A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13-15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr védnöksége alatt tartott kollokviumot Kónya Katalin, a rendezvénynek otthont adó Miskolci Közjegyzői Kamara elnöke, Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, végül Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg.
A szakmai rész nyitó előadását Éless Tamás ügyvéd "Az új Polgári Törvénykönyv - jogalkalmazási problémák" címmel tartotta. Jelezte, hogy ügyvédi szemmel vizsgálja az új törvénykönyvet, és nem az összes problémát tárja majd a közönség elé. Az új Ptk. által generált kérdéseket három csoportra bontva az olyan problémákban határozta meg, amelyek ugyan újak, de nem jelentősek, vagy legalábbis egyszerű értelmezéssel megkísérelhető rájuk a válaszadás. A jognyilatkozatok körében ilyen az a kérdés, hogy vajon írásbelinek tekinthető-e az a nyilatkozat, amit e-mailbe foglaltak? Ezt a kérdést a Ptk. 6:7. §-ának (3) bekezdésébe foglalt kisegítő szabály veti fel, miszerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Ugyanakkor az e-mail tartalma igenis megváltoztatható később, de erre a kérdésre végleges választ a bírói gyakorlat fog adni. Az előadó további problémát jegyzett meg a hatálybalépéssel kapcsolatban. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény, vagyis a Ptké. főszabálya szerint a Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ennek kapcsán a szerződésmódosítások körében kiemelten vizsgálandó, mikor jön létre valójában új szerződés, és a közjegyzőknek célszerű felhívniuk a felek figyelmét az átmeneti szabályokra.
A problémacsokor második halmazát azok a dilemmák képezik, amelyek többé-kevésbé határozottan feloldhatók. Ilyenek találhatók az ajánlati kötöttség, a törvényi engedmény, vagy a meghatalmazás körében is. A látszaton alapuló képviselet is ilyen, amely teljesen újként jelent meg a Ptk.-ban. Eszerint képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. Szélsőséges értelmezéssel akár odáig is eljuthatunk, hogy senkinek sem vonhatnánk kétségbe az állított képviseleti jogát, viszont ha - miként az előadó - ráutaló magatartással létrehozott meghatalmazásnak fogjuk fel a jogviszonyt, akkor problémák sorának vehetjük elejét. Ez utóbbi értelmezéssel a közjegyzők előtt kevésbé okoz majd gondot az új rendelkezés, mivel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 132. §-a szerint, ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
Végül a problémák harmadik és egyben utolsó csoportját azon dilemmák képezik, amelyekre megnyugtató választ az előadó saját bevallása szerint nem tud adni, a résztvevőket együttgondolkodásra hívta fel. Egyrészt az elévülés megszakításának problémás kérdéseit, másrészt pedig a konfúzió újfajta szabályozását emelte ki. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a régi Ptk.-ban ez azért nem jelentett gondot, mert a szerződéseknek voltak általános szabályai, amelyek a szerződésekre vonatkozóan rendezték, hogy ha ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett, akkor a szerződés megszűnik. Most azonban a kötelmek vonatkozásában rendelkezik így a törvénykönyv. A Ptk. kötelemkeletkeztető tényként nevesíti az értékpapírt. Követelést megtestesítő értékpapír, például váltó esetében vajon ez azt jelenti, hogy ha a kibocsátó újra megszerzi az értékpapírt, akkor az megszünteti a kötelmet? Ez esetben minden alkalommal tüzetesen vizsgálni kell a forgatmányt, hogy az értékpapír járt-e már a kibocsátónál? E kérdés eldöntése is a bírói gyakorlatra van bízva, amely számára talán az értékpapír dologkénti megközelítése is nyújthat majd mankót.
Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője "Diszpozitivitás és kógencia" címmel tartotta a következő nagyelőadást. Bevezetőjében kiemelte, hogy a régi és a most hatályos Ptk. bár eltérő szövegezést használ, tartalmát tekintve változatlan formában rögzíti a kötelmi jogi könyvben a diszpozitivitást. A régi Ptk. 200. §-a szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A hatályos Ptk. 6:59. §-a szerint pedig a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, és a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha
- 58/59 -
e törvény az eltérést nem tiltja. Valamint ugyanígy szabályozza a kérdést a törvény a kötelmeknél a 6:1. §-ban. Ez a szövegezés jóval egyértelműbb, amint úgy fogalmaz, hogy "a felek jogaira és kötelezettségeire" vonatkozó rendelkezések diszpozitívak. Bár a Ptk. nem a "jogszabály" kifejezést használja, amikor a diszpozitivitást esetlegesen tiltó normát meghatározza, hanem önmagára utal vissza, az általános jogelvből (lex specialis derogat legi generali) következik, hogy a Ptk. bármennyire is zárt rendszer, mindössze egy jogszabály a többi között, tehát más jogszabály is tilthatja a törvénytől való eltérést. A normák alapvető tulajdonsága, hogy mindig érvényesülni akarnak, így a diszpozitivitást kivételként kell értékelni. A kollégiumvezető a normatani bevezetőjében kiemelte, hogy a normák két csoportja a kógens, vagyis az eltérést nem engedő, perceptív normák, valamint a diszpozitív, azaz az eltérést engedő, permisszív normák. Ezek viszont korántsem minden esetben tiszta kategóriák, elegendő utalni a klaudikálóan kógens, vagy a határok között diszpozitív normákra.
A Ptk.-nak a kötelmek közös szabályai között a diszpozitivitást meghatározó rendelkezés nem tér el a régi Ptk.-tól, csak a kötelmek közös szintjére emelte az absztrahált, ezelőtt szerződési szabályt. Kiemelendő, hogy ez a diszpozitivitás csak a kötelmek közös szabályaira vonatkozik. Vajon honnan ismerhető fel egy norma diszpozitív vagy kógens jellege? Grosschmid Bénit idézve az előadó megállapította, hogy manapság sem mindig egyértelmű, az egyszerű nyelvtani értelmezés pedig a jog szabály-jellegéből fakadóan nem mindig segít, hiszen a jogszabályok leggyakrabban kógenciára utaló szavakat használnak, pl. kell, köteles. Konkrét kérdéseket vizsgálva kiemelte, hogy az elévülés kapcsán - osztva Vékás Lajos professzor álláspontját - csak az elévülési idő terén tartja diszpozitívnak a szabályozást, az elévülést megszakító okok tekintetében már nem, hiszen az az elévülés jogintézményének lényegéhez tartozik, így fogalmilag kógens. Tulajdonjog-fenntartással történt eladás esetén is kógensnek kell tekinteni azt, hogy az eladó a tulajdonjogát csak a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn, ha megtörtént a vételár teljes kiegyenlítése, már nem. Ugyanakkor diszpozitív az a rendelkezés, hogy a kötelezett pénztartozását a jogosulttal szemben fennálló csak lejárt pénzkövetelésének beszámításával teljesítheti, ugyanis - mivel a felek jogairól és kötelezettségeiről beszélünk - vélhetően nemcsak lejárt követelés számítható be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
