Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Törőcsik Edit Julianna: Mitől jó egy hivatal? - A közigazgatás minőségének kulcstényezői (Jegyző, 2025/3., 16-18. o.)

A "jó hivatal" fogalma nem csupán elméleti kérdés, hanem gyakorlati jelentőséggel bír minden állampolgár, köztisztviselő és döntéshozó számára. A hivatal minősége közvetlen hatással van az állampolgárok életminőségére, a közszolgáltatások hatékonyságára és az önkormányzati rendszer működésére.

I. A hivatalvezető szerepe és hatása a közigazgatás minőségére

Kéki Zoltán: A jegyző szerepe a közigazgatásban a járási rendszer kialakulása után című értekezése[1] szerint a jegyző a közigazgatás egyik legmeghatározóbb szereplője, akinek pozíciója a járási hivatalok létrejöttével jelentősen átalakult. A tanulmány rámutat, hogy a jegyzői szerep kettős jellege - államigazgatási és önkormányzati feladatok - különösen érzékennyé teszi a pozíciót a politikai és szervezeti változásokra.

Lengyelné Bús Zita: A jegyzői státusz történeti és jogi változásai a 19. századtól napjainkig című doktori kutatása[2] szerint a jegyző személye mindig is kulcsszerepet játszott a helyi igazgatásban. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a jegyző és a polgármester közötti munkamegosztás és hatalmi egyensúly közvetlenül befolyásolja a hivatal működésének hatékonyságát és függetlenségét.

Bár nem kizárólag magyar kontextusban, de több nemzetközi kutatás is alátámasztja, hogy a vezető személyisége, etikai hozzáállása és vezetői stílusa meghatározza a szervezet kultúráját, a munkatársak elkötelezettségét és az ügyfélközpontúság szintjét. Ez különösen igaz a közszférában, ahol a vezető példamutatása kulcsfontosságú.

1. Magyary Zoltán gondolatai a jegyző szerepéről a közigazgatásban

Magyary Zoltán,[3] a magyar közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb alakja, a jegyző szerepét a közigazgatásban kulcsfontosságúnak tartotta. Bár műveiben nem kizárólag a jegyzői tisztségre koncentrált, a helyi közigazgatás és a szakmai vezetés fontosságát hangsúlyozta, amelybe a jegyzői szerep is beletartozik.

Magyar közigazgatás című művében Magyary a következő alapelveket fogalmazta meg, amelyek közvetve a jegyzői szerepre is vonatkoznak:

1. A közigazgatás célja a gazdaságosság és az eredményesség - vagyis a hivatalvezetőnek nemcsak jogszerűen, hanem hatékonyan is kell működtetnie a hivatalt.

2. A közigazgatás életközelsége - Magyary szerint a közigazgatásnak a társadalom valós szükségleteire kell reagálnia. A jegyző mint a helyi közigazgatás vezetője ennek az elvnek a megtestesítője.

3. A szakmaiság elsődlegessége - Magyary hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban dolgozóknak - így a jegyzőknek is - megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal kell rendelkezniük. Egy 1872-es idézetet is említ, amely jól tükrözi ezt a szemléletet:

"Aki nem érez magában ösztönt arra, hogy a jegyzői hivatalnak szentelje magát teljes erővel, kedvvel, kitartással és önfeláldozással működjön a község javára, az ne válassza hivatásul a jegyzői pályát."

Ez a gondolat ma is érvényes: a jó hivatalvezető nemcsak adminisztratív vezető, hanem közösségi szolgálatot teljesítő szakember, akinek munkája közvetlen hatással van a lakosság életminőségére.

II. De mitől lesz valóban "jó" egy hivatal?

1. A jó hivatal szereplői - A legfontosabb kérdés: Kinek legyen jó?

A hivatal működésének minősége több szereplő szempontjából is értelmezhető:

- Ügyfeleknek: a lakosság számára a gyors, udvarias, átlátható és elérhető ügyintézés a legfontosabb.

- Hivatalvezetésnek (jegyző, polgármester): a hivatal a képviselő-testület döntéseinek végrehajtója, a jegyző pedig a szakmai irányító.

- Képviselő-testületnek: a hivatal az önkormányzati döntések előkészítésének és végrehajtásának kulcsszereplője.

- Kormányhivatalnak: többek között törvényességi felügyeletet gyakorol, javaslatokat tehet és szakmai segítséget nyújt. A kormányhivatalnak akkor jó a hivatal működése, ha semmiféle jogszabálysértést, mulasztást nem állapít meg.

- Dolgozóknak: a jó hivatal biztosítja a munkavállalók jólétét (pl.: home office, cafeteria, támogatások).

2. A jegyző szerepe és kihívásai

A jegyző a hivatal szakmai vezetője, kinevezése és felmentése a polgármester hatáskörébe tartozik. Ez függőségi viszonyt eredményezhet, amely befolyásolhatja a független szakmai működést, ugyanis a jegyző egyszerre:

- az állam embere (államigazgatási feladatok ellátása miatt),

- az önkormányzat embere (önkormányzati igazgatási feladatok miatt),

- 16/17 -

- a polgármester embere (munkáltatói jogkör gyakorlója),

- a hivatal embere (a hivatali dolgozók munkáltatója).

Ez a többszörös lojalitás most is komoly dilemmákat vet fel, de különösen fontos kérdés lenne akkor, ha a kormányzati tervek szerint a hivatalok a kormányhivatalok alá kerülnének, ezzel csökkentve az önkormányzati autonómiát.

3. A jó hivatal ismérvei

1. Ügyfélközpontúság: gyors, udvarias ügyintézés, online elérhetőség, közérthető információk.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére