Molnár Judit[1]: "Érték - határ" (FORVM, 2016/1., 119-129. o.)

Kodifikáció a fizetési meghagyásos eljárás szempontjából

I. Bevezető gondolatok

Az új Polgári Perrendtartás kodifikációja során a perjogi intézmények átgondolása, szabályozási koncepciók kidolgozása mellett a perrel kapcsolatban álló egyes nemperes eljárások is a vizsgálódások keresztmetszetébe kerülhettek és kerültek.[1] Az új Pp. megalkotása nem csupán az eljárási szabályozások újra alkotásában jelentkezik, hanem lehetőség nyílik a bíróságok feladatairól komplexen gondolkodni, az egyes bírósági hatásköröket megvizsgálni, és új hatásköröket teremteni, vagy éppen hatásköröktől szabadulni.

Egyes nézetek szerint a hatáskörök racionalizálhatóak a bírósági közreműködést nem igénylő feladatoknak más szervekhez való telepítésével. A bíróságok jelentős ügyteher csökkenése egyrészt javítaná az ítélkezés hatékonyságát, másrészt a jogkeresők ügyeit gyorsabb, specializáltabb hatóságok végezhetnék.[2] Azonban a bírósági eljárások hatékonyság-növelése nem kizárólag hatáskörök áttelepítésével érhető el, hanem már korábban más hatóságokhoz kihelyezett eljárások alkalmazási körének kibővítésével is.

Kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárás kapcsán vetődött fel az a gondolat, hogy az eddigi 1 millió forintos értékhatár megemelésével a pénzkövetelések nagyobb szeletét tudnák a közjegyzők a már igazoltan hatékony közjegyzői nemperes eljárásban elintézni, mely által a bíróságok ügyterhe tovább csökkenhetne.[3] Mivel az 1 millió forint - kevés kivételtől eltekintve - kötelező értékhatár a fizetési meghagyásos eljárás kapcsán, a megemelésével a jogosult kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban tudná először az igényét érvényesíteni,

- 119/120 -

peres utat elzáró megoldásként jelentkezne az eljárás. Azaz nem változna a szabályozás elvi szintjén semmi. Ez azonban mégsem igaz, mivel az igények nagyobb köre esne a "kötelező" körbe, ezáltal felerősödhetnek az igényérvényesítési korláttal szembe állítható érvek.

Statisztikai adatok állnak a MOKK rendelkezésére annak igazolására, hogy a pénzkövetelések értéke, az előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek és a perré alakult ügyek száma milyen módon alakul az ügyérték függvényében.[4] A MOKK 2012. évi statisztikai adatai szerint a jelenleg kötelező eljárási körben (1 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetén) az ügyek 4,52%-a alakul perré. Ez az arány 1-3 millió forint között 6,55%, 3-5 millió forint közötti fizetési meghagyások esetén 28,71%. Az új Polgári perrendtartás koncepciója akként nyilatkozik e körben, hogy a statisztikai adatok elemzése alapján megállapítható, hogy az 1 millió és 3 millió Ft. közé eső értékhatáron belül nincs jelentős növekedés a perré alakulási arányokban, ezért indokolható lehet az értékhatár 3 millió forintra emelése. Tovább menve a koncepció utal arra is, hogy amennyiben az érvényesített pénzkövetelés értéke 3-5 millió forint közötti, megnövekszik a perré alakult ügyek aránya (28,71 %), azonban a fizetési meghagyásos eljárás gyorsasága révén az ellentmondással megtámadott és ezért perben folytatódó igényérvényesítések sem okoznak sérelmet a jogosult/felperes számára. A kérelem beadásától ellentmondás esetén az ügy 1-1,5 hónap alatt eljut a bírósághoz, így a fenti a körben sem okoz jelentős sérelmet a "kötelező " fizetési meghagyásos eljárás bevezetése, ahol jelenleg a jogosult választásán múlik az eljárás igénybevétele. Erre tekintettel a Koncepció felveti a fizetési meghagyásos eljárás értékhatárának 5 millió forintra történő megemelését is.[5]

A MOKK ugyanezen gondolatmenet alkalmazásával arra a következtetésre jutott, hogy a fizetési meghagyásos eljárás kötelező igénybevételének értékhatára 10 millió forintig is kitolható lenne. Az adatok alapján kimutatták, hogy az összes perré alakulás magasabb értékhatár esetén nem haladná meg az értékhatáron belüli összes ügy 7%-át, azaz a közjegyzői eljárás továbbra is hatékony maradna.[6]

Mindkét forrás és értékhatár-javaslat esetén elmondható, hogy a perré alakult ügyek kevésbé terhelnék meg a bíróságokat, mivel ezek az ügyek keletkeztetnének polgári pert az értékhatáron belüli pénzkövetelések esetében, szemben a jelenleg hatályos állapottal, amikor 1 millió forint feletti pénzkövetelés esetén a jogosult választása határozza meg, hogy pert kezdeményez, vagy közjegyzőhöz fordul fizetési meghagyás kibocsátása iránt.

