Tisztelettel köszöntök minden kedves Olvasót, annál is inkább, mivel az érdeklődők száma folyamatosan gyarapszik. Természetesen szeretnénk a lapot még inkább ember és szakma közelibbé tenni.
Az előző szám bevezetőjében a tavasz sugarairól beszéltem, de most a tavaszi fagyok jutnak eszembe. Igaz ez az időjárásra, de az egyéb kilátásokra is...
Nézzük csak, mi is történt a megelőző két hónapban, mik voltak a fontosabb események a JOSZ elnöki tevékenységem során.
A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum március 2-án tartotta soros ülését, melyről az előző számban már tájékoztatást adtam. A Fórum április 5-i, rendkívüli ülésének összehívását Lázár János miniszter úr kezdeményezte. Ezen az összejövetelen az előzetes szakmai javaslatokkal (önkormányzati szövetségek, szakszervezetek észrevételeivel) módosított "Állami Tisztviselői Kar"-ra vonatkozó jogszabály tervezetét vitattuk meg. Nagyon nehéz volt a helyzet, hiszen nem egy ránk vonatkozó szabályozásról volt szó, de mégis érveket kellett a módosítások mellett felsorakoztatni, hiszen egyszer majd minket is érinthet a jogszabály... Lázár miniszter úr egyértelművé tette, hogy az önkormányzati tisztviselők bérfejlesztésére várja az önkormányzati szövetségek javaslatait, de a törvénytervezetet mihamarabb a Parlament elé terjeszti, és a járási hivatali kollégák már július 1-jétől részesülnek a bérfejlesztésben. Természetesen nem ez utóbbi ellen vagyunk, viszont valamennyi résztvevő jelezte az önkormányzati és szakszervezeti oldalról, hogy az önkormányzati szint nyolc éve nem kapott érdemi béremelést. Ez a téma április 14-én, a Belügyminisztériumban sorra került ÖNET (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa) ülésén is felvetődött. Az első napirend a 2017. évi költségvetés volt, amelyről elhangzott, hogy jelentős változások nem következnek be az önkormányzati finanszírozásban. Éppen ezért is került szóba a köztisztviselői bér, mellyel kapcsolatban Pogácsás Tibor államtitkár úr közölte, hogy nem zárult le a költségvetés előkészítése. A második napirend az ASP2 program, illetve az ezzel összefüggő önkormányzati törvény módosítása volt. A jelenlévők abban egyetértettek, hogy nincs az önkormányzatoknak rejtegetni valója, így egy átlátható rendszer nem okoz problémát. A fejfájást sokkal inkább az okozza, hogy az eltérő településnagyság miatt, van ahol a program túl bonyolult, és van olyan, ahol már most magasabb szintű programokkal dolgoznak. Itt is szóba került, hogy mindezt egy olyan köztisztviselői gárdával akarják végrehajtatni, akikkel nyolc éve nem törődnek.
A JOSZ elnökségi ülésére és a KÖZSZÖV közgyűlésére március 30-án került sor, Ecseren. A helyszín kiválasztására praktikussági szempontok, valamint a szíveslátás miatt került sor. A vendéglátást Ecser nagyközség részéről Gál Zsolt polgármester úr és Barta Zoltán jegyző kolléga koordinálta. Ezúton is köszönjük a vendéglátást. Az elnökség és a közgyűlés összevont ülésén a XXIV. Jegyző és Közigazgatási Konferencia előkészítése volt a téma. A helyszín az ajánlatok ismeretében Hajdúszoboszló lett. E témáról kicsit részletesebben külön olvashatnak a 6. oldalon. Az elnökség tájékoztatást kapott a JOSZ időszerű kérdéseiről, a KÖZSZÖV pedig elfogadta a 2015. évi zárszámadást és a 2016. évi költségvetést.
Április 25-én a HVG-ORAC Kiadó körültekintő szervezésében négy kiváló kolléga előadását hallgathattuk meg egy birtokvédelmi szeminárium keretében. (Részletek külön cikkben a 7. oldalon.)
A hónap zárásaként, 29-én a Közinformatika Nonprofit Kft. vezetőivel tárgyaltam az ASP 1 alkalmazási problematikájáról, továbbá az ASP 2 bevezetésének lehetőségeiről. A Kft. vezetői egyrészt segítséget ígértek a jelenlegi használathoz, másrészt az információbiztonság és egyéb informatikai kérdésekben állnak rendelkezésünkre, melyről külön cikkben írnak is (lásd: 16-17. oldal), illetve a Jegyző-Közigazgatási Konferencián támogató-előadóként szintén jelen lesznek.
Március és április hónapban is egyeztetéseket folytattam egy korai elődünk, Szűcs Ádám, jegyző úr ügyében. Az I. világháború idején, pontosabban 1920-ig (haláláig) töltötte be ezt a tisztséget Vámospércsen, miközben baptista lelkész is volt egyidejűleg. Az emlékezet szerint neki köszönhető, hogy az 1919-ben bevonuló román csapatok nem égették fel az egész falut, pedig elkezdték. Az elődünk előtti tisztelgés okán a Baptista Egyházközséggel, valamint a dédunokával (Takáts László, Cegléd város polgármestere) közösen kezdeményeztük Szűcs Ádám részére posztumusz díszpolgári cím adományozását. E téma kapcsán jelzem a kedves kollégák felé, hogy hasonló történetről szívesen jelentetünk meg írást az emlékezet érdekében, és elismerés kezdeményezéséhez is csatlakozunk.
A Konferenciáról és a "Nyaralj Nálunk" akcióról külön is írok.
A nyárra jó felkészülést kívánok, mivel a legközelebbi szám júliusban jelenik meg.
Üdvözlettel:
Tóth János Köz-szolga,
a Kalapos ember
jegyzo@csemo.hu,
06-30-280 7427 ■
Visszaugrás
