A Gagauzia (Găgăuzia - Gagauz-Yeri) a Moldovai Köztársaság dél-nyugati részén található kis autonóm köztársaság. Mielőtt azonban elkezdenénk bemutatni ezt a maga nemében egyedi autonómiát, egy pár szót szeretnénk szólni a gagauz népről. A gagauzok, a 26 eddig ismert főbb türk nép egyike, és egyben az egyetlenek, akik a keresztény vallás ortodox (pravoszláv) ágához tartoznak. A népszámlálási adatok alapján jelenleg körülbelül 200 ezer gagauzról tudunk, 150 ezer közülük a Moldovai Köztársasághoz tartozó Gagauziában él. A gagauz nép eredete máig is vitatott. Egyes néprajzkutatók véleménye szerint a gagauzok az oguz (úz) és besenyők mai leszármazottai, melyek még a XI. század elején érkeztek Európába az ázsiai Altáj vidékéről. Az első államalakulatukat a XII. században Bálik Bey alapította meg, ez azonban nem volt hosszú életű, mivel már a XIII. században oszmán-török megszállás alá került és a Bundzsák vilayet (megye) részévé vált. A XIX. században az orosz-török háborúk után a gagauzok a cári Oroszország fennhatósága alá kerültek. Az I. világháború után, 1918-ban területük román megszállás alá került, ami egészen 1940-ig tartott, amikor is a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján ez a terület is szovjet fennhatóság alá került. A II. világháború alatt e területet újból megszállták a román csapatok, és ez a megszállás egészen 1944 végéig tartott, mikor is e területet ismét megszállták a szovjet csapatok. A II. világháború befejezése után ez a terület végleg a Szovjetunió részévé vált, mint a Moldáv SZSZK alkotó része. 1991-ben a Szovjetunió felbomlása után Gagauzia a független Moldovai Köztársaság részéve vált. A helyi lakosság félvén attól, hogy Moldovát a közeljövőben újból Romániához csatolják, még 1990. augusztus 19-én kikiáltották az úgynevezett "Gagauz Szocialista Köztársaságot". A helyzet nagyon feszült volt, azonban mindkét oldalon a mérsékelt erők kerekedtek felül, így el tudták kerülni a dnyeszter-mentihez hasonló hosszú, fegyveres konfliktust. A gagauzok 1994. április 23-án kikiáltották független államalakulatukat Gagauz Köztársaság néven, azonban a moldovai hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen lemondtak teljes függetlenségükről és 1994. december 23-án a Moldovai Köztársaság Parlamentje a Moldovai Kormány javaslata alapján szentesítette Gagauzia autonómiáját, így jött létre a "Gagauz Autonóm Területi Egység" ("Unitate teritorialá autonomá Gágáuzia" - "Avtonom Territorial Bölümlüü Gagauziya").
A gagauz autonómiát szabályzó legfontosabb joganyag a következő: A Gagauz Autonóm Területi Egységről szóló törvény, melyet 1994. december 23-án fogadott el a moldovai parlament, a törvény szövegét 1995. január 14-én tették közzé a hivatalos közlöny ("Monitorul Oficial al Republicii Moldova") 3-4. számában, Nr. 344-XIII. szám alatt. A másik fontos dokumentum Gagauzia belső alkotmánya, melyet a Gagauz Népi Gyűlés (Adunarea Populară a Găgăuziei - Gagauziyanin Halk Topluşu - a helyi autonómia parlamentje) 1998. június 5-én fogadott el Nr. 28-XXX/l. szám alatt, valamint ennek a törvénynek a kiegészítése, amely tartalmazza Gagauzia adminisztratív-területi felépítését. Cikkünket elsősorban e két dokumentum elemzésének fogjuk szentelni.
