Teher alatt nő a pálma, jó jogalkalmazóvá minél több eset megoldásával és - hallgathatunk róla szemérmesen, de így van - minél több hiba elkövetésével, majd a következő ügyekben már azok elkerülésével - és újabb hibák elkövetésével - válik az ember. Nagyon fontosak azok a szakmai közösségek is, ahol tapasztalatcserére van lehetőség akár személyes, akár online kapcsolatfelvétel révén. Tíz éves birtokvédelmi jogalkalmazói múltam mellett még mindig az ilyen személyes tapasztalatcserék járultak / járulnak hozzá legjobban a saját szakmai fejlődésemhez is, az egyik ilyen tapasztalatcserén hallottam először Gaál János kollégám azóta klasszikussá vált idézetét: "A birtokvédelem olyan, mint a kamillatea, az ügyfelek azt hiszik, hogy mindenre jó."
De mire is jó a birtokvédelem és mennyire népszerű jogintézmény? Ha az OSAP statisztikákban kutakodunk, láthatjuk, hogy átlagosan évi 6000 jegyzői birtokvédelmi kérelemből 2000 helyt adó döntés születik (és átlagosan 500 ellen nyújtanak be keresetlevelet) és bár számszerűsíteni nem tudjuk, de évek, sőt évtizedek óta élő joggyakorlat, hogy a jegyzők ugyan hatáskör nélkül, de szomszédjogi jogvitákat is elbírálnak (ezt többek között a Kúria Birtokvédelmi Joggyakorlat-elemző Munkacsoportja is megállapította jelentésében, melyben volt szerencsém tag lenni). A legtipikusabb ilyen szomszédjogi szabály jegyzői birtokvédelmi köntösben való alkalmazása a szomszéd kötelezése akkor, amikor egy ingatlan telekhatáron áll, és az érintett falszakasz csak úgy újítható fel, ha a szomszéd megengedi a bejutást.
János kollégámmal egy nemrégiben megtartott közös előadás keretében elkalandoztunk a birtokvédelem és a szomszédjog jogterületeire, hogy a jelenlévő jegyzők és ügyintézők részére segítséget nyújtsunk abban, hogy az esetleg rossz joggyakorlatot ezentúl megváltoztathassák.
A birtokvédelem és a szomszédjog jogintézményének ókori római hagyományai vannak (és itt most nagyon jelentős leegyszerűsítéssel élek, elnézést kérek minden jogtörténet-rajongótól): a szomszédjog előzményeként beszélhetünk az elhíresült sajtkészítő üzem jogesetéről, ahol - nem meglepő módon - három eltérő római jogi jogtudós három eltérő álláspontra jutott abban, hogy a sajtkészítő üzem füstjét az emeleten tartózkodók a szükséges vagy a szükségtelen zavarás keretében kötelesek-e viselni és viszont, a sajtkészítő üzemnek az emeletről levezetett csapadékvizet a szükséges vagy a szükségtelen zavarás körében kell-e értékelnie. A birtokvédelem római jogi előzménye (megint rendkívül leegyszerűsítő módon) a meghódított földek birtokosainak sérelme esetén igénybe vehető gyors, hatékony prétori interdiktum volt, mely a tulajdonvédelmi eszköztáron túl (melyre a földek birtokosai nem voltak jogosultak) adott orvosságot az elszenvedett sérelmekre.
A szomszédjog előzményei tehát (tovább is a rendkívüli leegyszerűsítésnél maradva) az ókorban elsősorban a mezei és telki szolgalmak, az építkezési szabályok voltak, a birtokvédelem kialakulására pedig döntő hatással volt a Róma által meghódított földek birtokosai sérelmeinek megfelelő orvoslása.
A középkor folyamán a falvakban a ritkább népsűrűség miatt a szomszédjogi szabályokra kevésbé volt szükség, az építkezési szabályok elsősorban a városi statútumokban jelentek meg, hivatkozom itt például a Sárándi professzor úr által "irigy építkezésnek" fordított neidbau fogalmára, amely a mai fogalmaink szerint a benapozottság elvesztését, az intimitásérzet csökkenését vagy elvesztését (a sűrű építkezések miatt) jelentette. A birtokvédelem jogintézményének középkori fejlődése során túl nagy izgalmakat nem találhatunk, a jogtudósok a fogalmakat csiszolgatták, a korai kodifikációk időszakában (így a magyar magánjogi tervezetekben is) még a mai generálklauzulához képest jóval több fogalmat próbáltak megmagyarázni, illetve a tényállások részeként beépíteni a törvényszövegbe (albirtok, főbirtok, bírlalat stb.), de igazából a jelentős egyszerűsödés felé mutat a birtokvédelem szabályozása.
