A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) III. Fejezete foglalkozik az országos sportági szakszövetségekkel és más sportszövetségekkel, amelyek kapcsán meghatározza a sportszövetségek fogalmát, megkülönbözteti és részletezi annak hat típusát, köztük az országos sportági szakszövetségeket és sportági szövetségeket, s előírja, hogy a sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.[1]
Az Stv. szerint az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel, az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy. A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el. A szakszövetségre - amennyiben az Stv. eltérően nem rendelkezik - a Civil tv.[2] és a Polgári Törvénykönyv[3] egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Global Association of International Sports Federations, a továbbiakban: GAISF). Szakszövetségnek ezeken túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet, a) amelynek legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja, b) amely legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet, c) amelynek versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt, és d) amely - ha nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban működik - a GAISF tagja.[4] A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.[5] A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.[6] A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége a jogi személyiségét a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg,[7]
Az Stv. szerint a sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet. A szakszövetségnek az Stv.-ben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a szakszövetség létrehozására és minősülésére meghatározott feltételeknek és a) sportágában szakszövetség nem működik, továbbá b) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja, d) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkező - versenyző vesz részt, e) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet, f) szerepel az illetékes bíróság egyesületi nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az Stv.-ben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal. Az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre az Stv.-ben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.[8] Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. Ha a sportági szövetség országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.[9]
Jelen ügy akörül is forog, hogy a break önálló sportág-e és ekként lehet-e önálló országos sportági szövetsége,[10] vagy a táncport szakága, a Magyar Táncsport
- 26/27 -
Szakszövetségen, mint szakszövetségen belül, míg a jogerős határozat majd arra jut, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a tényállás teljes felderítésével lehet megalapozottan döntést hozni abban a kérdésben, hogy a civil szervezet törvényes működése helyreállítható-e, vagy ennek lehetetlensége miatt a megszüntetés az egyetlen alkalmazható szankció.
A kérelmező mint országos sportági szakszövetség törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte a kérelmezett mint (országos sportági) szövetség törvényes működésének helyreállítása, ennek hiányában pedig megszüntetése céljából. Arra hivatkozott, hogy az Stv. 20. § (3) bekezdése kimondja, egy sportágban csak egy országos sportági szakszövetség működhet, amely a táncsport sportágban kizárólag ő. Álláspontja szerint a kérelmezett alapszabályi céljai és tevékenysége a sportági céljaival ellentétben állnak, a kérelmezett létezése az ő tevékenységét sérti és veszélyezteti. Előadta, jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy rendezze a kérelmezettel összefüggésben fennálló jogállásbeli és nyilvántartásbeli ellentmondásokat, mivel a kérelmezett nyilvántartásban szereplő céljai és a létesítő okiratában foglaltak egyrészt megtévesztik a táncsport sportágban (ezen belül is a breakszakágban) részt vevő sportszervezeteket, másrészt az ott leírtak ellátására a kérelmezett nem jogosult és nem is képes. Állította, hogy a kérelmezett létesítő okirata, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adata a bejegyzést megelőzően fennálló ok folytán törvénysértő, és a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a kérelmezett nem nyújthatta volna be nyilvántartásba vételi kérelmét országos sportági szövetségként és a "magyar" megjelölés használatával, valamint olyan célok deklarálásával, amelyek megvalósítására csak ő jogosult és képes; továbbá a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek meg a kérelmezett létesítő okiratában foglaltakkal.
Állította, hogy a kérelmezett nem felel meg az Stv. 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a közhiteles nyilvántartás szerint egyesület, de nem az Stv. szerinti sportegyesület, formája szövetség, de nem az Stv. szerinti sportszövetség, ezért a létesítő okirata preambulumában és a záró rendelkezéseiben tévesen hivatkozik az Stv. rendelkezéseire.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