A gagauz autonómia törvény 27 cikkelyből áll, és legfőképp a helyi és a központi hatalom viszonyát szabályozza. A törvény bevezető része utal a moldovai és gagauz nép között fennálló jó viszonyra és a gagauz nép autonómiai törekvésére, és ennek a törekvésnek a jogosságára. A törvény kimondja, hogy Gagauzia (Găgăuzia - Gagauz-Yeri) a Moldovai Köztársaság szerves, elidegeníthetetlen, autonóm részét képzi, mely a hatáskörébe tartozó kérdésekben önállóan dönt. Mérföldkőnek számít a 1. cikkely 4. bekezdése, mely kimondja azt, hogy ha Moldovai Köztársaság elveszítené függetlenségét (itt a Romániával való esetleges egyesülésről van szó), ebben az esetben Gagauzia független állammá válhat.
Gagauziában a Moldovai Köztársaság Alkotmánya és törvényei, valamint a helyi törvények vannak hatályban. A helyi törvények nem mondhattak ellent a moldovai alkotmánynak és törvényeknek. Gagauzia hivatalos nyelvei a gagauz, a moldovai és az orosz. Gagauzia rendelkezik saját címerrel, zászlóval és himnusszal. Gagauziához tartoznak a Moldovai Köztársaságban található olyan települések, ahol a lakosság hányadának 50%-át gagauzok alkotják. Gagauziában található természeti kincsek a Moldovai Köztársaság és az autonóm Gagauzia közös tulajdonát képezik. Az autonómia törvényhozó szervét a Gagauz Népi Gyűlés (Adunarea Populară a Găgăuziei - Gagauziyanin Halk Topluşu - a helyi autonómia parlamentje), melyet az autonómia polgárai általános, egyenlő, titkos és szabad választásokon négy évre választanak. A Gagauz Népi Gyűlés 35 képviselőből áll. Minden moldovai állampolgár, akinek állandó lakhelye Gagauziában van megválasztható helyi képviselőnek, ha választójoggal rendelkezik és betöltötte 21 életévét. A Gagauz Népi Gyűlés első ülésén megválasztja a legfőbb tisztségviselőket. A helyi autonómia parlamentje a következő hatáskörökkel rendelkezik:
- helyi törvényeket fogad el, melyek a tudomány, kultúra, oktatás, lakásgazdálkodás, egészségügy, sport, helyi költségvetés és környezetvédelmet érintik,
- megváltoztathatja a helyi autonómia belső határvonalait,
- képviseli a gagauz nép érdekeit moldovai központi hatóságoknál,
- helyi választásokat, népszavazásokat ír ki,
- megalkotja és elfogadja a helyi jelképeket,
- helyi címeket és kitüntetéseket alapít,
- kezdeményezi a moldovai parlamentnél a lokális rendkívüli állapot kihirdetését,
- a Moldovai Köztársaság Alkotmánybíróságához fordulhat.
Mindazok a helyi törvények, melyek ellentmondanak a moldovai törvényeknek, semmisek. A helyi törvényeket az autonómia feje, a baskán (Başkan), írja alá. Amennyiben a baskán nem ért egyet a helyi törvénnyel, úgy aláírását megtagadhatja. Ha az autonómia parlamentje újra elfogadja 2/3 többséggel a baskán által elvetett törvényt, úgy ennek a törvénynek az aláírása kötelező. A helyi törvény a helyi közlönyben való megjelenése után válik hatályossá az autonómia területén. Az összes elfogadott és közzétett törvényt haladéktalanul továbbítja az autonómia parlamentje a moldovai központi hatóságoknak megismerés céljából.
Az autonómia végrehajtó hatalmi ágának a feje: a baskán (Başkan). A baskánt négy év időtartamra választják az autonómia polgárai több jelölt közül általános, egyenlő, titkos és szabad választásokon. Baskánnak az a moldovai állampolgár választható meg, aki beszéli a gagauz nyelvet és betöltötte a 35. életévét. A megválasztott baskán kinevezését a moldovai elnök jóváhagyja. A baskán saját hatáskörében rendeleteket ad ki és irányítja Gagauziát. Ugyanaz a személy kizárólag kétszer lehet baskán. A baskán tisztsége a következő esetekben szűnik meg: ha megsérti a Moldovai Köztársaság vagy a helyi autonómia törvényeit, mandátumának lejárta után, leváltás, lemondás, ha képtelen feladatai ellátásara, valamint ha elhalálozik. Gagauzia jelenlegi baskánja Mihail Formuzal.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
