A személyiségi jogok igen fontos vetülete azok nemzetközi háttere. A legfontosabb személyhez fűződő jogok közvetlenül nemzetközi megállapodásokból1, 2, 3 kerültek az Alkotmányunkba és azt követően a Polgári jog kötelező normái közé.4
A személyiségi jogok védelme az ezredvég Magyarországon különleges aktualitást kapott. Hazánk európai uniós csatlakozásának alapvető feltétele az emberi jogok, különösen pedig a kisebbségi jogok védelme, a demokratikus jogállam megvalósítása és csatlakozás az EU-országok számára mérvadó nemzetközi szervezetekhez.5
Az Európai Uniónak csak olyan állam lehet tagja, amely belföldön kötelező hatállyal alkalmazza az Európai Emberi Jogi Egyezményt,6,7 amely a személyiségi jogok kötelező védelmi minimumát jelenti Magyarországon. Ennek ratifikálása8, 9 a 2004-re tervezett csatlakozás lényeges előfeltételét képezte.
A Polgári Törvénykönyvünk Második rész (Személyek) legfontosabb fejezetének a személyhez és szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról szóló előírásai jelenleg megfelelő keretet biztosítanak a személyhez fűződő jogok védelméhez.10
A személyhez fűződő jogok általános védelmi lehetőségeiről az alábbiakat kell elmondani:
Egyrészt az olyan jogterület, amelyben a jogvédelem a tulajdonjogot modellezi: abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszonyt tételez fel, amely egy jogosultat, vagyis az adott személyt határoz meg, vele szemben mindenki kötelezett,11 akinek tartózkodnia kell a személyhez fűződő jogok bármilyen megsértésétől. A Ptk. 75. § (1) bekezdés kimondja, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.12, 13 Nem minden személyhez fűződő jogot véd a polgári jog, hanem csak azokat, amelyek oltalmára megfelelő eszközrendszerrel bír.
A személyhez fűződő jogok védelmére jellemző továbbá, hogy nemcsak a szűkebb értelemben vett polgári joghoz kapcsolódó, vagy abból kiszakadt jogágak is fontos személyiségvédelmi rendelkezéseket tartalmaznak. Így például a gazdasági jog körében az ún. Cégtörvény14 kiemelten fontos rendelkezéseket alkalmaz a gazdasági társaságok névjogáról,15 a Versenytörvény16 pedig titokvédelem körében az üzleti titok17 értelmezéséről, az orvosi jogban pedig az Egészségügyi törvény18 a beteg személyek19 jogait rögzíti.
A személyhez fűződő jogok időbeli hatályánál kivételes jelenséggel találkozunk. A személyiségvédelem már a születés előtt és halála után is megilleti az embert. Elvileg személyhez fűződő jogai csak jogképes személynek lehetnek, tehát a halállal - a jogképesség megszűnésével megszűnnének - azonban a személyhez fűződő jogok túlélik az embert.20, 21
A Ptk. 9. § első mondatában kimondja, hogy a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg.22
A személyiséghez fűződő jogok logikus módon a születés előtt is oltalomban részesülnek, mivel az orvostudomány álláspontja szerint az ember egyedi genetikai felépítése a fogamzást követően kialakul, s ez haláláig változatlan marad. A fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.23 Különösen szüksége van a magzat védelmére a növekvő számú művi terhességmegszakításra tekintettel.
Magyarországon 1956-tól kezdődően mintegy 5 millió magzatot pusztítottak el.24 Nem véletlen, hogy a teljes abortuszlegalizációt először 1921-ben vezette be a bolsevik Oroszországban, az igazi "diktatórikus vívmánynak" tekinthető.
Ami a személyhez fűződő jogok időbeli hatályát illeti, azok a szerző halála után is oltalomban részesülnek. Ugyanis a Ptk. 85. § (3) bekezdése értelmében a meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített, sőt az ügyész is, amennyiben a jó hírnévbe ütköző magatartás közérdekbe ütközik. A szerzők kegyeleti jogait a szerzői jog is védi.25
A Ptk. 75. § (2) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illeti meg.
A jogi személy személyiségvédelme elsősorban a névjogra, a jó hírnév védelmére, a titokvédelemre és adatvédelemre, valamint a jogi személy helyiségének polgári jogi védelmére terjed ki.26
A jogi személy személyiségvédelme viszont nem terjed ki természetszerűleg a becsület, emberi méltóság, képmás és hangfelvétel védelmére, valamint a magántitok, magánlakás védelmére, a kegyeleti jogokra, továbbá a beteget érintő személyiségvédelemre.
A személyhez fűződő jogok személyi hatálya körében kell megemlíteni a holttest sajátos jogi helyzetét. A holttest nem minősíthető dolognak, így elhagyott dologként nem vehető birtokba, nem forgalomképes. Mivel a holttest az elhunyt személyiségét hordozta, élő ember volt, a hozzátartozók, barátok, ismerősök számára, eltemetése és az azzal való rendelkezés nem csupán közigazgatási, hanem személyiségvédelmi kérdés is, amelynek három különösen fontos aspektusa van:
- a holttest orvostudomány céljából történő felhasználása, másrészt
- a tisztességes és méltó temetés27
- a holttest kihantolása és áthelyezése28
A személyiségvédelem körében nagyon fontos a Ptk. 75. § (3) bekezdésébe foglalt rendelkezés, melynek értelmében a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult.
Ma már a személyiség reklámcélú felhasználása - az érintett beleegyezésével - valósággal iparággá vált. Elég arra gondolni, hogy milyen gyakran használják fel népszerű sportolók, tévés személyiségek, színészek képmását és hangfelvételét reklámozásra. Az üzletszerű arculatátvétellel foglalkozó marketing szakterület neve: merchandising.29
A hozzájárulás lehet hallgatólagos:
- veszélyes sportot űző tisztában van a sérülés, vagy egészségromlás lehetőségével, ennek tudatában vállalja ezt a tevékenységet30, 31
- fényképezés tudomásulvétele divatbemutatók modelljei által
- közszereplés vállalása hallgatólagos hozzájárulást eredményez a képmás és hangfelvétel médiumokban való közzétételére.32
A hozzájárulás elismerése intézményessé teszi a személyiségi jogok önkorlátozását. Elismerése mellett szól, hogy az emberi egyéniség érvényesülése, illetőleg kibontakozása elé nem volna helyes a hozzájárulás általános megtiltásával gátat emelni.33 A személyiséghez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.34
A személyiségvédelem általános eszköze 1992 óta35 a nem vagyoni kártérítés. A nem vagyoni kárt különböző módon lehet értelmezni.
