Az Európai Unióban a közbeszerzési szerződések (public procurement contracts) - ahová a koncessziós szerződés is tartozik - jelentős szerepet játszanak. Szabályozásuk háromszintű, ez megmutatkozik:
a) alapelvi szinten;
Az EK-Szerződés azon rendelkezéseit, amelyek az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó korlátozásokat tiltják, megsértik, ha egy tagállamban a szerződéskötést megelőzően alkalmazott pályáztatási eljárás egyes elemei eleve kizárják a más tagállamokból származó árakat, személyeket vagy szolgáltatásokat.1 Így például az EK-Szerződés 48. cikkét sérti a helyi munkaerő alkalmazásának kikötése,2 vagy például a 30. cikk príma facie megsértése egyoldalúan meghatározott, nemzeti műszaki szabványok teljesítésének előírása,3 továbbá ellentétben áll például az 59. cikkel az a feltétel, hogy a pályázó a szerződés teljesítési helyét jelentő tagállamban alapítási engedéllyel rendelkezzen.4
b) az ún. közbeszerzési irányelvek szintjén;
A közbeszerzési szerződések odaítélésének átláthatóvá tétele, valamint az eljárási mechanizmusok harmonizálása érdekében több irányelv született a közbeszerzések szabályozására:
- 92/50/EGK a szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos beszerzési szabályokról (szolgáltatási irányelv),
- 93/36/EGK az árubeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (árubeszerzési irányelv),
- 93/37/EGK a nyilvános építési beruházási szerződések odaítélési eljárásáról (építési beruházási irányelv),
- 93/38/EGK a víz-, energia-, szállítási és távközlési szektorban működő jogalanyok beszerzési eljárásainak összehangolásáról (közmű irányelv),
- azon jogorvoslati lehetőségeket taglalja a 89/665/EGK irányelv, amelyek a szolgáltatási, az árubeszerzési és az építési beruházási irányelvek, valamint a 92/13/EGK irányelv alapján a közmű irányelv előírásainak megszegésekor alkalmazhatóak. Ezen irányelvek révén lefektetett, közös szabályok keretein belül a tagállamok fenntarthatnak és hozhatnak közbeszerzési szerződésekre irányadó szabályokat, feltéve, hogy azok összhangban állnak a közösségi joggal.
c) és bizottsági ajánlás révén;
A 95/198/EK bizottsági ajánlás intézkedési lehetőségeket vázol fel a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos fizetési határidők megszegésére vonatkozóan. A 95/198BK bizottsági ajánlás 6. cikke alapján a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenértékével kapcsolatos fizetési határidők vonatkozásában a tagállamok kötelesek:
- biztosítani azt, hogy minden érintett közjogi jogalany tisztában legyen a késedelmes fizetésnek a gazdasági szereplők pénzügyi helyzetére gyakorolt következményeivel;
- betartania hatvan napos fizetési határidőt, feltéve, hogy nincs hatályban rövidebb határidőt megszabó előírás;
- pontos adminisztratív eljárásokat meghatároznia minél korábbi kifizetések érdekében;
- rendszeresen ellenőrizni és közzétenni a közjogi jogalanyok kifizetéseit;
- a szerződésileg előírt határidőig ki nem fizetett számla késedelmi kamatának megfizetéséről gondoskodni;
- és biztosítani azt, hogy az alvállalkozók ésszerű határidőn belül megkapják az ellenszolgáltatást.
