https://doi.org/10.59851/gj.34.1-2.2
A felelősségbiztosítás és a kártérítési jog kapcsolatát több oldalról is érdemes megvizsgálni, azonban nem kétséges, hogy maga a biztosítás mögöttes intézménye mélységesen befolyásolja a kártérítési jog működését. Igaz, hogy a károkozók nagy része magánszemély, nagy többségében azonban rendelkeznek valamilyen felelősségbiztosítással, így egy biztosító társaság fog eljárni, ezért az esetek nagy többségében a kártérítési perek alperesei a biztosítótársaságok, nagyon ritkán magánszemélyek. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy - különösen a gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett vagyoni és nem vagyoni károk körében - a kártérítés megítélésére és annak mértékére milyen hatása van a biztosítási fedezet meglétének, illetve annak, hogy a károkozó helyébe lépő biztosító fogja megtéríteni az okozott károkat. Összehasonlító elemzés módszertana mentén bemutatásra kerülnek külföldi jogrendszerek (angol, német, francia) megoldásai is.
Kulcsszavak: felelősségbiztosítás, kártérítési jog, gépjármű-felelősségbiztosítás, biztosítási fedezet, összehasonlító jog
The relationship between liability insurance and tort should be examined from several angles, but there is no doubt that the underlying institution of insurance itself has a profound influence on the functioning of the legal system of tort claims. It is true that most of those who cause damage are private individuals, but the vast majority of them have some form of liability insurance, so an insurance company will manage the compensation process, and in most of cases, the defendants in compensation lawsuits are insurance companies, very rarely private individuals. This study examines the impact of insurance coverage on tort and how the fact that the insurer replacing the tortfeasor influences the compensation procedure and the amount of damages, particularly in the case of material and non-material damages covered by third party motor liability insurance. The solutions of foreign legal systems (English, German, French) are also presented using comparative analysis methodology.
Keywords: liability insurance; tort law; motor vehicle liability insurance; insurance coverage; comparative law
A Ptk. 6:470. § értelmében: "felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles". A felelősségbiztosítások legfontosabb jellemzője a hárompólusú, bonyolult jogviszony, mely annak eredményeként áll elő, hogy a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító a biztosított által másnak okozott károk megtérítésére vállal kötelezettséget. Szerződéses kapcsolat csak a biztosító és a károkozó között van, a biztosító nem áll szerződésben a biztosítottal, aki mégis közvetlenül fordulhat kárigényével a biztosítóhoz. A gépjármű-felelősségbiztosítás területe mindig is külön úton járt[1], a hatályos szabályozást a 2009. évi LXII. tv. (továbbiakban Gfbt.) tartalmazza. A törvény úgy fogalmaz, ha a Gfbt. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a szerződésre a Ptk. szabályai alkalmazandóak.
A felelősségbiztosítás az azonos veszélyközösséghez tartozók védelmét szolgálja azáltal, hogy az ezen veszélyközösséghez tartozó természetes és jogi személyek, azaz biztosítottak, a jövőben esetlegesen okozott károk megtérítését átháríthatják a biztosítóra. A felelősségbiztosítás egy olyan szerződés, amelyben a biztosított megszabadul a kockázattól, azt egy biztosítási díjért cserébe a biztosító veszi át, és így vállalja, hogy kár esetén kompenzálja a károsultat, azaz reparál. A biztosítók a kárveszély nagysága alapján, statisztikai módszerek segítségével megállapítják a kockázatviselés nagyságát, és ezzel meghatározzák a biztosítottaktól beszedendő díj mértékét. Ha a biztosítási esemény (azaz károsodás) bekövetkezik, a biztosító a beszedett összegből teljesít kifizetést a károsult részére. A biztosítási esemény egy olyan bizonytalan, a jövőben esetlegesen bekövetkező, előre nem látható károsító esemény, mely kiváltja a biztosító helytállási kötelezettségét a károsult felé. A biztosított tehát díjfizetésre, a biztosító pedig a bekövetkezett kár esetén kártérítésre köteles, természetesen a díj mértéke és a kártérítési összeg nagysága között nincs összefüggés. A biztosítás alapján történő kockázatviselés díjfizetés ellenében történik, mely beszedett díjjal a biztosító rendelkezik,
- 11/12 -
azzal pénzügyi műveleteket végezhet. A biztosító mindig üzleti haszonra törekszik, és ez a profitorientáltság vezérli a díjak meghatározásakor.
A felelősségbiztosítási károk sokkal nehezebben becsülhetők meg, mint az vagyonbiztosítási károk, mert a kártérítési felelősséget kiváltó események és azok következményei sokkal nehezebben láthatók előre, mivel nincs egy olyan előre meghatározható összeg, mint például a vagyontárgy értéke. A biztosító számára a kár nagyságának tekintetében csak a biztosított személye, és az általa végzett tevékenység adhat némi alapot. A felelősségbiztosítási károknál a kárrendezési folyamat átfutási ideje is jelentősen hosszabb lehet, mivel már a kárigény felmerülése, illetve bejelentése is késéssel történhet - gondoljunk itt akár egy személyi sérüléssel járó balesetre, ahol a károsultnak nem az lesz az elsődleges gondolata, hogy kihez kell a kártérítési igényt benyújtania. Ha nagyobb összegű, vagy bonyolultabb kárigényről van szó, akkor valószínűsíthető, hogy a kárigények rendezéséhez szakértői (műszaki szakértői, orvos szakértői, könyvvizsgálói) eljárás is szükséges, hiszen már a felelősség és a kárösszeg meghatározása is sok esetben komplex kérdés. Példaként lehet említeni a nemzetközi személyi sérültes baleseteket, ahol már az alkalmazandó jog kérdése, és az aszerint megállapítható kártérítési összeg mértéke is viták tárgya lehet.
A kártérítés léte mögött két jogpolitikai érvet lehet felhozni, az egyik a károsult helyzetének reparálása - azaz a károsult baleset előtti helyzetének visszaállítása, másrészt a károkozó oldalán a prevenció - vagyis a károkozás veszélyének visszaszorítása. A felelősségbiztosítás megkötésével a károkozó részéről a prevenciós hatás azonban jelentősen háttérbe szorul, mivel a biztosítói kártalanítás lép a károkozói kártérítés helyébe. Már maga a felelősségbiztosítás mint intézmény léte is csökkenti a kártérítési jog megelőző funkcióját, hiszen annak tudata, hogy a károkozó helyett a kárért a felelősségbiztosító fog helyt állni, csökkentheti a károkozó motivációját a kár elkerülésére.[2] Ahogy Sólyom László 1977-ben megjelent művében már kifejti, a kártérítés prevenciós jellegének elsikkadása egyértelműen a felelősségbiztosítás különböző formáinak megjelenésére vezethető vissza: "Saját pozíciójából hovatovább a károkozó eltűnik: biztosítójának, vagy munkavállalójának nem gazdasági érdeke visszkeresettel élni ellene, a prevenciót pedig nem tartja feladatának."[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