- A Jogi Lexikon szerint a nem vagyoni kár a személyiséghez fűződő jogok sérelmére elkövetett jogellenes magatartások következménye. A nem vagyoni károkozás eredményeként a személyhez fűződő jogok szenvednek csorbát.36
- Köles Tibor értelmezésében az emberi személyiség értékminőségének csökkentése. Ez a csökkenés akkor állapítható meg, ha a személyiség helyzete kedvezőtlenül - a korábbihoz képest hátrányosan megváltozik.37
- Törő Károly nem vagyoni kárként a személyiségi értékek megvalósulásának vagy érvényesítésének közvetlen vagy közvetett akadályozását értékeli.38
- Petrik Ferenc szerint a nem vagyoni kár az emberi személyiségi jog megsértése következtében az emberi személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos megváltoztatása.39
- Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: a pénzbeli kártérítésnek a nem vagyoni károknál az a funkciója, hogy az elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról olyan vagyoni szolgáltatás nyújtásával gondoskodjon, amely az elszenvedett sérelemért körülbelül egyenértékű másnemű előnyt nyújt.40
A nem vagyoni kárt egyes szerzők erkölcsi kárnak is nevezik. Az erkölcsi kár egyfelől szűkítést jelent, mert az erkölcs csak természetes személyek kapcsán értelmezhető. Az erkölcsi kárral ellentétben a nem vagyoni kár a polgári jog egyéb alanyainak is okozható. Az erkölcsi kár másfelől tovább szűkíti a nem vagyoni kár fogalmát, mert az erkölcs rétegspecifikus társadalmi jelenség, a jog nem.41
A nem vagyoni kár jelentkezhet a testi és lelki életminőség hátrányos megváltoztatásában, így például mozgáskorlátozottságban, személyiségzavarban, a társadalmi környezet megváltozásában és az életminőség csökkenésében.42
A polgári jogi felelősség szempontjából a nem vagyoni kártérítés a vagyoni kár fikciós esete, másrészt a sérelemhez képest inadekvát.43
Az Alkotmánybíróság idézett határozata értelmében a személyhez fűződő jog megsértése már önmagában megalapozta a nem vagyoni kártérítési igényt. Ezen a gyakorlaton változtatott a Legfelsőbb Bíróság 1996. júniusától, ennek értelmében nem lehet minden - akár jelentéktelen - személyiségsérelemhez nem vagyoni kártérítést rendelni.44
Napjainkban már a bíróság mérlegeli a személyiségsérelem súlyát. A sérelemnek súlyosnak, legalábbis érezhetőnek kell lennie. Erre utalhatnak az alábbi elemek:
- a jogsértés szándékossága és tudatossága,
- a sértett tiltakozása,
- a jogsértés megismétlése,
- több személyhez fűződő jog együttes sérelme, pl. képmáshoz, becsülethez, jó hírnévhez fűződő jog sérelme,
- közvetlen környezetben tett bántó megjegyzések, pletykálkodás és kirekesztés,
- bizalom csökkenése az újságíró vagy ügyvédi, illetve más szakában,
- pszichés megrázkódtatás,
- lejáratás,
- bűnügyben való aktív részvétel keltésének a látszata.45
A nem vagyoni kártérítésnél lényegében a személyiségsértés és az okozott hátrány között fennálló okozati összefüggésnek kell fennállnia. Abban az esetben, ha nincs értékelhető hátrány a személyiség helyzetében a bírósági gyakorlat nem tartja megállapíthatónak a nem vagyoni kártérítést.
Így a Fővárosi Bíróság 1998-ban jogerősen elutasította - a jogsértés megállapítása ellenére - annak az özvegyasszonynak a 200 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés iránti igényét, aki közúti balesetben elhunyt férje fényképének újságban történő megjelenése miatt kívánt érvényesíteni.46
A Legfelsőbb Bíróság még 1981-ben jogerősen elutasította további 672 m2 ingatlan kisajátítása miatt benyújtott nem vagyoni kárigényt.47
A nem vagyoni kártérítés bírósági gyakorlata szempontjából kiemelten fontos, hogy az Alkotmánybíróság fontosnak tartja a vagyoni és nem vagyoni kártérítés egységes rendszerben való elbírálását.48 Álláspontja szerint a kártérítési rendszert a károsult szempontjából egységes szisztémaként kell kezelni és e rendszeren belül a jogi szabályozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy a károsult véletlenszerű körülmények miatt kerülhessen előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe.
A nem vagyoni kártérítés összegszerűségének minimumát 25 000-50 000 Ft jelenti.49 1999-ben 25 000 Ft kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság egy 1994. évi jogsértéssel kapcsolatban, amikor is egy riporter sértő hangvételű cikket írt egy olyan idősebb személyről, aki a strandon az újságját lefröcskölő gyereket felelősségre vonta és az egyik gyerek bántó megjegyzésére nyaklevessel válaszolt.
A nem vagyoni kártérítés maximumát a többmilliós - de 10 millió forintot el nem érő - kártérítések képezik. Így pl. a Fővárosi Bíróság még 1996-ban 5 millió forint nem vagyoni kárt ítélt meg a világítóberendezés hibája miatt kigyulladt egyetemi kollégiumban bennégett diáknak, akinél 100%-os munkaképesség-csökkenés következett be, akinek mind a tíz ujját csonkolni kellett, továbbá önmagát nem tudja ellátni és pályafutását nem tudja folytatni.50
Köles Tibor többször idézett könyvében a maximális nem vagyoni kártérítés hétmillió forint.
A Ptk. elvileg minden személyhez fűződő jogot oltalomban részesít, de - mint ahogy ez említést nyert - csak azok jöhetnek szóba, amelyek a polgári jog eszközrendszerével befolyásolhatók. Itt nyilvánvalóan nem vehetők figyelembe olyan kollektív személyiségi jogok, mint a gyülekezési jog, egyesülési jog, sztrájkjog.
A Ptk. különböző szakaszaiban példálózó felsorolást ad.
Eszerint oltalomban részesülnek:
a) A diszkrimináció mentes jogalkalmazás (Ptk. 76. §)
A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük, vagy felekezetük szerint. Az ilyen ügyekben a statisztika növekvő ügyforgalomról tanúskodik. E körbe tartoznak a roma diszkriminációval kapcsolatban indított perek.
b) Lelkiismereti szabadság sérelme (Ptk. 76. §) Polgári per indítására nincs példa.
c) Személyes szabadság jogellenes korlátozása miatt (Ptk. 76. §) Évente 20-30 ilyen pert indítanak.
d) Testi épség és egészség védelme (Ptk. 76. §)
Az ilyen ügyek gyakoriak. Például a Szegedi Városi Bíróság 1995-ben 600 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg annak a 60 éves közlekedési balesetben sérült személynek, akinek jobb karját annak felső harmadában amputálni kellett.51
e) Becsület és emberi méltóság megsértése (Ptk. 76. §). Ilyen ügyek is rendkívül gyakoriak.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1994-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg annak az orvos foglalkozású polgármester sértett javára, akiről egy újságcikkel valótlanul híresztelték, hogy részeges, fajgyűlölő, visszaél orvosi hivatásával, elherdálja a község vagyonát, az önkormányzat vagyonával úgy bánik, mint a sajátjával, az általa összehívott képviselő testületi ülésről kivonult.52
f) Névviselés jogának megsértése Ptk. [77. § (1) bek.]
Az ilyen perek viszonylag ritkák. Ilyen volt a Legfelsőbb Bíróság Herz-ügyben hozott döntése, mely szerint a névviselés sérelmét jelenti, családi név kereskedelmi névként használata, azonban a jogelőd által a névhasználathoz adott hozzájárulást - alapos ok nélkül - a jogutód nem vonhatja meg.53
g) A jó hírnév megsértése (Ptk. 78. §)
Az ilyen ügyek nem ritkák. A Fővárosi Bíróság 1999-ben másodfokon jogerősen 500 000 Ft nem vagyoni kártérítésre és nyilvános elégtételadásra kötelezte a HVG-t, mert valótlanul azt állította a "Sötét zsaruk" című cikkében a nemrég leszerelt rendőrtisztről, hogy ellene hivatali visszaélés miatt eljárás folyik és rendőrfőkapitányi tisztségéből menesztették. Az ügyben jogerősen megállapítást nyert a személyiségi jogok, nevezetesen a jó hírnévhez fűződő jog megsértése.54
h) Sajtó helyreigazításhoz való jog (Ptk. 79. §)
A sajtó helyreigazítási perek sem ritkák. Ilyen nagy port felkevert ügy volt a Fidesz vezetői által az Élet és Irodalom ellen indított sajtó helyreigazítási per, melynek eredményeképpen a folyóiratot helyreigazításra kötelezték, mert alaptalanul állította, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét székházakból származó pénzek alapozták meg.55
i) Képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogok (Ptk. 80. §)
A képmással való visszaélés miatt indított per nem ritka, hangfelvétellel kapcsolatban viszont csak ritkán pereskednek.
Képmással való visszaélés miatt 1996-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság 50 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg elegáns öltözetű személy kukában való kotorászását ábrázoló fénykép megjelenítése miatt, amelyre a kép címe is utalt: "Mit talált a vasgyűjtőben kotorászó? Vajon zacskóba kerül-e az elegáns kukázó hulladékkincse?56
Hangfelvételhez való jog megsértését jelenti más-más személy, pl. prózai színész és operaénekes szereplésének és hangjának együttes megjelenítése. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az előadóművész szerzői és személyhez fűződő jogait sérti, ha más szereplő hangjaként közvetíti.57
j) Titokvédelem előírásainak megsértése (Ptk. 81. §)
A titokvédelemből eredő pereskedés kifejezetten ritka. Ilyen eset volt az, amikor üzleti titok megsértése (váltóra vonatkozó adatok, könyvvizsgáló jelentés, váltó lejárta, halasztási tárgyalások adatai) miatt támasztott 500 milliós követelést a Legfelsőbb Bíróság jogerősen elutasította, mivel nem talált okozati összefüggést a jogellenes magatartás és a keletkezett kár között.58
k) Magánlakás és a jogi személy helyiségeinek a védelme (Ptk. 82. §)
Az ilyen per rendkívül ritka. 1995-ben egy magánszemély pert indított az Azur Rt. ellen, mert tiltakozása ellenére levélszekrényében rendszeresen reklámokat helyezett el. A Legfelsőbb Bíróság pénzkövetelését elutasította, annak ellenére, hogy a személyiségsérelem megállapítható volt.59 Sokkal inkább alkalmas a birtokháborítási eljárás a lakással, helységgel kapcsolatos jogsértések elhárítására,60 mint az elhúzódó személyiségvédelmi per. A jegyző által birtokháborítási ügyben hozott határozatokat három napon belül végre kell hajtani.
l) Adatvédelem előírásainak megszegése (Ptk. 84. §)
Az adatvédelemmel kapcsolatos perek ritkák. Ilyen volt az az ügy, amelynek során 1998-ban egy bank ellen indítottak kártérítési pert. A bank tevékenységi körének egy részét, ügyfeleinek adataival együtt - azok engedélye nélkül - másik banknak átadta. A Legfelsőbb Bíróság azért utasította el jogerősen a követelést, mivel felperesek nem tudták bizonyítani, hogy a jogsértés számukra kárt okozott61, azonban az adatvédelem vonatkozásában a sérelem megállapítható volt.
m) Kegyeleti jogok megsértése [Ptk. 85. § (3) bek.]
