Az új Ptk. LXIV. Fejezete szabályozza az összegbiztosítás jogintézményét.
Az új Ptk. 6:475. és 6:476. §-a kiegészíti a biztosítási szerződés általános szabályait az összegbiztosítás sajátos rendelkezéseivel.
A 6:475. § "A biztosítási érdek összegbiztosítás esetén" cím alatt a régi Ptk. 561. §-ának (1) és (2) bekezdéséből átvett rendelkezéseket általános jellegű szabálynak minősíti.
Ehhez képest összegbiztosítás esetén is a szerződést rendszerint maga a biztosított szokta megkötni. Azonban a szerződést más személy ezúttal is megkötheti a biztosított javára. A változás abban van, hogy a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges. Azonban, ha a szóban forgó személy a biztosított hozzájárulása nélkül megköti a szerződést, akkor is annak csak a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része lesz semmis. Ehhez képest a más személy által megkötött szerződés nem eredeti tartalma szerint jön létre, hanem úgy, hogy a biztosítottat vagy örökösét kedvezményezettnek kell tekinteni.
A kedvezményezett vagy annak örököse - ha hozzájut a biztosítási összeghez - "a csoportos biztosítás esetét kivéve" a szerződő fél részére köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
A régi Ptk. szerint ezt a megtérítést a biztosítási összegből kellett teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy továbbra is ez a helyzet. Kérdés azonban, hogy mi a helyzet akkor, ha a szerződő fél abbahagyja a biztosítási díj fizetését. Az ilyen helyzet megoldása a kedvezményezett jogállásának természetétől függ. Különösen az a kérdés, hogy a kedvezményezetté vált biztosított visszaváltozhat-e biztosítottá, ha a szerződő fél elmulasztja díjfizetési kötelezettségét és ennek következményei sértik a kedvezményezett érdekét. Megteheti-e a kedvezményezetté változott fél, hogy ilyenkor írásban utólag a szerződés eredeti tartalmát elfogadja és a 6:451. § szerint biztosítottként belép a szerződésbe. Ha ez lehetséges, a biztosítottnak a megtérítési kötelezettséget teljesítenie kell.
A 6:475. § vonatkozik a csoportos biztosításra is, azzal az eltéréssel, hogy a csoportos biztosítás esetén a kedvezményezetté vált személyeket nem terheli a megtérítési kötelezettség akkor sem, ha megkapják a biztosítási összeget.
A csoportos biztosítás a 6:442. § (1) bekezdése szerint akkor jöhet létre, ha a szerződő fél és a biztosítottak között jogviszony áll fenn, vagy kapcsolat van közöttük. Életbiztosítás például akkor köthető meg, ha a biztosítottaknak egyetemleges tartozása van és valamelyikük halála esetén a rá eső tartozás teljesítését ezzel biztosítják.
Az új Ptk. 6:476. §-a a többszörös biztosításról rendelkezik. Lehetővé teszi az azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítási szerződés megkötését és ezáltal halmozni lehet a biztosítási szolgáltatásokat.
Ide tartozik a 6:456. § is, amely szerint, ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított vagy a kedvezményezett javára térhet el a törvény összegbiztosításra vonatkozó rendelkezéseitől. Ezek tehát egyoldalú kógens szabályoknak minősülnek. A teljes kógencia természetesen mind a két félre vonatkozik.
a) A biztosítási szerződés általános rendeltetése a 6:439. § (1) bekezdése szerint az, hogy a biztosító köteles a meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, az életbiztosítási szerződés tárgyát pedig elsőként a 6:440. § határozta meg akként, hogy ilyen szerződést az köthet meg, aki az "életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetén az esemény bekövetkezésében érdekelt". Úgyszintén más is megkötheti a szerződést az érdekelt személy javára. "Az e rendelkezés ellenére kötött csoportos összegbiztosítási szerződés semmis."
Ilyen előzmények után a 6:477. § szerint az életbiztosítási szerződésben a biztosító a "természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére" vállal fizetési kötelezettséget.
A gyakorlatban legfontosabb a biztosított halálára vonatkozó szerződés. Ebben az esetben a biztosítás tárgyát képező esemény bekövetkezése kétségtelen, a szerződés időtartama pedig természetesen nem látható előre.
Más a helyzet, ha a biztosítás a biztosított meghatározott életkorának betöltésére, vagy meghatározott időpont életben való elérésére vonatkozik. Ilyenkor, ha a biztosított ezeket megelőzően meghal, ennek következménye nyilván csak a szerződés megszűnése lehet, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált. A biztosított örököseit csak a szerződés megszűnésével kapcsolatos követelések illetik meg.
Nagyobb megfontolást igényel a "más esemény" bekövetkezése. Az esemény nyilván csak a biztosított életviteléhez kapcsolódhat; ilyen a már említett házasságkötés vagy szülés (a születés a gyermekre vonatkozik, ő aligha lehetne biztosított). Nyilván ilyen
- 1/2 -
biztosítási esemény lehet a házastárs halála, vagyis a biztosított özvegysége is. Vélhető, hogy akkor, ha a biztosítási esemény bekövetkezése bizonytalan, a biztosítást a biztosító csak határidő meghatározásával vállalhatja és ennek elteltével a szerződés szintén megszűnik.
A biztosító a szóban forgó 6:477. § szerint az ismertetett biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve élethosszig vagy meghatározott időszakra történő járadék folyósítására köteles. A biztosítottnak pedig a 6:439. § (1) bekezdése szerint biztosítási díjat kell fizetnie.
A már említett 6:439. § (1) bekezdése szerint a biztosítás lényege a kockázat vállalása. A 6:477. § a) pontja azonban a kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Ezúttal akkor, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító kockázata a biztosítási összeg kifizetése vagy a járadék folyósítása; viszont ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése hiányában szűnik meg, a biztosított (vagy örököse) a biztosítótól semmiféle szolgáltatásban nem részesül.
Ezzel szemben a 6:447. § b) pontja szerint a "kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli". Ez a szöveg lényegében azt jelenti, hogy ezúttal a biztosító szolgáltatási kötelezettségének megszűnése esetén a biztosított kockázata nem jár a befizetett biztosítási díjak teljes elvesztésével. Erről a 6:481. § (2) bekezdése és a 6:484. § rendelkezik.
b) Az új Ptk. 6:478. §-a (részben a régi Ptk. 560. §-ával azonosan) a kedvezményezettről rendelkezik. Életbiztosítás esetén a biztosított csak természetes személy lehet, de a kedvezményezett jogi személy is (például követelésének biztonsága céljából).
A Ptk. 439. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. Ennek megfelelően a szerződésben meghatározott személy az, akinek részére a szolgáltatást ki kell fizetnie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