II. A tanulmány által vizsgált aspektus

A statisztikai adatok egyértelműek, a szabályozási koncepció igazolható, amennyiben kizárólag abból a szempontból vizsgáljuk a fizetési meghagyásos eljárást és annak értékhatárát, hogy a bíróságok ügyterhén hogyan lehetne - ha egyáltalán a bíróságok ezt szeretnék - könnyíteni.

Udvary Sándor akként nyilatkozik, hogy a bírói útra tartozó ügyek kiszervezése, a bíróságon kívüli igényérvényesítés bátorítható, de a bírói úthoz való alapvető jog nem

- 120/121 -

csorbítható jog.[7] Az értékhatár megemelése, annak puszta léte, több elméleti és gyakorlati kérdést is felvet a fizetési meghagyásos eljárás és a polgári per kapcsán.

Jelen tanulmány azzal az összefüggéssel kíván foglalkozni, hogy az új, megemelt értékhatár alapján a kérelmezők szélesebb köre válik érintetté a kötelező fizetési meghagyásos eljárással, ők a hatályos állapot szerint megválaszthatják az igényérvényesítésük módját, a fizetési meghagyásos eljárás és a polgári per költségei és kedvezményei azonban eltérőek. Így amellett, hogy a kérelmező nem választhat a meghatározott értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelése esetére eljárást, eltérő költség és kedvezmény-szabályozás is jellemzi a számára kötelezővé tett eljárást. A tanulmány ezért azt a kérdést kívánja körüljárni, hogy a magasabb értékhatár-javaslatok esetén is elégséges lesz-e, ha a fizetési meghagyásos eljárás ugyanazon költség és költségkedvezmény-lehetőségeket biztosítja, mint 1 millió forintos értékhatár mellett.

III. Fizetési meghagyásos eljárás díja és a kedvezmények kontra polgári peres illeték és költségkedvezmények

A fizetési meghagyásos eljárásban a jogosult a kérelem előterjesztésével egyidejűleg eljárási díjat köteles fizetni.[8] Az eljárási díj az Fmhtv.-ben nyert önálló szabályozást.[9] Az Alkotmánybíróság 1208/B/2010. AB határozata, az Fmhtv. 42-50. §-ai, valamint az Itv. 67. § (5) bekezdése alapján megállapítható, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő eljárási díj egy sui generis díjtípus, melynek jogosultja a MOKK.[10] Az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.[11]

Az eljárás díja a pénzkövetelés eljárás megindításkor fennálló, járulékok nélkül számított értékének 3 %-a. Azonban alsó és felső határt is alkalmaz az eljárási szabályozás. Így minimum 5000 forint, maximálisan 300.000 forint az eljárási díj összege. Ehhez kisegítő szabályként még figyelembe kell venni azt a rendelkezést is, hogy az eljárási díj a fentiek mellett sem lehet kevesebb, mint annyiszor 1000 forint, mint ahány fél az eljárásban szerepel. Tehát alacsony díjalap mellett is legalább 5000 forint az eljárás díja, ha pedig több fél szerepel az eljárásban, minimum annyiszor 1000 forint, ahány

- 121/122 -

fél van. A felső határ 300.000 forint, amely a díj alapját képező követelés összegére tekintet nélkül egy maximális összeg az eljárásban.[12]

Tekintsük át polgári per kezdeményezése esetén ugyanezen kiadásainkat: A felperes köteles illetéket leróni a keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg. Az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke.[13] Az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint.[14]

Megállapíthatjuk az Fmhtv és az Itv. polgári perre vonatkozó főbb szabályainak áttekintését követően, hogy mindkét szabályozásban a fizetési kötelezettség alapja azonos, az érvényesített követelés értéke. Eltérés azonban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban - nemperes eljárásként - csak a peres eljárásban érvényesülő 6%-os illeték-mérték felét kell megfizetni a kérelmezés során. Ebből adódóan a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése fele akkora kiadást eredményez a jogosult számára, mint a polgári per. Még ha figyelembe vesszük a minimum-maximum fizetendő összegeket, a fizetési meghagyásos eljárásban ez is kevesebb (minimum 5000 forint, maximálisan 300.000 forint). Tehát az eljárás kezdeményezése körében, ha kizárólag azt vesszük figyelembe, hogy melyik eljárás kedvezőbb az azonnali kiadások tekintetében, akkor a fizetési meghagyásos eljárás mutat előnyösebb jellemzőket.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban azt sem, hogy a polgári perekben költségkedvezményekkel kívánják biztosítani meghatározott személyek számára, meghatározott eljárások esetén a költségmentes, illetve költségkedvezményes perlés lehetőségét. Ezért a per kontra fizetési meghagyásos eljárás kutatásunkban meg kell vizsgálni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás kínál-e eljárási díj kedvezményeket, és azok milyen (formai, tartalmi) viszonyban vannak a perben érvényesülő kedvezményekkel.

Mielőtt azonban konkrétan megvizsgálnánk a rendelkezésre álló kedvezményeket, ki kell térnünk egy elvi-elméleti kérdésre a fizetési meghagyásos költségkedvezményekkel kapcsolatban. A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő eljárási díjjal kapcsolatban két elv, érv feszül egymásnak a költségkedvezmények esetében. Mivel a MOKK a fizetési meghagyásos eljárás működtetéséhez szükséges infrastruktúrát a fizetési meghagyásos eljárásokból befolyt eljárási díjakból fedezi, és állami költségvetési támogatásban nem részesül, szüksége van az eljárási díjra teljes összegében.[15] Azonban a szociálisan hátrányos helyzetben lévők jogérvényesítésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban is szabályozásra kerüljenek kedvezmények.

A közjegyzői oldal ezen szociális érvvel szembeni ellenérve akként jelenik meg, hogy a közjegyzői eljárások, köztük a fizetési meghagyásos eljárás nem kötelező, így amennyiben abban nem kapnak kedvezményt a szociálisan rászorult helyzetű jogosultak, rendelkezésükre áll olyan eljárás (pl. per), ahol költségkedvezmények biztosítják az igény érvényesíthetőségét. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kötelező értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések esetében ugyan kínál az Fmhtv. alternatív igényérvé-

- 122/123 -

nyesítési módokat (3. §), ezek azonban korlátozott lehetőségek, illetve nem működő alternatívák a jogosult számára. Így amennyiben nem szabályozná az Fmhtv. költségkedvezményeket, sérülne a jogosultak igényérvényesítéshez fűződő alapvető joga.

Az érvek és ellenérvek harcában az Fmhtv. egy sajátos megoldást választ a költségkedvezmények körét illetően: eltér a Pp. által alkalmazott kedvezményektől, részben vagy egészben mind megnevezésében, mind tartalmában eltérő intézményeket szabályoz. Így a következő kedvezmények állnak rendelkezésre a fizetési meghagyásos eljárásban: részleges vagy teljes személyes költségfeljegyzési jog, tárgyi díjmentesség és mérsékelt díj.

A perben rendelkezésre álló költségkedvezmények alapjának figyelembe vételével a következő táblázatban foglaltuk össze, hogy egy adott kedvezmény-alap tekintetében mit kínál a fél számára a polgári peres és a fizetési meghagyásos szabályozás:

- 123/124 -

A táblázatból az alábbi következtetések vonhatóak le:

1. A polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban is szabályozásra kerül költségkedvezmény a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel (személyes költségmentesség - személyes költségfeljegyzési jog[16]).

A kedvezményben részesíthető fél meghatározása körében az Fmhtv. és a Pp. is kifejezetten természetes személy félről szól. A Pp.-t követő szabályozással az Fmhtv. is azt az elvet követi, hogy jogi személyek, egyéb szervezetek a fizetési meghagyásos eljárásban ilyen kérelmet alappal nem terjeszthetnek elő.[17]

A jövedelmi és vagyoni viszonyok megítélése során a közjegyző a bírósági eljárásban alkalmazott költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet szabályai alapján jár el. Erre a 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet[18] ad felhatalmazást, és a 6/1986. IM rendelet 6. §-ának feltételeit rendeli alkalmazni.[19]

A Pp. költségkedvezmények kapcsán alkalmazott elvei a fizetési meghagyásos eljárásban is megjelennek, azaz az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mind pedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak.[20]

A közjegyzői költségkedvezmények engedélyezésének legfőbb korlátja a kérelmezést megelőzően keletkezett jogosulti díjhátralék. Így amennyiben a jogosult korábban fizetési meghagyásos eljárásban nem teljesítette az eljárási díjat, ezt a MOKK elektronikus rendszer nyilván tartja. A közjegyző megalapozott költségfeljegyzés iránti kérelem esetén sem engedélyezi a kedvezményt.[21]

