https://doi.org/10.59851/mj.72.05.5
A megújuló energiát hasznosító létesítmények növekvő száma miatt az ingó dolgokon fennálló zálogjogok ismét egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Az ingó zálogjogok számos jogrendszerben fontos szerepet játszanak. A szerző jogtörténeti alapokról kiindulva ismerteti a németországi és oroszországi jogi kereteket. Míg Németországban az ingatlanon fennálló zálogjog jelenti az alapot, addig az orosz jog a bejegyzett ingó zálogjogon alapul. A szerző részletesen foglalkozik a nyilvánosság kérdéseivel és a nyilvántartás jelentőségével. Végül a nemzetközi tapasztalatok alapján felvázolja az ingó zálogjog németországi bevezetésének a lehetőségeit.
Kulcsszavak: ingó-zálogjog; nyilvántartás; nyilvánosság; közhitelesség; fedezett kötvények; hajólajstrom; légi járművek lajstroma
Liens on movable property are once again gaining importance due to the growing number of renewable energy installations. Liens on movable property play a major role in many legal systems. Starting from a legal-historical basis, the author describes the legal framework in Germany and Russia. Whilst in Germany the lien on property forms the basis, Russian law is based on a registered lien. The author deals in detail with questions of publicity and the significance of the register. He identifies similarities and differences. Finally, based on international experience, he outlines considerations for a register of movable property liens in Germany.
Keywords: liens on movable property; legal comparison; register; publicity; protection of legitimate expectations
Egy polgári jogi értelemben vett dolog (testi tárgy) feletti rendelkezéshez szükséges nyilvánosságot alapvetően a birtoklás biztosítja. Az ingatlanokon fennálló jogok jelentősége, valamint más dolgokon és jogokon fennálló jogok szerepe is a legtöbb kontinentális európai országban a nyilvántartási rendszerek kialakulásához vezetett, amelyek a nyilvánosságot és ezáltal a jogbiztonságot hivatottak biztosítani. A jogok nyilvántartásba vételével elért jogbiztonság a forgalom érdekeit is szolgálja. A nyilvántartási rendszerek gazdasági szerepe jelentős, főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy világos, biztonságos és megbízható nyilvántartás jelentősen csökkentheti a jogügyletek tranzakciós költségeit, beleértve az egyedi végrehajtást és a fizetésképtelenségi eljárásokat is.[1]
Az ingatlan-nyilvántartáson kívül számos országban léteznek olyan lajstromok is, amelyek célja egyéb dolgok vagy jogok nyilvánosságának a biztosítása. Ezek közé tartoznak az ingóságokhoz kapcsolódó jogok nyilvántartásai is.[2]
Az ingó dolgokhoz kapcsolódó szerződéses biztosítékok kérdése napjainkban a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek finanszírozása kapcsán új aspektusból merült fel. Emellett a fedezett kötvényekről szóló uniós irányelv[3] újraszabályozta az ingó jelzálogjogok alapításának formai követelményeit. Ezekre a kérdésekre a tanulmány további részében még visszatérünk.
Bár Németországban jelenleg nincs általános nyilvántartás az ingóságokon fennálló jogokról, a hajókra és a légi járművekre vonatkozó zálogjogi nyilvántartások formájában azonban már régóta léteznek bizonyos meghatározott ingóságokra vonatkozó regiszterek, melyek biztosítják ezeknek a jogoknak a nyilvánosságát.[4] Ezt a két ingó-nyilvántartást az uniós jogból fakadó általános követelményeknek megfelelően mutatjuk be.
Az EU-n kívül is megfigyelhető az ingóságokat érintő jogok nyilvántartásba vételének a tendenciája. Oroszországban például 2013-ban vezették be az ingó-zálogjogi nyilvántartást; ezzel reagáltak az ingó-zálogjogok nagyobb nyilvánossága iránti igényre. Tanulmányunkban ezt a szabályozást is ismertetjük.
