Csurgó 5200 lelket számláló kisváros, Belső-Somogy gyöngyszeme, 2013. január elseje óta pedig ismét járási székhely. A dél-dunántúli régió gazdaságilag kevésbé fejlett térségében elhelyezkedő város közelmúltban elért eredményei, jelenleg is futó projektjei és jövőben megvalósítandó tervei példaértékűek lehetnek hazánk minden települése számára...
Csurgó nagy történelmi múlttal rendelkezik, hiszen az első írásos emlékek a városról 1019-ből származnak. Városi rangot először 1405-ben kapott, majd az 1700-as évektől a Festetics család birtokának központjává vált. Gróf Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődés-történetbe. Az intézmény tanárai között tudhatta Csokonai Vitéz Mihályt, valamint Nagyváthy Jánost, aki nagyban hozzájárult a Festetics birtok európai színvonalra emeléséhez. A kiegyezést követően az iparosodás Csurgót is elérte: vasút épült, tejszövetkezet alakult, len-, és orsógyár létesült, de a szellemi élet is virágzott, hiszen Csurgó jelentős iskolavárossá nőtte ki magát. Ebből az időből származik a városközpont képét meghatározó eklektikus épületek többsége. 1989-ben nyerte vissza városi rangját, melynek 25 éves évfordulóját idén ünnepelhették a csurgóiak.
Jelenleg a Csurgói Járás székhelyeként, a járást alkotó tizennyolc település gazdasági, oktatási és kulturális központja. A Csurgói Közös Önkormányzati Hivatalhoz 2013 óta összesen nyolc település tartozik, így a nyolc képviselő-testületen kívül három nemzetiségi önkormányzatot és öt jogi személyiségű társulást szolgál ki, ami óriási kihívás.
Csurgó Város Önkormányzata komoly erőfeszítéseket tesz a gazdasági fellendülés érdekében, de emellett az idegenforgalomra, az oktatásra és a sportra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat. Az is ezt bizonyítja, hogy jelenleg egy bölcsőde, három óvoda, két általános iskola és két nagy múltú középiskola is működik a városban. Élénk a város sport élete is, köszönhetően az NB/I-es férfi, valamint az NB/II-es női kézilabda csapatoknak, de nagy múltja van az utánpótlás nevelésnek is. Természetesen a kézilabda mellett a labdarúgásnak szintén nagy hagyománya van, és egyre szebb eredményeket érnek el az úszó szakosztály tagjai is.
Az önkormányzati fejlesztésekben az említett területek élveztek prioritást az elmúlt években. A város újkori történetének legnagyobb sikereit ezúton szeretném bemutatni - a teljesség igénye nélkül - a legfontosabbakat kiemelve.
A város életében komoly változást hozott a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus, amely lehetőséget teremtett nem csak Csurgónak, de az egész térségnek egyaránt, hogy fejlődési pályára léphessen. Az elnyert pályázatok, amelyek 90-100%-os támogatási intenzitásúak voltak, lehetőséget teremtettek a közszolgáltatások fejlesztésére, a városkép javítására és infrastrukturális beruházásokra is. Ezekhez hozzájárultak a kisebb volumenű, de szintén fontos hazai pályázatok, amellyel például jó néhány utcánk járdája újulhatott meg.
Az egyik legfontosabb projekt ebben a ciklusban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított Csurgói Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ felépítése. A csaknem egymilliárd forint értékű uniós beruházás Csurgó térségközponti szerepét erősítette, ezenkívül komoly előrelépés volt a lakosság egészségügyi szolgáltatásokkal való ellátása terén is. A felmérések szerint a járásban élők egészségügyi állapota nem éri el az országos átlagot, ezért reményeink szerint a Központ működése ebben is változást eredményez. A Csurgói Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ 2011. november elsején kezdte meg működését 19 szakrendeléssel, korszerű műszerekkel felszerelve, a 21. századnak megfelelő környezetben.
A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében, 2013-ban egy több mint 200 milliós fejlesztés során újulhatott meg teljes egészében Csurgó központja, a Csurgói
- 31/32 -
Könyvtár és egy termelői kispiac is létesült. Ez a fejlesztés hosszú időre meghatározza a városképet. Ugyanezen Operatív Program segítségével az Eötvös József Általános Iskola, a Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Mókuskert tagóvoda teljes felújítása és környezetrendezése is megtörtént. A közel fél milliárd forintos projekttel a 2013-as átadást követően mindegyik intézmény modern, fenntartható, a jelen kor kihívásainak és elvárásainak megfelelő épületet vehetett birtokba.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