2. A tárgyi költségmentességet csak a Pp. ismeri, ő is azonban egyre szűkülő körben.[22] Azon eljárások köre, melyek ilyen kedvezménnyel kerülnek támogatásra, speciális tárgyúak, és a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető igényekhez nem köthetőek.[23]

3. A tárgyi költségfeljegyzési jog ugyancsak a polgári peres eljárás sajátja, a fizetési meghagyásos eljárásban nem találkozunk ilyen tartalmú kedvezménnyel. A 6/1986. IM rendelet 3. §-a által tartalmazott per-lista alapján megállapíthatjuk, hogy az itt meghatározott perek egy része - tárgyából adódóan - kiesik a fizetési meghagyásos eljárás al-

- 124/125 -

kalmazási köréből. Vannak azonban olyan perek, melyek tárgyuk alapján már megfelelhetnek az eljárás feltételeinek.[24] Így:

- a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása;

- a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg;

- a bányakár megtérítése iránti per;

- bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.[25]

Ezért az igény fizetési meghagyásos eljárásbeli érvényesítése - különösen az érvényesítés kötelezővé tétele - hátrányosan érintheti a kérelmezőket. Míg a keresetlevélen nem kell előzetesen illetéket leróniuk, addig a fizetési meghagyásos eljárás díja alól időlegesen sem biztosítanak számukra mentesülést.

4. Az illetékekre vonatkozó peres eljárásbeli kedvezmények kapcsán meg kell jegyezni, hogy már abból adódóan is kizárhatnánk őket a vizsgálódás köréből, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban nem illetéket, hanem eljárási díjat kell a kérelmezőnek fizetni. Az illetékre vonatkozó kedvezmény alapjául szolgáló személyi vagy tárgyi körülmények azonban mégis vizsgálatot igényelnek, mivel a fizetési meghagyásos eljárásokban is szereplő személyek vagy ügyek szerepelhetnek az Itv. vizsgált rendelkezéseiben.

A személyes illetékmentességet, fizetési meghagyásos eljárásban személyes díjmentességet nem ismer az Fmhtv. Azonban személye alapján illetékmentes lehet a polgári perben több olyan személy, aki fizetési meghagyásos eljárásokban is jogosultként léphet fel lejárt pénzkövetelés érvényesítése végett. Így a legjellemzőbbek: Magyar Állam, helyi önkormányzatok és azok társulásai, költségvetési szervek, egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, vízgazdálkodási társulatok.[26] Ezen kör személyére tekintettel nem részesül kedvezményben az eljárási díj megfizetése körében, és mivel a személyes költségfeljegyzési jog is kizárólag a természetes személyek költség-kedvezménye, így ezen fenti személyek fizetési meghagyásos eljárás jogosultjaként nem mentesülhetnek az eljárási díj megfizetése alól.

5. A polgári perben ismert tárgyi illetékmentesség meghatározott eljárási cselekmények esetében biztosít kedvezményt az eljáró fél számára. Ezen az alapon az Fmhtv. is tartalmaz kedvezményt tárgyi díjmentesség elnevezéssel. Az Itv. 57. §-ában nagy számú eljárási cselekmény kerül felsorolásra, mely a mentesség alapjául szolgálhat. Az Fmhtv. 49. § (1)-(2) bekezdése másolati díj alól mentességet biztosít a gondnok és ügygondnok számára, valamint a határozatok kijavítását és kiegészítését eljárási díj mentesnek nyilvánít-

- 125/126 -

ja.[27] Ezen túl további tárgyi díjmentességet nem szabályoz.[28] A szűkebb eljárási cselekményi kör oka a fizetési meghagyásos eljárás viszonylag rövid időtartamában, a kérelem - meghagyás - kézbesítés vázán nyugvó eljárási jellemzőből fakad. Ezzel szemben a polgári per számtalan lehetőséget kínál a fél számára eljárási cselekmények megtételére, melyek közül így számos illetékmentessé is válik az Itv. rendelkezése alapján.

6. A személyes illeték-feljegyzési jog alapjául olyan feltéteket támaszt az Itv., melyek a fél jövedelmi és vagyonai viszonyára vannak tekintettel. Hasonló alapon az Fmhtv. a jogosult számára személyes költség-feljegyzési jogot biztosít. Mint hogyan az 1. pont esetében kifejtésre került a fizetési meghagyásos eljárásbeli kedvezmény mind feltételeiben, mind terjedelmében a perben ismert személyes költségmentességgel rokon intézmény. A költségfeljegyzés nyomán időlegesen mentesül a kérelmező a díj megfizetése alól, azonban az eljárás lezárulásakor (fizetési meghagyásos eljárás, illetve perré alakuláskor a per végén) mindenképpen dönteni kell, ki viseli az előzetesen meg nem fizetett költséget.