Az ilyen perek is ritkák. A Legfelsőbb Bíróság kegyeleti jogok megsértése miatt 150 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg 1998-ban a temető fenntartója ellen, mert a sírhely megváltójának tudta és beleegyezése nélkül a korábban elhunytra "rátemettek".62
A személyhez fűződő jogok sérelmének vannak speciális esetei. Ugyanis
- egyrészt a Ptk. a személyiségvédelmet a szerződésen kívül okozott személyiség sérelemként modellezi, tehát elvileg nem tartoznának ide a szerződésből származó személyiségsérelmek, így például az orvosi jogviszonyokból, vagy más szerződéses jogviszonyból eredő kártérítési igények. Ezek érvényesítése speciális vonatkozásokkal bír;
- másrészt vannak olyan, a bírósági gyakorlat által elismert személyiségi zavarok, amelyek nem tekinthetők személyhez fűződő jogoknak. Így például a családhoz való tartozás elismert szociológiai szükséglet, azonban nem tekintendő személyiségi jognak63, ugyanezt lehet megállapítani például a házasélet, nemi élet zavartalanságáról is;
- továbbá ilyennek tekinthetjük a jogi személy személyiség sérelmét. Ugyanis, ha a nem vagyoni kártérítés a kártérítés fiktív válfaja, és a jogi személy a fiktív személyiség, akkor két virtuális jelenség találkozásáról van szó;
- ide sorolhatók továbbá a szerzői jogi személyiségsérelmek, mivel a szerző személyhez fűződő jogai a személyiségi jogok általános rendszerében speciálisak.
A) Orvosi jogviszonyból eredő kárigények
A Fővárosi Bíróság 1997-ben gyermeküket elvesztő édesapa és édesanya javára 800 000 + 2 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg, mert a kórházban az először szülő, idősnek számító 35 éves nő intenzív megfigyelése elmaradt, ennek következtében nem rendelték el a császármetszést. A szakszerű kezelés elmaradása a legsúlyosabb rendellenességekhez vezetett. Olyan gyermek született, aki beszéd-, és mozgásképtelen, látás- és hallásfunkciói nem voltak megítélhetők. Erős ingerekre sem reagált, szondán táplálták, fertőzésekre igen fogékony volt, epilepsziás volt, életét gyógyszerekkel tartották fenn.64
Szintén ilyen eset volt az, amelynek során a sikerült operáció után a nagy hasi törlőkendőt bennfelejtették a császármetszéssel szülő nőben és ez mechanikus végbélzáródást okozott. A Legfelsőbb Bíróság 1997-ben 1 600 000 nem vagyoni kártérítést ítélt meg.65
B) Más szerződéses kapcsolatból eredő nem vagyoni kár
A bírósági gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy amennyiben meghatározott személyt szerződésszegés folytán személyes sérelem, vagy hátrány ér, azt bíróság előtt nem vagyoni kártérítési perrel érvényesítsék. Így 2000-ben 50 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság annak a társasutazáson résztvevő személynek, aki számára az utazási iroda az utazási szerződésben foglaltak megszegésével nem biztosított idegenvezetőt az utasok repülőtérre kísérésekor, a repülőtéri beszállás intézéséhez, és az érintett személyt emberi méltóságát sértő, megalázó helyzetbe hozta.66
C) Hozzátartozói igények
A hozzátartozók nem vagyoni kárigénye külön nincs szabályozva, nem is volt, ezen igényeket a bírói gyakorlat keltette életre.67 A hozzátartozói igények tehát a nem vagyoni kárpótlás sui generis tényállásának tekinthetők. Hozzátartozói kárt egyaránt megítélnek gyermek elvesztése, szülő elvesztése, házastárs elvesztése esetén is.
Így például a Szekszárdi Városi Bíróság 1995-ben 21 éves fiú gyermek idegen, hibás közlekedési balesetben történő elhalálozása miatt az édesapa számára 400 000, az édesanya számára 300 000 Ft, a testvéröccs számára 200 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.68
1990 októberi káresemény következtében egy éves leánygyermek mindkét szülőjét elvesztette, egyúttal a 60 éves nagymama gyermekét. 1998-ban az egy éves leánygyermeknek 1 000 000 Ft, a gyermekét elvesztő hölgynek 600 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítéltek meg.69
Egy 67 éves férfi számára 1999-ben házastársa 1997 júniusában történő elvesztése miatt 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság.70
D) A házassági élet zavarai
Idegen, hibás gépkocsibaleset sérültjének 1995-ben a Csongrád Megyei Bíróság 2 000 000 Ft nem vagyoni kárt ítélt meg a férfi felperes számára, mivel a csípőizület mozgáskorlátozása, deréktáji gerincfájdalmak, lehangoltsággal párosuló ideggyengeség és pánikbetegség hatására impotenciazavarok keletkeztek nála.71
Szintén 2 millió forint kártérítést ítélt meg a Fővárosi Bíróság 1998-ban, amelynél orvosi műhibás kezelés következtében a 29 éves férfi beteg heresorvadást kapott és emiatt a heréket el kellett távolítani.72
E) Jogi személy személyiségvédelme
Az ilyen perek száma folyamatosan nő. Ilyen pert nyert Monus Áron a Mazsihisz ellen, mivel az sajtóközleményben vele szemben a "hírhedtté vált író" kitételt alkalmazták. A PKKB 1995-ben megállapította a személyhez fűződő jogok sérelmét és 250 000 Ft nem vagyoni kártérítést73 is megítélt. A Fővárosi Bíróság 1998-ban azonban mellőzte a nem vagyoni kártérítés kiszabását74 a személyiségsérelem egyidejű megállapításával.
Szintén ilyen eset volt az, amelynél diszkóban bekövetkező halálos kimenetelű lövöldözés kapcsán az egyik napilapban az jelent meg, hogy a "szokásosnál több anyag - azaz kábítószer - volt aznap este a piacon és talán emiatt tört ki a balhé". Ezt a megjegyzést tartotta sérelmesnek a kérdéses diszkót üzemelő vállalkozás. A Legfelsőbb Bírság ez esetben jogerősen elutasította a nem vagyoni kárigényt, mivel a "piacon levő kábítószer" kitétel még közvetve sem utalt sem arra, hogy a kábítószert a diszkóban forgalmazták volna.75
A közéleti szereplők személyiségvédelme azért érdemel külön kifejtést, mert egyrészt különös aktualitást kapott a rendszerváltás után, másrészt pedig több különböző alkotmányos jog között a megfelelő egyensúly megteremtését igényli.
Szemben az egypártrendszeren alapuló szocialista diktatúrával, ahol az újságok az ejnye-bejnye típusú kritika határait nem lépték túl a közélet nem bírálható, államilag védett szereplőivel szemben, a többpártrendszerű jogállamban a miniszterelnök, kormánytagok és kormányhivatalok kritikájának komoly tétje lett.
A közszereplők kritizálása és támadása egyre komolyabban közrejátszik a politikai erőviszonyok alakításában. Adott politikus személyének a lejáratása nemcsak a kérdéses személyt, hanem pártját, továbbá az egész jobb-, illetve baloldali politikát hiteltelenné teheti.
A közszereplők személyiségvédelme azért jelent különleges jogalkalmazási problémát, mert több alkotmányos alapelv ütközéséről van szó.
- Így mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magántitok és személyes adatok védelméhez való jog;76
- mindenkinek joga van a gondolat- és lelkiismeret szabadságára;77
- mindenkinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze;78
- a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát;79
- az állam tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.80
A közszereplők személyhez fűződő jogai vonatkozásában a jogalkalmazásnak alapvető kérdése, hogy ki tekinthető közszereplőnek, másrészt pedig az, hogy több alkotmányos alapjog ütközése esetén melyik alapjognak van prioritása és a kollíziót hogyan lehet valamilyen ésszerű kompromisszummal feloldani. Különösen figyelembe veendő a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnévhez való jog ütközésének feloldása.
A közszereplő fogalmát semmilyen jogszabály sem határozza meg, ebben a vonatkozásban a jogalkalmazói és jogtudományi értelmezésre támaszkodhatunk.
A közszereplő fogalmának értelmezését a közszereplő képmása és hangfelvétele engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának lehetősége tette szükségessé.81
Valamely nyilvános eseményen, rendezvényen, nyilvános összejövetelen, gyűlésen aktív szerepet vállaló személy kétségkívül közszereplőnek tekinthető képmása, hangfelvétele, tehát engedély nélkül nyilvánosságra hozható.82
A nyilvános közszereplés passzív résztvevői, nyilvános helyen jelenlévők közszereplőként való elismerése vonatkozásában a szakirodalomban is és a jogalkalmazásban is eltérő nézetekkel találkozhatunk. Van olyan nézet is, amely szerint a rendezvényeken pusztán jelenlevő személyek már közszereplőnek tekinthetők.83
A nyilvános közszereplés közönsége nem számít közszereplőnek. Az ilyen felvételekhez engedély ugyan nem kell, de annak készítője nem jogosult arra, hogy a tömeget alkotó egyedeket képük felnagyításával egyénileg kiemeljen és bemutasson.84
Ennek ellentmondani látszik az, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban hozott ítéletében közszereplőnek minősítette a Horthy temetésen díszmagyarban megjelenő férfit és úgy találta, hogy nincs szükség képmásának nyilvánosságra hozatalához. A bíróság indokolása szerint a nyilvános közszereplést nem a temetőben való megjelenés, hanem a korábbi történelmi időszakot idéző öltözék alapozta meg.85
Azzal azonban teljes egészében egyet lehet érteni, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nyilvános helyen (pl. az utcán, fürdőhelyen) megjelenik, az utcán sétál, fürdőhelyen pihen, megnéz egy filmet, színi előadást, tárlatot, sportmérkőzést, ezzel még nem vállalt semmi esetre sem közszereplést.86
A közszereplés azonban semmiképpen sem értelmezhető teljes egészében a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint, amely nyilvánosságot követel meg. Az előzőek értelmében nem lenne közszereplő sem a nyilvánosan fel nem lépő közalkalmazott, köztisztviselő, állami hivatalnok, kormányhivatal vezető, miniszter, vagy újságíró.
A közszereplők körét mindenképpen ki kell egészíteni azok körével, akik valamilyen, az egész társadalomra ható közéleti tevékenységet végeznek - többek között - közigazgatási határozatokat hoznak, intézkednek, vagy a társadalomra jelentős befolyást gyakorló publicisztikai tevékenységet folytatnak, a közigazgatási ágazatokat, kormányhivatalokat vezetnek. Azokat is ide kell sorolni, akik rendezvényeken nem lépnek fel, illetve nem nyilatkoznak, de tevékenységük nyilvános. Törő Károly szerint aki valamilyen közéleti jellegű nyilvános tevékenységet végez, kilép a magánélet köréből.87
Közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja a szűkebb vagy tágabb társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. Ez azért értelmezhető így, mert a társadalom tagjai igénylik, hogy megismerjék, ezért a közszereplés a közéleti szereplők tevékenységét elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.88
A közszereplés fogalmi megközelítéséhez jó támpontot ad továbbá a Btk.89 Hivatali személyek körét megadó felsorolása. A fentiek értelmében legfontosabb közszereplőnek tekinthetők:
- a köztársasági elnök,
- a miniszterelnök,
- miniszterek,
- a kormány tagjai, politikai államtitkárok polgármesterek,
- alkotmánybírók.
Ezen felül közszereplőnek tekintendők:
- előadóművészek, televíziós személyiségek, színészek,
- vezető tudósok, ismert egyetemi tanárok,
- írók, költők,
- újságírók90
A közszereplők személyiségvédelme megköveteli a különbségtételt a magánélet és a tudatosan vállalt nyilvános szereplés között.
Semmilyen közszereplés nem indokolta az egyszerre két nővel szeretkező f.-i polgármester videofelvételekkel szemléltetett szexuális életének kiteregetését, mivel szexuális élete, azzal kapcsolatos szokásai nem hozhatók kapcsolatba közéleti funkciójával, a sérelmezett videofelvételek nem a kérdéses személy orvosi rendelőjében készültek, amelyet a "K" és M. N. napilapok pornóstúdióként tüntettek fel. 1996-ban a kérdéses újságokat 500 000-500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték.91
A közszereplők személyiségvédelmével kapcsolatos ellentmondások feloldására vállalkozott az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatára.
A) Az alapjogok korlátozása
Az Alkotmánybíróság döntése állást foglal a véleménynyilvánítás, sajtószabadság és lelkiismereti szabadság, továbbá a jó hírnév védelméhez fűződő demokratikus alapjogok ütközése tekintetében az alapjogok korlátozásáról.
