A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt ügyben a felperes nyilvános pályázatot írt ki egyedi telefonos-ügyfélszolgálati, címkiadó, diszpécseri és pénztárprogram elkészítésére. A felperes a pályázók közül az alperest választotta ki, a felek vállalkozási szerződést kötöttek. Az egyes alrendszerek kialakítására másfél év állt az alperes rendelkezésére, ezt követően két hét lett volna a tesztelés, majd az éles program indulására további két hetet írt elő a szerződés.
A teljesítés fázisában kiderült, hogy a vállalt határidőkön belül nem történik meg az ún. "mérföldkövek" teljesítése. A felek így a szerződést többször módosították, és átütemezték a munkafázisok határidejét. Az alperes azonban a módosított határidőkre sem tudott teljesíteni. A felperes végül a diszpécser modult átvette, amelynek ellenértékét az alperesnek megfizetette.
Az első hibák a rendszer elkészült elemeinek tesztelése során fél évvel később jelentkeztek. Az üzembe helyezett modulok javításával az alperes folyamatosan sikertelenül próbálkozott. A felek által az egyeztető tárgyalás eredményeként felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az alperes nem tudta meghatározni a rendszer hibátlan működésének időpontját, ezért a felperes nem tudta átvenni a szoftvert.
A hosszú ideig tartó eredménytelenség következtében felperes arra az álláspontra jutott, hogy az alperes a hibákat kijavítani nem képes. A felperes levélben hívta fel az alperest a nemteljesítéssel okozott kár megtérítésére.
A felperes a keresetében - hangsúlyozva, hogy ő a szerződésben írt díjfizetési és együttműködési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett - elsődleges jogalapként a felperes a szerződés alperesnek felróható
- 22/23 -
lehetetlenülése címén kérte az alperest kártérítésre kötelezni. Arra az esetre, ha a Választottbíróság az elsődleges jogalapra vonatkozó álláspontot megalapozatlannak tartaná, azaz az alperes teljesítését megtörténtnek tekintette volna, kárigényét vagylagosan hibás teljesítésre alapítva terjesztette elő. A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes által készített szoftver működésre alkalmatlan volt, és bár ő a kérdéses összeget az alperesnek megfizette, azonban annak ellenértékeként nem kapott részleteiben sem használható szoftvert.
Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a kereset elutasításán túl kérte azt, hogy a Választottbíróság kötelezze a felperest a hátralékos vállalkozói díja, ezen összeg törvényes késedelmi kamatai, a perköltség és az ügyvédi munkadíja megfizetésére. A viszontkereset jogalapjaként a régi Ptk. 389. § és a 397. § (1) bekezdést jelölte meg. Az alperes, mint viszontkereseti felperes hangsúlyozta, hogy ő szerződésszerűen teljesített, a teljesítéseket a felperes átvette, ezért őt a vállalkozói díj megilleti.
A felperes előkészítő iratában reagált az alperes válasziratára és viszontkeresetére. Hangsúlyozta, hogy a felperes által kiírt pályázat egyedi fejlesztésre, egy call-centeres integrált rendszer megvalósítására vonatkozott. A felperes kifejtette, hogy nem felel meg a valóságnak az, hogy a felperes telefon és diszpécser központja az alperes által fejlesztett programmal élesben működött. A rendszerelemek ez idő alatt csak időszakosan működtek, és ez az idő alatt történtek a sikertelen hibajavítási kísérletek. Ha bármely egységben hiba jelentkezett, az magával vonta az egész rendszer leállását, ill. hibás működését. A felperes szerint a fejlesztéshez a megfelelő környezetet ő biztosította. Amennyiben a térkép-szoftver hibásan működött, úgy az alperesnek meg kellett volna mondania, hogy mi a hiba, illetve annak javításáig a helyes működését emulálnia kellett volna. A felperes szerint az alperes nem tudta integrálni az általa tervezett rendszerbe a térkép-szoftvert. A szoftverfejlesztési számítástechnikai szakértelmet igénylő kérdések megválaszolása alperesi felelősségi körbe tartozott.
A per tárgyát képező szoftverfejlesztés lépései a felperes szerint az igényfelmérés, specifikáció, fejlesztés, tesztelések, mint funkcionális tesztelés, unit-tesztelés, integrált tesztelés, terheléses tesztelés, felhasználói átvételi tesztek, dokumentáció-készítés és oktatás, próbaüzemek, éles üzembe helyezés, átadás-átvétel. Az alperes által többször hivatkozott elfogadási jegyzőkönyv nem a teljes rendszer átadás-átvételét igazoló dokumentum volt. Ezen dokumentum keltekor mindössze a felhasználói átvételi tesztek fázisában tartott a fejlesztés. Mivel a hibák ciklikusan ismétlődtek, sikeres próbaüzemre nem került sor. Éles üzemről akkor lehetett volna beszélni, ha beavatkozás nélkül üzemelt volna a rendszer. Ez azonban nem történt meg, mint ahogy sikeres próbaüzem sem volt. A felperes hangsúlyozza, hogy az elfogadási jegyzőkönyv csak a diszpécser modul átvételét igazolta és nem a teljes rendszer átvételét. A felperes szerint az alperes által joglemondásként értékelt nyilatkozat semmis, mivel a szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni és korlátozni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