7. A tárgyi illeték-feljegyzési jog kedvezményét két eljárás közül csak a polgári per ismeri, miközben az Itv. 62. § (1) bekezdésében több olyan eljárás is megtalálható, amely tárgyát illetően fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthető.

Gondolunk itt pl. a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényekre, a munkaviszonyból származó munkabér és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított eljárásokra, a lakásszövetkezetnek a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösségnek a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásaira.

Ezekben az esetekben kifejezetten a vagyonfelügyelő, felszámoló, pénzügyi gondnok, lakásszövetkezet és társasház közösség a perben automatikusan - az Itv. rendelkezése nyomán tárgyi illeték-feljegyzési jog birtokában, - időlegesen mentesül az illeték lerovása alól. Ezzel szemben, ha ugyanezen személyek a fenti követelésekre a fizetési meghagyásos eljárást veszik igénybe - kötelező módon -, nem kapnak sem személyes, sem tárgyi alapon költségkedvezményt, a teljes eljárási díjat meg kell fizetniük a kérelmezéssel egyidejűleg.

8. Mind a perben, mind a fizetési meghagyásos eljárásban mérsékelt illeték/díj fizetési kötelezettséget keletkeztethetnek meghatározott fél/felek általi magatartások. Az Fmhtv. két esetre tartalmaz a 49. §-ában eljárási díj mérséklési szabályozást, és mindkettő megfeleltethető a polgári perekben alkalmazott mérsékelt illetékre vonatkozó esetkörrel. Elállás esetén[29], valamint a fizetési meghagyásos eljárást követő újabb fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódik kedvezmény.[30]

- 126/127 -

IV. Záró gondolatok

A tanulmányban a fizetési meghagyásos eljárás kötelező értékhatárának megemelésével kapcsolatosan egy gyakorlati szempontú vizsgálatot végeztünk el, a változás következményei közül a kérelmezés költségeit és a kérelmezés során igénybe vehető kedvezmények körét vetettük össze.

A peres illeték és a fizetési meghagyásos eljárási díj viszonyában a per és nemperes eljárás között fennálló kapcsolat tekinthető meghatározónak. Így a perben alkalmazott 6%-os illeték fele a fizetési meghagyásos eljárás díja (3 %). Mindkét eljárás ugyanazon illeték/díjalappal dolgozik. Ezért ezen a ponton a fizetési meghagyásos eljárás kedvezőbbnek is tekinthető a magasabb értékhatár esetén. A jogosultként fellépő fél a perhez képest fele akkora díjat köteles a kérelmével egyidejűleg megfizetni, és az eljárás folyamatából adódóan összesen ennyivel zárulhat is az eljárásban felmerült kiadása, ha a kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedik a kötelezett ellentmondásának hiányában. A kötelezett teljes vitatása esetén sem éri hátrány a jogosultat, mivel a közjegyző a Pp. 318. §-a szerint a perelőkészítés körében a peres illetékre való kiegészítésre hívja fel. A kérelmezés összköltsége tekintetében a kérelmezőt a magasabb értékhatárral kötelező fizetési meghagyásos eljárásban sem éri hátrány.

A költségkedvezmények ennél változatosabb képet mutatnak. A polgári peres eljárásban nyolc, a fizetési meghagyásos eljárásban 3 kedvezmény alkotja a költségkedvezmények körét.

Már a számszerűség alapján érzékelhető, hogy a per valószínűleg többet nyújt e körben, a kérelmezők szélesebb rétegét képes az eljárás kezdeményezése során kedvezményben részesíteni.

A kedvezmények elnevezése és tartalma alapján elvégzett vizsgálat eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a természetes személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintettel mind a perben, mind a nemperes eljárásban azonos feltételekkel részesülnek kedvezményben. A kedvezmény tartalma azonban eltérő, mivel a perben azonos feltételek mellett a fél teljes vagy részleges személyes költségmentességet élvez, addig a fizetési meghagyásos eljárásban személyes költségfeljegyzési jog illeti meg. Előbbi mentességet biztosít a fél számára, utóbbi az eljárási díj lerovása alól időlegesen mentesít. Ekkor a díj-fizetés tényleges címzettje még bizonytalan: ha a kérelmet elutasítja a közjegyző, illetve az eljárást megszünteti, a díj fizetésére a jogosultat kötelezi; amennyiben a fizetési meghagyást kibocsátja, abban a kötelezettre terheli az eljárás meg nem fizetett díját is; ellentmondás esetében mindez a polgári peres eljárás tárgyává, a perköltség viseléséről szóló döntés keretében nyer rendezést.

