáról osztotta meg gondolatait és tapasztalatait a résztvevőkkel. Részletes elemzés tárgyává tette a bírósági eljárások során megjelenő, a feleket motiváló tényezőket, a közöttük nagy valószínűséggel kialakuló "pszichikai hadviselés" kifejeződésének módjait. Kitért az igazságszolgáltatás során érvényesülő hagyományainkra, (Pl. a bíró pulpituson ülve tekint a felekre, akik egymással szemben foglalnak általában helyet) melyek a családjogi viszonyokban még inkább fokozzák a felek konfrontatív hozzáállását. A családjogi ügyekben a
- 223/224 -
tanúskodás, a tanúmeghallgatás pszichológiai hátterébe is bepillantást engedő előadást követően Somfai Balázs köszönte meg a minden előadónak és hallgatónak a konferencián való részvételt.
A rendezvény szervezése kapcsán külön köszönet jár Dr. Kovács Zsuzsa osztályvezető asszonynak és Dr. Somfai Balázs egyetemi adjunktusnak, továbbá az anyagi támogatást is biztosító PTE - Állam és Jogtudományi Karának valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Remélem, hogy Karunk még nagyon sok hasonlóan színvonalas rendezvénynek ad majd otthont a továbbiakban is, melyek keretében a gyakorlati és az elméleti területen dolgozó szakemberek eszmecserét folytathatnak munkájuk eredményeiről, a kutatott szakterületükről és azok nehézségeiről. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