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint
- a korlátozásnak valamilyen kényszerítő oka kell hogy legyen (másik alapjoggal ütközés);
- a cél fontosságának arányában kell állnia a megvalósítás érdekében alkalmazott korlátozásával;
- a törvényi korlátozásnak alkalmasnak kell lennie.92
B) A jogok rangsora
Az Alkotmánybíróság állást foglalt az egymással ütköző jogok rangsorolásáról. Prioritást biztosít a véleménynyilvánítás szabadságának.
Megállapítja ugyan, hogy a véleménynyilvánítás joga nem korlátozhatatlan, de annak valójában igen kevés joggal szemben kell engednie. A véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül.93
C) A közszereplők bírálhatósága
Az Alkotmánybíróság említett döntése a közszereplők fokozott bírálhatósága mellett száll síkra.
A közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket és nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.94 A kritika tényközléssel, véleménynyilvánítással, és értékítélettel egyaránt kifejezhető.
Ennek szemléltetésére célszerű bemutatni N. I. volt miniszter ügyét, akit a HVG Nyírfától az erdőt c. cikkében úgy ábrázolta, hogy szemét kendő takarta, fülében parafa dugóval, száját pedig kapcsok szorították össze. Az ábrázolt személy személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert indított a folyóirat ellen, azonban követelését elutasította a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a képmás közzétételéhez nem volt szükség az ábrázolt személy hozzájárulására, további személyiségi jogsérelem sem történt, mivel az ábrázolás szerinte a karikatúra műfaji határain belül maradva él a gúny eszközével, nem lépi túl a vélemény-nyilvánítás megengedett határát sem.95
D) A közszereplők kritikájának túlzottsága
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot még akkor is, ha túlzottak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája - még ha becsületsértő értékítéletek formájában történik is - a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényege.96
T. J. kisgazda politikus 1995-ben és 1997-ben két személyiségvédelmi pert sikertelen fellebbezést követően vesztett el jogerősen a Fővárosi Bíróság előtt. Egyrészt a M. H. országos napilap "Vigyázzunk a hivatásos felháborodókkal" c. cikkében. T. J.-t veszélyesnek, krakélernek, jelentéktelen kisgazda múlttal rendelkező fenyegetőző, rossz megjelenésű személyként jellemezte.97 Egy másik perben egy tv. vitaműsorban T. J. sérelmezte, hogy vitapartnere bizonyos megnyilvánulásait antiszemita nyilatkozatként értékelte.
E) A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai
Az Alkotmánybíróság azonban a közvélemény alakítóira, gyakorlóira szigorú felelősséget is hárít.
A szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolhat és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatalszerűen részt vevő személyek esetében. A véleménynyilvánítás külső korlátjaként az emberi méltóság-, becsület és jó hírnév jön számításba.98
A Sz.-i Városi Bíróság 1996-ban jogerősen ítéletében megállapította T. J. ismert politikus, közszereplő vonatkozásában a tényállítást nem tartalmazó értékítélet vonatkozásában a becsület megsértését. A Sz.-on megjelenő Ú. N. lehozta a "Keményebb arculatú munkáspárt" cikkében a párt egyik tisztségviselőjének véleményét, miszerint "A magyar katonák Boszniába küldése" esetén T. J.-nek igaza lehet, miszerint nemsokára koporsóba hozzák vissza fiainkat. T. J. azonban, hogy elérje igazát, még arra is képes, hogy bérgyilkosokat fogadjon, akik a magyar katonákra lőnek. A bíróság az értékítéletet aránytalanul túlzónak és indokolatlanul bántónak minősítette és az Ú. N.-t 100 000 Ft nem vagyoni kártérítésre kötelezte.
F) A valótlan tényállítás tilalma
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében viszont a közszereplők vonatkozásában tilos a valótlan, ellenőrizetlen tényállítás és a nyilvánvaló célzatos hazudozás.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés), vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta.99
Ilyen eset volt Magyarország volt miniszterelnökének, B. P.-nek az ügye. A volt miniszterelnök 1995-ben beperelte azt az országos napilapot, amely két egymás után közölt cikkében beazonosítható módon a felperesről állította, hogy maffiózókkal áll kapcsolatban és érdekében olyan kommandósok kiképzése zajlik, akik szükség esetén a teljes politikai és gazdasági hatalom megragadásában is közreműködhetnek.
A lakosság megállapította, hogy a felperes jó hírnevét sértő, megalapozatlan állítások sértik a személyiségi jogait. A jogsértés kiemelkedő tárgyi súlya, az alperesek magatartásának nagyfokú felróhatósága, a sokoldalú tájékozódás, illetve információk ellenőrzésének teljes hiánya együttesen indokolja, hogy maximális, 1 200 000 Ft kártérítést állapított meg a Fővárosi Bíróság.100
A rendszerváltás után a személyiségi jogok magánjogi védelme újra jelentős súllyal jelentkezik. Ezt egyértelműen tanúsítja a számos üggyel foglalkozó tematika szerint is jelentősen tagolt gyakorlat, valamint a nem vagyoni kártérítési perek számának növekedése, amely ügyekben az esetek súlyától függően huszonötezer forinttól egészen tízmillió forintig terjedő összegek kiszabására kerül sor. ■
JEGYZETEK
1 A legfontosabb Magyarország számára az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
2 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányait 1968-ban fogadta el az ENSZ. Magyarországon kihirdette az 1976, évi 8. tvr.
3 Hazánk európai uniós csatlakozása után az EU alapszerződése a Római Szerződés és az EU kötelező személyiségvédelmi előírásai lesznek kötelezők Magyarországon is.
4 Nem véletlen, hogy a magyar Alkotmány többszörösen módosított 1949. évi XX. Tv. 56. § és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8. § (1) bekezdése egyaránt tartalmazza: "A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes" kitételt. A jogképességről szóló rendelkezés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából származik.
5 Magyarország 1990-ben vált az Európa Tanács, 1997-ben az OECD, 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává.
