Ismeretes, hogy 2023. január 1. napjától számos tekintetben módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.): bevezetésre került a szülői szabadság,[1] a gondozói munkaidő-kedvezmény,[2] a munkavállalók jogosultak rugalmasabb munkafeltételeket igényelni,[3] illetve bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetését, ha az a jogszabály alapján nem lenne kötelező.[4]
Talán kevésbé közismert azonban, hogy az Mt. módosítása szükségszerűen maga után vonja azt is, hogy a munkáltató új személyes adattípusokat, új célokból fog kezelni, sőt részint különleges (egészségügyi) adatok kezelésére is sor kerülhet. Nem lényegtelen tehát, hogy a munkajogi változásokkal párhuzamosan át kell tekinteni azt is, hogy a munkáltatói adatkezelés milyen módosításokra szorul, elsősorban a munkavállaló számára nyújtandó, az adatkezelésről szóló tájékoztató tartalmát tekintve.
1. Az alkalmazandó jogszabályok
2. A kisgyermeket nevelőket érintő munkajogi módosítások adatkezelési vonatkozásai
2.1. Szülői szabadság
2.2. Apasági szabadság
2.3. Rugalmas munkafeltételek iránti kérelem
3. A gondozást végző munkavállalókkal összefüggő adatkezelés
4. A köztulajdonban álló munkáltatókat érintő adatkezelés
5. Adatkezelési nyilvántartás
6. Összegzés
A munkáltatói adatkezelés tekintetében irányadó egyrészt az általános adatvédelmi rendelet[5] (a továbbiakban: GDPR), ezért az újonnan felmerülő adatkezelési műveletek kapcsán is szükséges betartani a jogszerű adatkezelésre irányadó rendelkezéseket. A GDPR alapján - nem taxatív jelleggel - az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:
- az adatkezelés minden fázisában be kell tartani a GDPR-ben meghatározott általános alapelveket[6] (például célhoz kötöttség, adattakarékosság);
- az adatok kezelése tekintetében megfelelő jogalappal kell rendelkeznie a munkáltatónak;[7]
- az érintetteket tájékoztatni kell az adatkezelésről;[8]
- figyelemmel kell lenni arra, hogy az egészségügyi adatok kezelésére speciális adatvédelmi szabályok vonatkoznak;[9]
- biztosítani kell, hogy az érintettek (azaz a foglalkoztatottak) élni tudjanak a GDPR által biztosított jogaikkal;[10]
- az adatkezelési tevékenységeket nyilván kell tartani;[11]
- megfelelő adatbiztonsági szintet kell felállítani és alkalmazni.[12]
Ezen túlmenően az Mt. is utal a munkaviszonnyal összefüggő személyes adatok kezelésére: a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges, illetve a munkáltató köteles az adatkezeléséről az érintettet (munkavállalót vagy akár más személyt: például az álláskeresőt) írásban tájékoztatni.[13]
A tájékoztatás tartalmi követelményeit a GDPR részletesen meghatározza,[14] és ez a tartalom a munkaviszonyban történő adatkezelés tekintetében is irányadó. Feltételezhetően a munkáltatók ezen kötelezettségnek eleget tettek a munkaviszony kezdetén (vagy legalábbis a GDPR alkalmazása kezdetének időpontjában)[15], azonban az új adatkezelési műveletek tekintetében szükséges lesz az adatkezelési tájékoztató kiegészítése.
- 76/77 -
Ennek megfelelően a munkáltató köteles tájékoztatást nyújtani az alábbiakról, legkésőbb a személyes adatok megszerzésének időpontjában:
- az egyes személyes adatok kezelésének célja;
- az egyes személyes adatok kezelésének jogalapja;
- az adatkezelő jogos érdekei (amennyiben az adatkezelés e jogalapon nyugszik);
- a személyes adatok tárolásának időtartama (ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai);
- adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba kívánja továbbítani a személyes adatokat (gondoljunk a multinacionális cégcsoportok belüli "reportolási" folyamatokra);
- arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
- az érintett azon joga, miszerint kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, továbbá kérheti az adathordozást;
- a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
- automatizált döntéshozatal esetén ennek ténye, ideértve a profilalkotást is (ilyen esetekben az alkalmazott logikáról és arra vonatkozóan érthető információkról is tájékoztatást kell nyújtani, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