A tanulmány végén néhány javaslatot is teszünk az ingó-nyilvántartás lehetséges kialakításával kapcsolatban.
Németországban napjainkra nagy gyakorlati jelentőségre tett szert az ingó vagyontárgyak biztosítékként való alkalmazása a megújuló energiát termelő létesítmények - különösen a szélturbinák és a fotovoltaikus berendezések - finanszírozása során.
- 309/310 -
A szélenergia hasznosítása a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés jelentős részét teszi ki, amelynek mind a létesítése, mind pedig a meglévő energiaellátó rendszerek megújítása (ún. repowering) nagy összegű beruházásokat igényel.[5] A gyakorlatban ezzel kapcsolatban az egyik gyakrabban előforduló eset, hogy a szélturbinát nem a saját, hanem egy harmadik személy tulajdonában álló földterületen létesítik. A legtöbb esetben mezőgazdasági területet is bevonnak az energiatermelésbe. A szélturbina üzemeltetője tehát jellemzően nem tulajdonosa annak a földterületnek, amelyen a szélturbina áll, a turbina tulajdonjogát azonban meg kívánja tartani.[6]
Számos jogrendszerben a szélerőmű és az ingatlan közötti kapcsolatot építményi jogok vagy más,[7] az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető és jelzálogjoggal megterhelhető jogok révén teremtik meg.[8] Vannak olyan jogrendszerek is, amelyekben az építményi jogok alkalmazása elvileg lehetséges, de más okokból (például adózás) a gyakorlatban nem fordulnak elő. Ilyenkor ezeket a létesítményeket ingóságként zálogosítják el.[9]
Németországban a szélerőműveket a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) is ingó-vagyontárgynak ismerte el, nem pedig az ingatlan lényeges alkotórészének.[10] Emellett a német jog azt is lehetővé teszi, hogy az ingatlan tulajdonosa a létesítmény üzemeltetője javára építményi jogot (Erbbaurecht) létesítsen. Ebben az esetben a szélturbina lesz az építményi jog tárgya,[11] amely jelzálogjoggal terhelhető meg. Ez a megoldás azonban a német gyakorlatban elsősorban adózási okok miatt nem terjedt el. Az építményi jog megszerzése után ugyanis ingatlanátruházási adót kell fizetni, és ehhez jönnek még a közjegyzői és a bejegyzési költségek.
Az esetek túlnyomó többségében ezért a földtulajdonos és a szélerőmű üzemeltetője földhaszonbérleti szerződéseket kötnek. Ennek keretében az erőmű üzemeltetője a földtulajdonossal szemben szolgalmi joggal is biztosítja az erőmű üzemeltetési jogát.[12] A haszonbérleti szerződésekben a földterület mezőgazdasági hasznosítása mellett
- 310/311 -
a kapcsolódó kérdéseket is rendezhetik a felek.[13] Ezt egészíti ki a gyakorlatban a szélerőműnek mint ingó dolognak, valamint a szélerőművet üzemeltető társaságban fennálló társasági részesedésnek a biztosítéki célú átruházása a finanszírozó bank javára.[14]
Amennyiben a szélturbinák biztosíték tárgyai lehetnek, a felettük fennálló tulajdonjog, valamint a biztosítéki jogok nyilvántartásokba való bejegyzésének a fő okai a tulajdonosok és a hitelezők védelme, a biztosítéki jogok jogosultjai elsőbbségének biztosítása, valamint a fedezett kötvények befektetőinek a védelme.[15] Azokban a jogrendszerekben, amelyekben a szélturbina építményi jog tárgya lehet, ez a nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás. Ha azonban a szélturbinát ingóságként zálogosítják el, akkor az ingó-nyilvántartásba történő bejegyzés lehetősége is felmerülhet.[16] Számos európai országban - így például Németországban és Ausztriában - azonban nem lehetséges a szélturbinákra vonatkozó tulajdonjognak, valamint dologi hitelbiztosítékoknak külön nyilvántartásba történő bejegyzése.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