6 Magyarország és az EK közötti 1991. évi Társulási Szerződést (Európai Megállapodás) az 1994. évi I. tv. hirdette ki. Ennek fontos előírása volt az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csatlakozás, melyet a szerződés I. címe - Politikai párbeszéd - és 2-5. cikkeinek rendelkezései elengedhetetlenné tették.
7 Az Európai Emberjogi Egyezmény hivatalos neve: Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről. Az Egyezményhez 9 jegyzőkönyv kapcsolódik, amelyeket Magyarországon 1993-ban és 1994-ben hirdettek ki.
18 1993. évi XXXI. Törvény az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről.
19 1994. évi LXXXVI. törvény az Európai Emberi Jogi Egyezmény kilencedik kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről.
10 A személyhez fűződő jogokat a polgári jogban személyhez fűződő jogok oltalmát biztosító (személyi jogi személyek joga, személyiségi jog) joganyag védi.
11 Lásd pl. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata - Magyar polgári jog. Eötvös József Könyvkiadó. Budapest, 1999. 65. old.
12 A hatályos polgári törvénykönyv (IV. cím) VII. fejezet a Ptk. 75-87. §-ait foglalja magában, csupán vázlatos szabályozást nyújt a személyhez fűződő jogok vonatkozásában.
13 A polgári jogon kívül elsősorban az alkotmányjog (állampolgári jogként) és a nemzetközi jog (emberi jogként) szabályoz személyhez fűződő jogokat.
14 A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi LXLV. tv.
15 A Cégtörvény 3-6. §-ai szabályozzák a cégek személyiségével kapcsolatban a cégvalódiság, cégszabatosság és cégkizárólagosság követelményeket.
16 Versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.
17 A Versenytörvény 4. § (3) bekezdése határozza az üzleti titok, üzleti kapcsolat és bizalmi viszony fogalmát.
18 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.
19 Az Egészségügyi törvény II. fejezet (5-34. §§) részletesen leírja a betegek különböző jogait (egészségügyi ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, intézmény elhagyásának joga, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezés joga, ellátás visszautasításának joga, jog a dokumentáció megismeréséhez és titoktartáshoz).
20 A személyiség jogi védelme. Petrik Ferenc szerkesztésében. KJK. Budapest, 1992. 20. old.
21 Olyan nézet is ismert, miszerint a kegyeleti jogok a hozzátartozókat megillető jogok lennének.
22 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Egyetemi tankönyv. Szent István Társulat. Budapest, 2000. 94. old.
23 A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény preambuluma. Lásd bővebben: Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Egyetemi tankönyv. Szent István Társulat. 2000. 29-31. és 97-99. old.
24 Lásd bővebben: Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Egyetemi tankönyv. Szent István Társulat. 2000. 29-31. és 97-99. old.
25 A szerzői jog is hangsúlyozottan védi a szerző halála után a személyhez fűződő jogokat. A jogvédelem érdekessége, hogy arra lehetőséget biztosít a Szerzői Jogi Törvény (az 1999. évi LXXVI. tv.) 14. § (2) bekezdése nemcsak a szerző életében és a halálától számított 70 évig, hanem azt követően is. Ez esetben a közös jogkezelő szervezetnek és az érintett szerzői érdekképviselői szervezet léphet fel, amennyiben megsértik a szerző névviselési jogát.
26 Jobbágy Gábor: Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest, 2000. 120-123. old.
27 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest, 2000. 27-98. old.
28 A személyiség jogi védelme (Petrik Ferenc szerkesztésében) KJK Budapest. 1992. 218. old.
29 Lásd bővebben: Tattay Levente: A merchandising. Külgazdaság 2000/6. Jogi melléklet.
30 A személyiség védelme Petrik Ferenc szerkesztésében. KJK Budapest. 1992. 59. old.
31 Ez arra az esetre vonatkozik, ha a játék írott és íratlan szabályait az ellenfél betartja, és a rendező balesetelhárítási kötelezettségének eleget teszi.
32 A közélet szereplőjét - magánéletben pl. strandolás során - megilleti képmásának védelme.
33 A Polgári Törvénykönyv magyarázata Gellért György szerkesztésében. KJK Budapest. 3. kiadás I. kötet 1995.
34 Ptk. 75. § (3) bekezdés második mondata.
35 Az Alkotmánybíróság 34/1992. (V. 1) AB határozata értelmében a nem vagyoni kártérítés a személyhez fűződő jogok megsértéséért járó felelősség alakzata.
36 Jogi Lexikon: Lamm Vanda és Peschka Vilmos főszerkesztésében. KJK-Kerszöv. Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 433. old.
37 Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC. Budapest. 1997. 48. old.
38 Törő Károly: A nem vagyoni kártérítés gyakorlati kérdései. Magyar Jog 1992/8.
39 Petrik Ferenc: Kártérítési jog. HVG-ORAC. Budapest. 2002. 74. old.
40 Lásd az Alkotmánybíróság 34/1992. (VI. 1.) AB határozatát.
41 Jogi Lexikon. 35. jegyzet.
42 Petrik Ferenc: A kártérítési jog. Budapest, 75. old.
43 Lásd: Alkotmánybíróság 34/1992. (VI. 1.) AB határozatát.
44 A Legfelsőbb Bíróság Ptv. IV. 23. 295/1995/4. sz. iránymutató döntése.
45 A Fővárosi Bíróság Tájékoztatója a 47. Pt. Tanács ítélkezési gyakorlata a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány miatt megítélt nem vagyoni kártérítést illetően 1997, 1998. és 1999. EI II. 319.
46 Fővárosi Bíróság 47 Pt. 24. 794/1998. Fővárosi Bíróság Kollégiumvezetője Tájékoztatója a PK ítélkezési gyakorlatról - 1999.
47 Legfelsőbb Bíróság Ptv. I. 20.388/1981. L. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1981. 284. old.
48 Az Alkotmánybíróság 12/1991. (IV. 1.) AB határozata.
49 Fővárosi Bíróság 47. Pt. Tanács ítélkezési gyakorlatáról kiadott tájékoztató a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány miatt megítélt nem vagyoni kártérítési illetően 1997, 1998, 1999.
50 Fővárosi Bíróság 41 Pt. 12.706/1996. sz. ítélete. L. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 50. old.
51 Szegedi Városi Bíróság 13P 20. 873/1995. sz. döntése. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1999. 26. old.