Az 1800-as évek végén - az írásbeli kodifikáció megjelenésével - a szomszédjogi jogintézmény megjelenik közjogi szabályokban, például ipartörvényekben, bányatörvényekben (Magyarországon is), példálózó jelleggel felsorolva, hogy mi számít szomszédjogi zavarásnak (például füst, gőz, korom, szomszédos telekről áthulló kőzet stb.) és az ipartörvény egyes ipartelepek létesítése, illetve ipartevékenységek engedélyezése körében a hatóság számára kötelezővé tette hivatalból (!) annak vizsgálatát, hogy a telep létesítése nem jár-e a jövőre nézve valamilyen szomszédjogi konfliktus megalapozásával, zavaró áthatás létrehozásával. Ha hivatalból ilyet a hatóság megállapított, akkor az engedély kiadására nem került sor.
Az 1872-es és az 1884-es ipartörvény megalkotásakor is megjelenik az a szakasz, mely szerint hivatalból vizsgálandó, hogy "vajjon a tervezet telep által nem fog-e a közönségre nézve jelentékenyebb háborgatás, kár vagy veszély előidéztetni" - ez a szakasz egészen 1958-ig, a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló jogszabály megalkotásáig hatályos volt.
Vagy megjelenik a szomszédjogi zavarás hivatalbóli vizsgálata például az 1937.
- 12/13 -
évi városrendezési törvényben, ahol "a kért építési engedélyt meg kellett a hatóságnak tagadnia, ha előre meg lehetett állapítani a tilos áthatást a másik telekre", e szakasz 1964-ig volt hatályban.
1959-ben aztán a társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhetően egy egészen másfajta tulajdonforma szabályozása céljából alkották meg a Polgári Törvénykönyv birtokvédelmi és szomszédjogi szakaszait, melyek sokáig az adott kor társadalmának legjellemzőbb problémáit kívánták megoldani (társbérletek, albérletek, ágyrajárók egymás közti konfliktusait például). Az 1960-as években több szerző a birtokvédelmi eljárás egyetlen és működő formájának deklarálta a jegyzői - akkor a tanács vb. szakigazgatási szerve által lefolytatandó - eljárást és a birtokperek lassú elhalását prognosztizálta.
De mi is a szomszédjog és birtokvédelem célja, funkciója? Mindkét jogintézmény a tulajdonjog eltérő részjogosítványai sérelmére orvosság: a szomszédjogi per a használat, a birtokvédelem (jegyző vagy bíróság előtt) a birtoklás sérelmének orvossága. A két generálklauzula fókusza eltérő: a szomszédjogi tényállás a kötelezett, a tulajdonos fókuszából mondja meg azt, hogy milyen korlátok között folytathat magatartást úgy, hogy azzal másokat, de elsősorban szomszédait ne zavarja; míg a birtokvédelem a jogosult, a birtokos fókuszából mondja meg, hogy sérelme esetén birtokvédelemre jogosult (és hogy az mit jelent és milyen szankció alkalmazható).
A szomszédjog funkciója az érdekkollíziók feloldása és az érdekek méricskélése (kedvenc példám, melyből rengeteg saját ügyem is volt: amikor az "állandóan ugat a szomszéd kutyája, csináljanak már valamit az isten szerelmére" esetében szomszédjogi perben összemérésre kerül az egyik fél állattartáshoz való joga, a másik félnek pedig a nyugodt pihenéshez, egészséghez, nyugodt birtokláshoz stb. való joga). Birtokvédelemben a jegyzői eljárás során ténykérdések vizsgálatára kerül sor: sor került-e tilos önhatalommal birtokban való zavarásra vagy birtoktól való megfosztásra? Nincs méricskélés, nincs érdek-összehasonlítás, annak megállapítása folyik, hogy történt-e zavarás vagy birtokfosztás és ahhoz képest a legegyszerűbb szankciók alkalmazása történik: eredeti állapot visszaállítása vagy jövőre nézve való eltiltás, míg a szomszédjogi eszköztár ennél jóval speciálisabb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