A tárgyi költség-feljegyzési jog, a személyes illetékmentesség, valamint a tárgyi illeték-feljegyzési jog kizárólag a polgári per kedvezménye, és még tartalmuk alapján sem fedezhetőek fel a fizetési meghagyásos eljárás kedvezményei körében.

A tárgyi- költségfeljegyzési jog által támogatásra kerül több olyan peres eljárás, melyek tárgyuk - a meghatározott összegű, lejárt pénzkövetelés - alapján fizetési meghagyásos eljárás megindítására adnak lehetőséget. A fizetési meghagyásos eljárás kiterjesztett kötelező igénybevétele nyomán nagyobb körben válik problémássá, hogy az Fmhtv. ezen perekre nem biztosít tárgyi alapon eljárási díj-feljegyzési jogot a kérelmezőnek.

Személye alapján illetékmentes lehet a polgári perben több olyan személy, aki fizetési meghagyásos eljárásokban is jogosultként léphet fel lejárt pénzkövetelés érvényesí-

- 127/128 -

tése végett. Az Itv. 5. § (1) bekezdésében felsorolt személyek egyike sem minősül természetes személynek, így a fizetési meghagyásos eljárásban sem személye alapján, sem jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján nem részesülhet díjkedvezményben. Őket a kötelezővé tett fizetési meghagyásos eljárás kérelmezése körében kézzel fogható hátrány éri.

A tárgyi illeték-feljegyzési jog perben érvényesülő kedvezménye kapcsán ugyancsak megállapíthatjuk, hogy az Itv. 62. § (1) bekezdésében több olyan eljárás is megtalálható, amely tárgyát illetően fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthető. Ezekben az ügyekben fizetési meghagyásos eljárás - kötelező - kérelmezése esetén többek között a vagyonfelügyelőt, felszámolót, pénzügyi gondnokot, lakásszövetkezetet és társasház közösséget hátrányosan érinti, hogy a perrel ellentétben nem kapnak sem személyes, sem tárgyi alapon költségkedvezményt, a teljes eljárási díjat meg kell fizetniük a kérelmezéssel egyidejűleg.

Tehát az eljárások illeték/díj vonzata alapján a fizetési meghagyásos eljárás kevesebb költséget okoz a kérelmezés során, mint a polgári per. A költségkedvezmények esetében azonban több olyan igény, több olyan igényérvényesítő személy is kimutatható, akik hátrányt szenvednek a fizetési meghagyásos eljárásban, mivel nem mentesülhetnek még időlegesen sem - a peres eljárásban biztosított módokhoz hasonlóan - az eljárás díjának megfizetése alól. A fizetési meghagyásos eljárás kötelező értékhatára, és annak megemelése nyomán sérül az igényérvényesítési joguk, mind formailag (csak a fizetési meghagyásos eljárás), mind tartalmilag - konkrét kár (eljárási díj) - a hiányzó kedvezmények miatt.

A kérelmezőket érintő aggályos következményekre tekintettel két javaslat fogalmazható meg azok elhárítása érdekében.

Rövid távú megoldás lehet, hogy a jogalkotó kiterjesztené az értékhatár megemelésével egyidejűleg a fizetési meghagyásos eljárásban is a személyes költségfeljegyzési jog jogosultjainak körét. A természetes személyek mellett teljes költségfeljegyzési joggal megjelenhetnének azon személyek, akik a perben személyes illetékmentességet élveznek. Azon eljárások körét, amelyek a perben jelenleg tárgyi költségfeljegyzési, valamint tárgyi illeték-feljegyzési jogot kapnak, azok számára egy tárgyi költségfeljegyzési jogos kategóriát kellene a fizetési meghagyásos eljárás költség kedvezményeinek sorába felvenni. A szabályozási javaslat alapján ezen új személyi és tárgyi körök is csak a költségek előzetes megfizetése alól mentesülhetnének, de utólag kötelezni kell "valakit" a meg nem fizetett eljárási díj teljesítésére. Tehát a MOKK nem esik el a számára kiemelkedően fontos eljárási díj bevételétől, annak beérkezése válik késleltetetté. Ellenérvként azonban azonnal hozzá is tehető azon megjegyzés, hogy a MOKK ne "hitelezzen" még időlegesen sem a fél számára. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy az eljárási díj utólagos behajtása problémás lesz.