52 Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P 86.178 sz. ítélete. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1999. 60. old.
53 A Polgári Törvénykönyv magyarázata Gellért György szerkesztésében. III. kiadás. I. kötet. 200. old. Legfelsőbb Bíróság LB Pt. IV. 210. 476/1993. sz. döntése. Budapest, 1994/1.
54 Fővárosi Bíróság 48. Pt. 29. 170/1999. sz. ítélete. A Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának vezetője 2001. évi tájékoztatója a Ptk. ítélkezési gyakorlatáról.
55 Legfelsőbb Bíróság Ptv. 20. 367/2000. sz. ítélete. Bírósági Határozatok 2000/6.
56 Pesti Központi Kerületi Bíróság 29P 85. 620/1996. sz. döntése. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest 1999. 80-81. old.
57 Legfelsőbb Bíróság Pt. III. 21. 371/1975. sz. döntése. A Polgári Törvénykönyv magyarázata Gellért György szerkesztésében. I. kötet. KJK. Budapest, 1995. 216. old.
58 Legfelsőbb Bíróság Pt. IV. 20. 689/1998. sz. ítélete. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője 2000. évi tájékoztatója az ítélkezés gyakorlatáról.
59 Legfelsőbb Bíróság Ptv. IV. 21. 377/1997/3. sz. végzése.
60 Ptk. 188-192. §§, továbbá Ptk. 26. § (1) bek.
61 Legfelsőbb Bíróság Pt. 23. 255/1998. sz. ítélete. A Fővárosi Bíróság Kollégiumvezetőjének tájékoztatója a 2000. évi ítélkezési gyakorlatról.
62 Legfelsőbb Bíróság Ptv. IV. 21. 188/1998. sz. ítélete. Bírósági Határozatok 2000/6. 242. jogeset.
63 A családhoz tartozás személyiségi jogként való elismerése ahhoz az abszurd eredményhez vezethet, hogy a családját otthagyó, vagy elváló házastársaknak is nem vagyoni kártérítést kellene fizetni.
64 Legfelsőbb Bíróság Pt. III. 20.511/1995. sz. ítélete. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 37-40. old.
65 Legfelsőbb Bíróság Pt. III. 22. 306/1995. Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 41. old.
66 Fővárosi Bíróság 47Pt. 25. 836/2000/6. sz. ítélete. Fővárosi Bíróság Kollégiumvezetője 2001. évi tájékoztatója a Pk. Ítélkezési gyakorlatáról.
67 Lábady Tamás a nem vagyoni kártérítés újabb bírói gyakorlata. ELTE Jogi Továbbképző 1992. 68. old.
68 Szekszárdi Városi Bíróság 14P. 20. 130/1995. sz. ítélete.
69 A Fővárosi Bíróság 41 Pt. 25. 312/1968. sz. jogerős ítélete. A Fővárosi Bíróság 41. Tanácsának 1999. november 8-án kiadott tájékoztatója.
70 A Fővárosi Bíróság 41 Pt. 20. 684/1999. sz. jogerős ítélete.
71 Csongrád Megyei Bíróság 20. 659/1995. sz. ítélete.
72 Fővárosi Bíróság 41 Pt. 27. 997/1998. sz. döntése.
73 A PKKB 9P 91. 059/1995/14. sz. ítélete.
74 A Fővárosi Bíróság 47 Pt. 23. 888/1998. sz. ítélete.
75 Polgári Kollégium 221. sz. határozat. Legfelsőbb Bíróság Ptv. IV. 22. 623/1999. sz. ítélete. Bírósági Határozat 2000/6.
76 Az Alkotmány 59. § (1) bek.
77 Az Alkotmány 60. § (1) bek.
78 Az Alkotmány 61. § (1) bek.
79 Az Alkotmány 61. § (2) bek.
80 Az Alkotmány 70/G. § (1) bek.
81 A Polgári Törvénykönyv magyarázata Gellért György szerkesztésében. Harmadik Kiadás I. kötet. KJK Budapest, 1995. 216. old.
82 A Ptk. 80. § (2) bek. értelmében képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
83 A személyiség jogi védelme Petrik Ferenc szerkesztésében. KJK Budapest, 1992. 137. old.
84 Lásd előző lábjegyzet.
85 Legfelsőbb Bíróság. Ptv. IV. 20. 118/1996. sz. döntése.
86 Lásd előző jegyzet.
87 Törő Károly: Közéleti szereplés és személyiségvédelem. Magyar Jog 1994/4.
88 Törő Károly: A személyiség jogi védelme. KJK Budapest. 1972. 22. oldal.
89 A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 1P II. 22. 081/1999. sz. ítéletében kimondta, hogy az újságíró, aki a közvélemény alakításában a nyilvánosság igényével fellép, közszereplő. A Fővárosi Bíróság kollégium vezetőjének tájékoztatója a PK 2000. évi ítélkezési gyakorlatról.
90 A Btk. 233. § meghatározza a hivatalos személyek körét.
91 Szolnoki Városi Bíróság 4P 20. 288/1996. sz. ítélete. L. továbbá Halmai Gábor: Közszereplők személyiségvédelme kontra közügyek vitathatósága. Fundamentum 2000/2.
92 Indokolás az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatához.
93 Az Alkotmánybíróság határozata megsemmisítette a Btk. Hatóság és hivatalos személy megsértése bűncselekményt előíró 232. §-át.
94 Indokolás a 34/1996. (VI. 14.) AB határozathoz.
95 BH 2000. 293.
96 Indokolás a 36/1994. (VI. 24.) AB határozathoz.
97 A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 47 Pt. 26. 989/1995/4. sz. ítélete.
98 Indokolás a 36/1994. (VI. 24.) AB határozathoz.
99 Indokolás. 102. a 36/1994. (VI. 24.) AB határozathoz.
100 A PKKP 92.980/1995. sz. ítélete és a Fővárosi Bíróság 23. 699/1996. sz. ítélete. Köles Tibor: A nem vagyoni kártérítés. HVG-ORAC. Budapest, 1997. 56. old.
Lábjegyzetek:
[1] Tattay Levente egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Visszaugrás
