A jogról, a jog lényegéről megszámlálhatatlan tanulmány, kötet gazdagítja a szakirodalmat. Azt hinné az ember, hogy erről a témáról újat mondani szinte alig lehet. Pedig lehet. Ezt igazolja Szmodis Jenő kötete, aki a jog bölcsőjétől napjainkig terjedő időszakot átfogva, időben és térben olyan otthonosan mozogva, mintha csak passziót űzne, értékes szakirodalmat interpretál, miközben értékel, érvel és viszonyít. Valószínű, ez is összefügg azzal, hogy új látásmódot villant meg, ebből következően tudományos megközelítése eredeti.
Értékes ismeretekhez jut, aki Szmodis Jenő: A jog realitása c. kötetét veszi a kezébe. Az alcím, Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletekig arról árulkodik, hogy a szerző otthonosan érzi magát a százéves, ezredéves időzónákban. Ezt az átfogó elemzést nagy ívű áttekintés, széles látókör övezi. Egyáltalán nem "száraz" jogelméleti munka ez a mű, hanem belesimul a jogfilozófiai, jogszociológiai, kultúrtörténeti kapcsolatrendszer és sok más egyéb lényeges tényező, körülmény, ami életszerűvé teszi a kötetet.
A szerző elsőként a "jogbölcselet által tényként elfogadott bizonyos történeti és etnográfiai mozzanatokra alapozva" igyekezett rekonstruálni a jogfogalom és tulajdonképpen a jog kialakulásának tudati folyamatait. Munkája céljaként a jog realitásának "leírását" jelöli meg. A jog realitásán a jog létmódját érti, benne a jog ontológikus vonatkozásainak számos elemét. Kiindulópontként "... a jog jelensége hangsúlyosan és elsődlegesen pszichikus jellegű, s a jog realitása így inkább spiritualitásában, mintsem materialitásában adott" - állapítja meg a jog fogalmának újabb meghatározási kísérlete nélkül.
A jog és az állam kettősségének problematikáját azért találja értelmezendőnek, mert felmerül a kérdés, hogy a jelenségben, amit jognak nevezünk, melyik:
- a materialitás közeli hatalom kategória, vagy
- a spiritualitás közegében elhelyezkedő normativitás jelenség-e a hangsúlyosabb.
A jogi szabályról - a kérdést sok oldalról megközelítve és értékelve -, megállapítja, hogy (több kritériumával együtt) szubjektív, amennyiben elsődlegesen a tudatban adott, de egyben objektív, amennyiben bárki által elvileg azonos tartalommal megismerhető.
Szmodis a jog realitásának vizsgálatán egy jogontológia lehetőségét érti. A jogontológia vizsgálata körében a szerző racionálisan és következetesen értelmezi a szakma kiváló képviselőinek álláspontját. A hartmanni létréteg-elméletet érintve, arra a következtetésre jut, hogy adott ontológiai megközelítés mellett ".a létet, s egyáltalán a világot létrétegek egyfajta egységének is fel lehet fogni, ám az ebben rejlő igazságok nem zárják ki eleve, hogy a létre vonatkozóan más megközelítésből is érvényes megállapításokat lehessen tenni. Az egyes létrétegekhez azután jogosult lehet bizonyos regionális ontológiákat is rendelni, de ez akár mellőzhető is." Egy megoldás (talán minden megoldás) újabb kérdést vet fel.
A jogontológia lehetőségét elvető állásponttal szemben arra a következtetésre jut, mint ahogy a (jog)filozó-fiát sem valamilyen előzetes állítás és az arra hivatkozás, hanem a sajátos kérdései és válaszai konstituálják, úgy - a dolog természetéből adódóan - "nem lehet ez másként a jogontológia esetében sem: kérdéseiben s válaszaiban keletkezik és létezik." Természetesen a jogontológia létezéséhez szükség van arra is, "hogy kialakuljon körülötte egy közmegegyezés: a jogtudomány művelői által - mint ilyen - tételezve legyen".
A szerző megállapítja, hogy az apriori alapvetően ismeretelméleti kategóriája a jogbölcseletnek, sajátos módon a jog létét, lényegét és eredetét kutató, tehát ontologikus törekvéseiben tűnik fel.
A jogtudomány, a filozófia, a szociológia kiváló képviselői műveinek elemzésével vizsgálja az aprio-risztikus eszméket az antik görög gondolkodástól indítva a napjainkig terjedő időszakig. Megállapítja, a jogi apriorizmust bármennyire is megvetheti némely irányzat, mégis tény, hogy a jogfilozófia annak közegéből bontakozott ki, és gyakorta oda is tér vissza.
Az erkölcs és a jog összefüggéseit elemezve, arra a következtetésre jut, hogy noha az erkölcsi szabályok jogi tartalomként is előfordulhatnak, azonban, ezen szabályoknak - még az igen nagy számú összecsengé-se - sem szünteti meg az erkölcs és a jog jelenségének és lényegének a különneműségét.
A szerző a továbbiakban a jog létrejöttét, illetve a jog és az állam kettősségének további összefüggéseit kutatja. Kiindulási pontként a társadalom kategóriáját jelöli meg, leszögezve, hogy ebben a struktúrában keletkezik, tételeződik, realizálódik és értelmeződik mind az állam, mind a jog. "Annak ellenére elfogadhatjuk ezt kiindulópontnak, hogy" (.) "az egyéni tudat fel nem becsülhető jelentőséggel bír a jog és az állam léte szempontjából" - állapítja meg.
A jog kialakulásával kapcsolatban két alapvető kérdést taglal, amely szerint:
- a létrejött társadalmi-politikai struktúrát mikortól kell államnak tekinteni, illetve
- szükségképp államnak kell-e tekinteni a jogalkotót? Ennek során azt igazolja, hogy mind a jog, mind az állam - egyben a fogalmaknak egy valószínűsíthető keletkezési folyamatát hangsúlyozva - egymást kölcsönösen feltételezve keletkezik. Az egyes fejlődési fázisok tekintetében bizonyos egyidejűség is előfordul(hat). Összegzésként - a szerzőre jellemző precizitással - megállapítja, hogy a jog "egy társadalmi méretben megvalósuló hatalom- és tekintélyviszonyban az auktoritás normatív és fizikailag formalizáltan kifejezett akaratához kapcsolt tételezettség-rendszer, amely magában foglalja az auktoritás, a szabályozottság, a megengedett kényszer lehetőségének, valamint az érvényességnek és a logikai rendnek a tételezettségét, s amely e tételezettségeket fogalmilag egységként kezeli."
A jog realitását pedig abban határozza meg, hogy az "a jog szűkebb értelemben vett és korábban megadott fogalmában, voltaképp jogképzetben, valamint magukban a jogi jelenségekben, illetve ezek dinamikus kapcsolatában rejlik. A jog realitásáról alkotott e fogalom
- tehát a jogképzetet és a jogi jelenségeket magába foglaló elgondolás - pedig nem más, mint a jog tágabb értelemben vett fogalma".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