Az előbbiekre is tekintettel, hosszú távon gondolkodva arra a következtetésre juthatunk, hogy minden aggály eloszlatására az lenne alkalmas, ha szakítanánk az értékhatár szabályozás hagyományával, és eltörlésre kerülne az igénybevétel kötelező előírása. Nem ismeretlen az ilyen irányú változás az Európai Unió tagállamaiban működő fizetési meghagyásos eljárások esetében sem. A spanyol szabályozás a legjobb példa ehhez, ahol egy óvatos szabályozás, egy értékhatárhoz kötött eljárás az évek alatt elérte a köz-

- 128/129 -

bizalom és a jogalkotói, jogalkalmazói bizalom azon szintjét, hogy fakultatív, választható eszközzé tették a pénzkövetelések érvényesítésére.[31]

Amennyiben a magyar fizetési meghagyásos eljárás is mutatja azon hatékonysági-bizalmi, gyorsasági elemeket, amelyek nyomán a "saját lábára" lehetne állítani, megszüntethetőek a jogszabályi kötöttségek, az eljárás kötelező igénybevételének előírásai. A jelenlegi megoldás az értékhatárhoz kötött kötelező jelleg által, az értékhatárát növelhetőségével aggályos következményekkel jár, ugyanis valódi igényérvényesítési alternatívát nem kínál mellette a jogalkotó, és az eljárás igénybevétele körében sem képes ugyanazon feltételeket megteremteni, mint a polgári per. Ha az eljárás fakultatívvá válhatna, minden alapelvi, alkotmányos aggály megszűnne az eljárás kapcsán. Tehát nyugodtan elszakadhatnánk a közjegyzői hatékony fizetési meghagyásos eljárás esetében az osztrák megoldás követésétől, és rátérhetnénk az uniós tagállamok többségében alkalmazott kötelező értékhatártól mentes, az egységes uniós fizetési meghagyásos eljárással is összhangban álló, fakultatív fizetési meghagyásos eljárás útjára.

Zusammenfassung - Judit Molnár: "Wert-Grenze" - Kodifizierung aus dem Standpunk des Mahnverfahrens

Während der Kodifizierung der neuen ungarischen Zivilprozessordnung hat der Gesetzgeber seine Legislativtätigkeit auch auf das ausserprozessliche Mahnverfahren verlängert. Er wollte die Beziehung zwischen dem Prozess und dem Mahnverfahren überdenken. In Ungarn ist die Zuflucht des Mahnverfahrens mit einer 1 millionen HUF Wertgrenze bestimmt. Diese Wertgrenze ist obligatorisch, unter 1 millionen HUF kann man nicht Klagen. Der Gesetzgeber möchte aber als Ergebnis von Kodifizierung diese Wertgrenze erhöhen.

Im Hinblick auf die Erhöhung der verbindlichen Wertgrenze des ungarischen Mahnverfahrens haben wir eine praktische Untersuchung geführt. Wir haben die Antragskosten und die Kosten-Ermässigungen im Prozess und im Mahnverfahren verglichen. In den Kosten-Ermässigungen kann man mehr Ansprüche und anspruchbestätigende Person finden, die im Mahnverfahren Benachteiligung leiden. Sie können von der Zahlung der Verfahrensgebühr nicht befreit sein - für sie gibt es keine ähnliche Ermässigung, die im Prozess verfügbar ist. Um die Nachteile zu beseitigen können wir zwei Vorschläge erstellen: kurzfristige Lösung sein kann, dass im Verfahren die Kostenaufzeichnung als persönliche, auch materielle Hintergrund gewährt ist; eine längerfristige Lösung sein kann die Abschaffung der Wertgrenze. Das Mahnverfahren wäre ein optionales Verfahren im Hand der Berechtigte. ■

JEGYZETEK

[1] A 1267/2013. (V. 17) Korm. határozat alapján az E. Témabizottság az eljárási rendek vizsgálatát kapta feladatul, melynek egyik tevékenysége a nemperes eljárások áttekintése volt (nemperes munkacsoport keretében).

[2] A közjegyzői szervezeten belül elintézhetőnek ítélik egyes jelenleg bírósági hatáskörbe tartozó nemperes feladatok ellátását (egyezségi kísérletre idézés, általános meghatalmazások nyilvántartásának vezetése, holtnak nyilvánítás, halál tényének megállapítására irányuló nemperes eljárások lefolytatása), valamint a bíróságok terheinek csökkentése érdekében a közjegyzői kar átvállalná a bírósági határozatok végrehajtásának elrendelését is. Lásd ehhez: Reviczky - Szécsényi-Nagy 2014. In: Németh János - Varga István (szerk.): Egy új Polgári perrendtartás alapjai HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014. 619., 623-629. pp.

