Az Országgyűlés 2005 folyamán immáron másodízben módosította közepes terjedelemben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.). A Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvénynek (Knp.) alapvető indoka az új közigazgatási eljárási kódex, a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálybalépése kapcsán szükségessé vált módosítások véghezvitele volt. A Knp. a Pp. közigazgatási perekről szóló XX. fejezetének a legtöbb rendelkezését újjal váltotta fel, a szabályozás terjedelme lényegesen megnőtt.
A jelen cikk tárgyát képező 2005. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) a Knp.-t némileg meghaladó terjedelemben szintén novelláris jelleggel módosítja a Pp.-t - 2006. január 1-jei hatállyal. A Törvény apropóját az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozata szolgáltatta, mely a Pp.-nek a jogerős határozatok ellen rendkívüli perorvoslatként igénybe vehető felülvizsgálatra vonatkozó több rendelkezését alkotmányellenesnek nyilvánította, és határozata közzétételének napjával megsemmisítette [Pp. 270. § (2) bek. a) és b) pont, ba) és bb) alpont; 273. § (5) bek. 1. mondat].
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése határozta meg 2002. január 1-jétől, hogy mely esetben lehet előterjeszteni felülvizsgálati kérelmet. Az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés, mint felülvizsgálati ok mellett a Pp. megkívánta, hogy a támadott határozat eltérjen a Legfelsőbb Bíróság valamely jogegységi határozatától, vagy a felülvizsgálat a joggyakorlat továbbfejlesztése, egységesítése miatt indokolt legyen. Ez utóbbi esetben a Pp. maga határozta meg az indokoltság feltételeit (a támadott határozattal kapcsolatban olyan elvi jelentőségű jogkérdésnek kellett felvetődnie, mely tárgyában a Legfelsőbb Bíróság nem, vagy eltérő módon hozott - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett - döntést).
A Pp. ezen feltételek vizsgálatára közbeiktatott egy olyan egyesbírói eljárást, melyet a Legfelsőbb Bíróság bírája folytatott le, s ő döntött a felülvizsgálat megengedhetősége kérdésében. E végzés ellen nem volt helye fellebbezésnek.
Az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének feltételrendszerét több okból találta alkotmányellenesnek. Egyrészt - így az AB határozat indokolása - sérti a jogbiztonságot, hogy keveredik a jogorvoslati és jogegységi funkció, mert az alapvetően jogorvoslati célú jogintézmény igénybevétele csak egy további, jogegység-biztosító feltétel fennállása esetén lehetséges. Másrészt alaptörvény-ellenes az is, hogy a Pp. alapján a jogegységi határozatok a felekre kiterjedő hatállyal bírnak, mivel éppen a jogegységi határozattól való eltérés alapozta meg egyik oldalról a felülvizsgálathoz való jogot. Harmadrészt nem alkotmányos az AB szerint, hogy az el nem döntött elvi jelentőségű jogkérdés felmerülését, illetve elvi jelentőségű jogkérdéstől való eltérést a kérelmezőnek igazolnia kell, ez ugyanis idegen a jogorvoslati funkciótól.
Az egyesbíró felülvizsgálati kérelem befogadásáról döntő végzése ellen a jogorvoslatot kifejezetten kizáró Pp. 273. § (5) bekezdésének első mondatát az Alkotmánybíróság arra hivatkozással semmisítette meg, hogy ezen érdemi, korlátok nélküli és megfellebbezhetetlen döntés diszkrecionálissá válhat, és csak úgy lehet azt alkotmányos keretek között tartani, ha a Pp. valamifajta jogorvoslatot biztosít ellene.
A jogalkotó döntését orientálandó az Alkotmánybíróság azonban ismételten leszögezte, hogy az államnak nem kötelessége a rendkívüli jogorvoslat (jelen esetben a felülvizsgálat) intézményének fenntartása a rendes jogorvoslaton túl.
A felülvizsgálat szabályozásának reformját az Országgyűlés úgy oldotta meg, hogy a Törvény 14. §-a a Pp. egész XIV. fejezetét újraszabályozta. E módosításon túl azonban a Törvény számos helyen - főként az általános szabályokat érintően - változtatott a Pp. szövegén, több esetben lényeges jogintézményeket érintően.
Így módosultak a hatásköri szabályok, a kötelező jogi képviselet szabályai, a felfüggesztés és a permegszüntetés jogintézményére vonatkozó rendelkezések, a peregyesítés, valamint a fizetési meghagyásos eljárás szabályai is. A változtatás több koherenciazavart is felold, érinti az ítélőtáblák helyzetét, de rendelkezést tartalmaz például a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében is.
A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, mely jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe, s melynek tárgyában a Legfelsőbb Bíróság dönt. A felülvizsgálat a perjogtudomány szerint nem attól rendkívüli, hogy csak ritkán lehet vele élni, hanem mert jogerős határozattal szemben, akár folyamatban lévő vagy már le is zárult végrehajtás esetén is kérhető.
A felülvizsgálat jogintézményét a Polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk (Rpp.) teremtette meg a magyar perjog rendszerében, melyet a Pp. által létrehozott "perorvoslat a törvényesség érdekében", majd 1954 augusztusától a törvényességi óvás volt hivatott helyettesíteni. A felülvizsgálat újbóli bevezetésére 1993. január 1-jén került sor a 9/1992. (I. 30.) AB határozat és az V. Pp. novella (1992. évi LXVIII. törvény) eredményeképpen. A jogintézmény körvonalai, alapvető szabályai azóta megszilárdulni látszanak, azonban több lényeges ponton - elsősorban a felülvizsgálat igénybevehetősége kérdésében, a kérelem előterjeszthetőségének korlátozása tárgyában - folyamatos változások tanúi lehetünk.
Az eleinte szinte minden ügyben igénybe vehető jogintézmény a jogalkotó által - nyilván elsősorban a Legfelsőbb Bíróság leterheltségére tekintettel -fokozatosan korlátozott körben kérelmezhető, köz-nyelvileg is rendkívülinek tekinthető perorvoslattá vált. 1998-tól a felülvizsgálati kérelemmel vitatott értéknek (mely nem azonos a pertárgy értékével) meg kellett haladnia a 200 000 Ft-ot, vagy a felülvizsgálatot külön engedélyeznie kellett a Legfelsőbb Bíróságnak. Az engedély megadására akkor kerülhetett sor, ha a támadott határozat eltért a Legfelsőbb Bíróság határozatától, vagy ilyen ügyben az még nem hozott határozatot. 2000. január 1-jétől az engedélyeztetési lehetőség megszűnt, egyúttal 500 000 Ft-ra nőtt az értékhatár. Mivel nyilvánvalóan ez a megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - egyrészt az értékhatár valamilyen szempontból mindig önkényes, másrészt a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek száma érdemben nem csökkent - 2002-től gyökeresen megváltozott a felülvizsgálati eljárás igénybevehetőségének szabályozása.
A jogalkotó - mérlegelve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(95)5 számú ajánlásának VII. cikkét, és azt a hasonló perjogi rendszerbe átültető német polgári perrendtartás (ZPO) megoldását - felállította a felülvizsgálati eljárás azon rendszerét, melyet a hivatkozott AB határozat alkotmányellenesnek nyilvánított és megsemmisített. (Az Ajánlás lehetőséget adott arra, hogy a jogalkotó a harmadik fórum igénybevehetőségét a jog továbbfejlesztése, az egységes jogalkalmazás elősegítése céljára tartsa fenn, míg az Alkotmánybíróság szerint éppen ezek az elemek ellentétesek a jogorvoslati funkcióval.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
