A hulladékok mennyisége az elmúlt 10-15 évben ugrásszerűen megnőtt az egész világon. Európai felmérések alapján fejenként átlagosan 350 kg hulladék keletkezik. 1980 és 1990 között az OECD országokban évi 3%-os volt a növekedés, és 330 millió tonna hulladékot termeltek, szemben a Közép-Kelet-Európa 520 millió tonnányi mennyiségével. Magyarországon az Euroconsult által a PHARE-701/91 sz. projekt keretében összeállított felmérés adatai alapján a hulladékok mennyiség szerinti megoszlása:
- Összes hulladék kb. 108 millió tonna/év
- Termelési hulladék 102 millió tonna/év
- Lakossági kibocsátás 5 millió tonna/év
- Veszélyes hulladék 5 millió tonna/év, ebből 3 millió tonna/év a vörösiszap.
A kommunális szilárd hulladék 80%-át szervezett keretek között gyűjtik, a begyűjtött hulladék 90%-a lerakókra kerül. A veszélyes hulladék aránya a fenti hulladékfajtában Budapesten 0,41 tömeg% (vidéken ez 1,4-4% között mozog).
A teljes kezelt szilárd hulladékból
- lerakva 91,2%,
- égetve 7,7%,
- komposztálva 0,1% van, egyéb módon pedig a hulladékok 1%-át kezelik.
A 83/1997.(IX.26.) OGY. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról megállapításai közel hasonló adatokat tartalmaznak:
- évente kb. 104 millió tonna hulladék képződik,
- évente kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék,
- évente kb. 20 millió tonna a kezelt települési folyékony hulladék,
- a fennmaradó 80 millió tonna /év hulladék ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származik,
- a termelési hulladékon belül kb. 4,2 millió tonna/év a veszélyes hulladék, ebből 1,5 millió tonna/év a vörösiszap.
A hulladékgazdálkodásban jelentkező feladatok hatékony ellátása érdekében jelentős intézményfejlesztési intézkedésekre lesz szükség, egyrészt a hatékonyság növelése, a hulladékok mindenkori ismerete, az adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében, másrészt a hulladékgazdálkodás szervezése során elengedhetetlen tervek elkészítéséhez. Jelentős mértékben bővíteni kell a hulladékgazdálkodásban feladattal rendelkező szervek létszámát, amely értelemszerűen költségráfordítást is jelent.
Új, eddig nem létező feladatai keletkeznek a helyi és települési önkormányzatoknak a végrehajtást, ellenőrzést és az engedélyezést illetően is, ehhez pedig megfelelő szakértelemmel rendelkező apparátus szükséges.
A fejlesztések tartalmát és költségigényeit a Nemzeti Környezetvédelmi Program vonatkozó része és a Program 1998., 1999., 2000., 2001., 2002. évi Intézkedési Tervei tartalmazzák.
A fent említett szakmai létszámfejlesztés szükséges a KSH esetében is, ugyanis megfelelő információs rendszer kiépítése hiányában a hulladékok mozgásának, keletkezésének, kezelésének nyomon követése lehetetlen lenne. A nyilvánosság az adatok hozzáférhetőségének biztosítása alapvető érdeke a gazdálkodóknak és a lakosságnak egyaránt. Jelentős fejlesztési igény mutatkozik a feladatok végrehajtásának ellenőrzését, a szükséges vizsgálatok elvégzését szolgáló eszköz- és műszerfejlesztés területén is. Ez általában komplex célokat szolgáló laboratóriumi fejlesztéseket, beruházásokat jelent. A finanszírozási hiányok egy részének pótlásáról gondoskodik a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC).
- 369/370 -
Központi támogatásból épült meg 1996-2000 közötti időszakban 107 települési szilárd hulladéklerakó:
- 1996-ban 5230 millió Ft-ot,
- 1997-ben 1446 millió Ft-ot,
- 1998-ban 10 lerakó árát
- 1999-ben 1,5 milliárd Ft-ot,
- 2000-ben 288 millió Ft-ot biztosított a KAC.
A hulladékgazdálkodási célok megvalósításának meghatározó gazdasági és szociális kihatásai vannak és lesznek. A gazdasági hatások a következők:
- a gazdasági társaságok, vállalkozók számára a követelményekhez való alkalmazkodás költségeik növekedését eredményezi,
- technológiafejlesztés és kezelőkapacitás beruházási feladatok jelentkeznek,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