[3] Az új Polgári perrendtartás koncepciója, 7. számú melléklet: A nemperes eljárások jövőbeni szabályozásának irányai és az új polgári perrendtartás 84. p.; Reviczky Renáta - Szécsényi-Nagy Kristóf: A közjegyzői eljárások és a közvetítői tevékenység mint alternatív vitarendezési módok, valamint ezek viszonya a polgári perhez. 622. p.

[4] Lásd ehhez: Reviczky - Szécsényi-Nagy 2014, 621. p.

[5] Az új Polgári perrendtartás koncepciója, 7. számú melléklet: A nemperes eljárások jövőbeni szabályozásának irányai és az új polgári perrendtartás 84-85. pp.

[6] Reviczky - Szécsényi-Nagy 2014, 622. p.

[7] Udvary Sándor: A perköltség és kedvezményei. In.: Osztovits András (szerk.): Polgári eljárásjog I. Hvgorac Budapest, 2013. 153. p. Udvary Sándor: Perköltség. In.: Szabó Imre (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata. I. Magyar Hivatalos Közlöny Kiadó Budapest, 2007. 359-360. pp.

[8] Az eljárási díj fogalmát az Fmhtv. 42. § (1) bekezdése akként határozza meg, hogy az a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében e törvényben megállapított díj.

[9] Az eljárási díj nem tartozik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) hatálya alá, és nem alkalmazható rá a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásokról. 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről 3. § (1) bek.

[10] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2012. 365. p.

[11] Fmhtv. 42. § (4) bek.

[12] Fmhtv. 45. § (1) bek a. pont és (2) bek.; Osztovits András (szerk.): Kommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez (Opten) 45. §-hoz fűzött kommentár (megjelenés alatt).

[13] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bek.

[14] Itv. 42. § (1) bek. a. pont.

[15] Fmhtv. 42. § (2) bek. és 25/2010 (V. 7.) IRM rendelet 1. §-a alapján díj megosztására a követezőképpen kerül sor: a díj 50 %-a a MOKK rendszerfenntartására fordítandó, 50%-a pedig az eljáró közjegyzőt illeti meg.

[16] Fmhtv. 48. § (1) bek.: Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

[17] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. 387. p.

[18] 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról.

[19] Lásd ehhez: Osztovits András (szerk.): Kommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez (Opten) 48. §-hoz fűzött kommentár (megjelenés alatt).

[20] Pp. 85. § (1) bek.

[21] Nem részesíthető sem a 48. §-ban meghatározott személyes, sem a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Fmhtv. 47. § (2) bek.

[22] A költségmentesség helyett tárgyi költségfeljegyzési jogot biztosít a 6/1986. IM rendelet. Udvary Sándor: A perköltség és kedvezményei. 162. p.

[23] Pl. gondnoksági perek, pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos bírósági eljárások. Lásd bővebben: Udvary 161-162. pp.

[24] A fizetési meghagyásos eljárásban az igény érvényesítésének négy feltétele a következő: lejárt követelés, összegszerűen meghatározott pénzkövetelés, a kötelezett rendelkezik belföldi idézési címmel, és a követelés nem haladja meg a 400 millió Ft-ot. Fmhtv. 3. §.

[25] 6/1986. IM rendelet 3. § (1) e.-h. pontjai.

[26] Itv. 5. § (1) bek.

[27] Utóbbiakról az Itv. 57. (1) bek. g. pont ugyanígy rendelkezik.

[28] A rendelkezés azért sajátos, mert a fizetési meghagyásos eljárásban igénybe vehető jogorvoslatok egyike sem eljárási díj köteles. Azonban csak a kijavítás és kiegészítés iránti kérelem esetén rendelkezik erről a törvény. A fizetési meghagyással szemben rendelkezésre álló kötelezetti jogorvoslat (ellentmondás) kapcsán nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést. Ettől függetlenül az ellentmondás is mentes az eljárási díj fizetési kötelezettség alól. Osztovits András (szerk.): Kommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez (Opten) 49. §-hoz fűzött kommentár (megjelenés alatt).

[29] Fmhtv. 49. § (3) bek.

[30] Fmhtv. 49. § (4) bek.; A polgári perre a Pp. 132. §-ában szabályozott jogi hatályok fenntartásának szabályával találkozunk ebben az esetben. Osztovits András (szerk.): Kommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez (Opten) 49. §-hoz fűzött kommentár (megjelenés alatt).

[31] Forrás: https://e-justice.europa.eu/content_order_for_payment_procedures-296-es-hu.do?clang=es (letöltés ideje: 2015. április 28.)