(A közbeszerzési szerződéseket érintő legújabb bizottsági szabályozás az irányadó küszöbértékeket5, a No 1260/1999 tanácsi rendelkezés implementációját6 és a 93/38/EGK irányelv 3. cikke szerinti speciális eljárás alkalmazhatóságát7 részletezi.)
d) ezeken kívül az Európai Unió koncessziót érintő regulációs koncepciója megjelenik a Bizottság közleménytervezetében8 (da), értelmező közleményében9 (db) és a Tanács közös álláspontjában10 (dc) is:
da) a koncesszióval és a közbeszerzéssel kapcsolatos bizonyos kérdések értelmezéséről szól: a szolgáltatási koncesszió természetének leírásáról jellemzőinek összegyűjtése révén11, a közüzemi koncesszió szabályozásáról12, a ppp-k használatáról a beruházási és szolgáltatási koncesszió kombinációjára13, a vegyes koncessziók irányelvi besorolásáról14 és az egyenlő bánásmód, a nyilvánosság, az arányosság, a kölcsönös elismerés elveinek interpretálásáról a koncesszió vonatkozásában.15
db) a közlemény értelmezi az előbbi tervezetben megállapítottaknak megfelelően: a 93/37/EGK irányelv szerinti koncesszió ismérveit, a szolgáltatási koncessziók jellemzőit, a koncesszióval kapcsolatban alkalmazandó alapelveket és a közmű szektorban kötött koncessziós szerződések megítélését.
dc) a Tanács 2003. március 20-án fogadta el a közös álláspontját a víz, energia, szállítási és postai szolgáltatási szektorban működő jogalanyok közbeszerzési eljárásainak koordinálásáról: ez megadja a kivitelezési és szolgáltatási koncesszió fogalmát, de a bizottsági közleménnyel ellentétben nem tartalmaz a koncesszió vonatkozásában újdonságot és perspektivikus szabályozási koncepciót.
(A továbbiakban a közbeszerzési irányelvek azon szabályait tekintjük át, amelyek a koncessziót is érintik.)
Az építési beruházási irányelv az építési beruházási, illetve az általános mérnöki projektek tervezésével és/vagy kivitelezésével kapcsolatos szerződésekre vonatkozik.16 Az árubeszerzési irányelv szabályozási tárgyát azon megállapodások adják, amelyek termékek beszerzéséről, elhelyezéséről, üzembe helyezéséről szólnak.17 A szolgáltatási irányelv vonatkozik azokra a kontraktusokra, amelyekről sem az árubeszerzési, sem az építési beruházási irányelv nem rendelkezik.18 A vegyes közbeszerzési szerződés - amely termékekre és szolgáltatásokra is tartalmaz rendelkezéseket esetén a termékek és a szolgáltatások értéke az irányadó a tekintetben, hogy amelyik irányelv alkalmazandó: ha a szolgáltatások értéke meghaladja a termékek értékét, akkor a szerződésre a szolgáltatási irányelvet kell alkahnazni.19 Az eddig említett három irányelv közül egyik sem érinti a közmű irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződéseket, amelyek a vízügyi szektorba (pl.: az ivóvíz előállítása, szállítása és elosztás céljából kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása, működtetése),20 az energiaszektorba (pl.: áram-, gáz-, vagy hő-előállítása, szállítása és elosztása céljából kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása, működtetése, és közszolgáltatás nyújtása; kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag felkutatása és felszínre hozatala céljából egy adott földrajzi terület kiaknázása),21 a közlekedési szektorba (pl.: vasúti, közúti, közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése; földrajzi területek repülőtérként, tengeri vagy folyami kikötőként való felhasználása)22 és a távközlési szektorba (pl.: nyilvános távközlési hálózatok rendelkezésre bocsátása, működtetése; nyilvános távközlési szolgáltatás nyújtása)23 tartozó tevékenységekre terjednek ki.
Az irányelvek nem vonatkoznak:
- az EU egyik tagállama és egy nem EU tagállam nemzetközi egyezménye alapján közösen megvalósítandó árubeszerzési, építési beruházási vagy szolgáltatási projektről szóló közbeszerzési szerződésre,
- a nemzeti törvények szerint titkosnak minősített megállapodásokra,
- azokra a szerződésekre, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket, vagy nemzetbiztonsági érdekek védelmét igénylik,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
