Koháry Orsolya: Mindazzal nevelünk, amik vagyunk (Jegyző, 2012/4., 23-24., o. )

2011. december 19-én elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt (2011. évi CXC. tv.), melyet az oktatásban érintettek nagy reményekkel vártak.

A gyermekeink jövőjéért aggódók és felelősséget érzők tudják, hogy nevelés nélkül nincs oktatás, hogy minden kommunikatív és metakommunikatív rezdülésünk hat a gyermekre. Társadalmunk mai állapotában nagyon magas arányban találkozunk olyan gyermekes családokkal, akik maguk is támogatásra szorulnak, akiknek nincs határozott értékrendje, akik sodródnak. Bár egy család belső problémáit nem oldhatjuk meg az intézmények felől, de segíthetjük működésüket, megkapaszkodásukat. A köznevelési törvény a jogalkotó szándéka szerint ezt fogalmazta meg. Kiemelten fontosnak látom a törvényben megfogalmazott elvárásokat a tanuló-szülő-pedagógus háromszögben. Jelentős a korrekten megfogalmazott elvárás az együttműködés igényéről, szükségességéről, kötelezettségéről. Amennyiben az iskola és a társadalom eredményesen tudja ezeket a tartalmakat közvetíteni a szülők és gyermekeik felé, úgy lassan, de kialakulhat egy egészséges folyamat. Ez pedig nagyban növelni fogja az eredményességet.

A törvény értelmében alapszabályként az állam veszi át a fenntartói feladatokat a köznevelési intézmények vonatkozásában, kivéve az óvodákat. Ennek oka és szükségessége ismert, még akkor is, ha sok önkormányzat számára fájó az oktatási intézményeinek "elvesztése". Látható, tudható, hogy sok településen a feladatellátás nehezen finanszírozható, hogy ellenőrizetlen folyamatok zajlanak az iskolákban, hogy ez és hasonló rendezetlen helyzetek a minőség romlásához vezettek. Ez pedig megengedhetetlen, mert a gyermek életében minden tanulással töltött óra és nap egyetlen és megismételhetetlen. A rendszer átalakítástól azt várjuk, az várható, hogy egy jól rendezett, átlátható, az eddiginél többet adó köznevelés álljon fel, tegye és tehesse a dolgát minden nap. Várjuk, hogy ne vesszen el az adminisztrációban, hogy legyen benne annyi rugalmasság, hogy az értékeket megőrizve, de képes legyen alkalmazkodni az életszerű helyzetekhez. Megújuljon és megtartson!

A 2011. évi CXC. törvényt követően megjelent a 110/2012-es Kormányrendelet, mely a Nemzeti Alaptantervet vezeti be, majd a 2012. évi CXXIV. törvény, mely a 2011. évi CXC. törvény egyes paragrafusait árnyalja, korrigálja. Majd megjelent a Klebelsberg Intézetről szóló 202/2012. Korm. rendelet, a 229/2012 Korm. rendelet illetve aug. 30-án a nagyon várt 20/2012-es EMMI rendelet. A 3/2012 EMMI rendelet a tanév rendjéről és az EMMI tanévkezdő kiadványa segíti munkánkat. További rendeletek és módosítások várhatók.

Az állami fenntartásba vétel folyamata hosszadalmas, előkészítést igényel. A jelenlegi fenntartókat érintő kötelezettség szeptember-október folyamán eldönteni, hogy tudják-e, képesek-e, akarják-e működtetni az intézményeiket. Ebben a folyamatban a gazdasági lehetőségek vizsgálata meghatározó. Az intézmények átadása alapos előkészületeket igényel. Az új fenntartó, az állam, meghatározott adatszolgáltatást kér, melynek segítségével felméri a feladatokat, a szükségleteket, megtervezi az intézmények működését. A törvények és jogszabályok behatárolják a fenntartó és a működtető feladatait. Ezeket az állam és az önkormányzatok köznevelési szerződés keretében osztják meg. A fenntartói jogokat az állam a Klebelsberg Intézeten keresztül fogja gyakorolni. Ez a folyamat már zajlik, a Képviselő testületek megteszik szándéknyilatkozataikat, végzik az adatlapok kitöltését.

A Köznevelési törvény és a vonatkozó rendeletek az intézmények működésében előforduló helyzeteket szabályozzák. Míg a 2011. évi CXC. törvény kerettörvény, és mint ilyen iránymutatást ad, addig a rendeletek, különösen a 20/2012-es kifejezetten részletesen, áttekinthetően tárgyalja a szükséges kérdéseket, feladatokat. Minden bizonnyal lesznek még pótlások és módosítások a rendeletben, hiszen vannak meg nem fogalmazott paragrafusok, de láthatóan egy igen jól megszerkesztett, az intézmények és önkormányzatok, fenntartók számára jól használható támasz lesz.

Bár az állami fenntartásba vétel kapcsán nem beszélünk az óvodáinkról, de maga a törvény és a rendelet is egyértelműen, mint köznevelési intézménnyel, az óvodával is részletesen foglalkozik. Az óvodák fenntartói joga az önkormányzatoknál marad, így a Képviselő testületnek továbbra is el kell látnia ezt a feladatkörét, gyakorolnia kell fenntartói jogait, kötelezettségeit. Ezeket a feladatokat egyértelműen maghatározzák a vonatkozó törvények és a rendeletek.

- 23/24 -

Az iskolák őszi feladatai közé tartozik a megjelent törvények és rendeletek alapján felülvizsgálni és átdolgozni a pedagógiai programjukat, dokumentumaikat. Új elvárások fogalmazódnak meg az intézmények éves munkatervével kapcsolatban is. A szakmai önállóságnak az iskolai dokumentumok sora a záloga. Ebben a folyamatban a jelenlegi fenntartó együttműködése is szükséges. Ez egy hosszadalmas és nehéz feladat, különösen mert az eddigiekkel ellentétében a nevelőtestület hatásköre megírni és elfogadni, az igazgató feladata jóváhagyni a nevezett dokumentumokat. A fenntartó a számára többletköltséget jelentő vállalások, programok vonatkozásában vesz részt a folyamatban.

Azonnali megszervezést igénylő feladat a mindennapos testnevelés biztosítása az érintett évfolyamokon. Ez komoly szervezési feladat lehet, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra.

Az intézményekre ró feladatot a tankötelezettség felső korhatárának életbe lépése, mely a 16. életévhez kötődik, de az éveken át rutinná vált késői óvoda-iskola átmenet miatt egy évvel kitolódik, tehát 16. életévtől kérhető, a 17. életévtől kötelező a felnőtt oktatásba való áthelyezés. Az iskolába lépésre vonatkozó szabályok 2013-tól, a következő beiratkozástól lépnek életbe. Az általános iskolai beiratkozásra felkészülésként alaposan tanulmányozni kell a tankötelezettség megállapítására vonatkozó szabályokat. Ebben az óvoda szerepe jelentősen változott.

A tankötelezettség teljesítésének egyik lehetséges módja a vendégtanulói jogviszony, melyet a 20-as rendelet szabályoz.