Napjainkban a bűnözésre vonatkozó információk nemcsak a bűnüldöző hatóságok számára nélkülözhetetlenek, de a politika és a lakosság érdeklődésének is fontos területét képezik. A bűnözés tendenciáinak az értékelése történhet szubjektív és objektív módon. Miközben az objektívnek vélt hivatalos kriminálstatisztika a bűnözés csökkenéséről számol be, a lakosság szubjektíven a bűnözés növekedését érzékeli.
Ma Magyarországon az igazságszolgáltatással összefüggő információk gyűjtése a bűnüldöző szervek operatív munkájához kapcsolódik, éppen ezért az egyes szervek egymástól függetlenül végzik - a sokszor párhuzamos - információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását. Ez alól csak a közel negyven éve működő egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztikai adatgyűjtés tekinthető bizonyos mértékig kivételnek.
A Belügyminisztériumban készülő "Bűntettesek nyilvántartása", a bűnügyi ügyforgalmi statisztika, a Legfőbb Ügyészség által készített "Az ügyészi részvétel a büntetőperben", a bírósági statisztikának a jogerős elítéltekre vonatkozó adatgyűjtése és a büntetés-végrehajtásnak a fogvatartottakról szóló nyilvántartása egymástól és az előbbi egységes rendszertől függetlenül működik.
A felsorolt statisztikai adatgyűjtések és nyilvántartási rendszerek magukban hordozzák történeti kialakulásuk szükségszerű hagyományait, az időközönként végrehajtott módosítások a rendszerek szerkezeti elemeit nem érintették, csak apró finomításokat tűztek ki célul.
Ezért megállapítható, hogy jelenleg a magyar kri-minálstatisztikának nincs egységes rendszere, csak egymástól függetlenül működő részrendszerek vannak, amelyek az egyes bűnüldöző, ill. igazságszolgáltató hatóságok tevékenységéhez kapcsolódnak.
A jelenleg működő statisztikai rendszerek nem a bűnözést mérik" hanem a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás működését, és a büntetés-végrehajtás létszámadatait.
A jelenlegi statisztikák nem mutatják be a bűnözés folyamatát az első elkövetéstől, a nyomozáson, vádemelésen keresztül a jogerős ítéletig, ill. a büntetés-végrehajtásig, majd a bűnismétlésen és visszaesésen keresztül a körfolyamat ismétlődéseit.
Nincs egyetlen olyan kriminálstatisztikai megfigyelés sem Magyarországon, amely be tudná mutatni, hogy egy adott évben mennyi volt az elkövetett bűncselekmények, vagy legalább is az azokból ismertté vált bűncselekmények száma. Ez a helyzet lehetőséget teremt az adatokból levonható következtetések szubjektív megítélésére.
Az elkövetett bűncselekmények számát kizárólag az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika kíséreli meg megfigyelni, a bírósági statisztika a jogerősen elítélteket csak az általuk elkövetett legsúlyosabb, vagy legjellemzőbb bűncselekmény szerint csoportosítja, így a bűncselekmények számáról semmi információval nem rendelkezik. Más kérdés az, hogy rendőrségi-ügyészségi és a bírósági eljárásban szereplő bűncselekmények más-más időszakot ölelnek fel.
A kriminálstatisztika egysége, az ismertté vált bűncselekmény fogalma számos anomáliát okoz, így pl. a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó lopás, csalás stb., amennyiben üzletszerűen történt az elkövetés, annyi bűncselekménynek minősül, ahány sértettje volt a cselekménynek. Egy ilyen szabálysértési értékhatár alatti csalás elkövetése ugyanúgy egy bűncselekmény a kriminálstatisztikában, mint egy különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés.
A különböző adatgyűjtések adatai egymással nem hasonlíthatók össze, mivel az adatok mind más-más időszakra vonatkoznak. Az adatok valamennyi adatgyűjtésnél az adott eljárás befejezésének időpontjára vonatkoznak, így az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Statisztika (ERÜBS) adatai a nyomozás befejezésének, a bírósági statisztika adatai a jogerős bírói ítélet időpontjára vonatkoznak, egyik sem fejezi ki az adott év bűnözését, hanem az adott év eljárási tevékenységét. Az ERÜBS adatai között még előfordulhat, hogy a bűncselekmény elkövetésével azonos évben történik a nyomozás befejezése, de előfordulhat egy vagy két év eltérés is, a jogerős ítélet akár három-négy évvel is eltérhet az elkövetés évétől. Így a bűnözés volumenének idősoráról a jelenlegi statisztikai beszámoló rendszerek semmiféle információt nem nyújtanak, az idősorok az egyes eljárások befejezésének időpontjait tükrözik.
Mind az ERÜBS, mind a bírósági statisztika igen nagy munkaterhelést jelent a készítőknek, amely munkateher nem mindig arányos a begyűjtött adatok használhatóságával. Mindkét statisztika számos olyan adatot gyűjt, ami soha nem kerül statisztikai feldolgozásra, nem is szükséges a statisztikai feldolgozásuk. Így pl. az ERÜBS-ben az elkövetés módjára, helyszínére vonatkozó adatok statisztikai szempontból nem túl érdekesek, viszont fontos szerepük lehet a modus operandi-ban, tehát nyilvántartási célra felhasználhatók lennének, ha nem a statisztika gyűjtené azokat.
Az eljárásra vonatkozó adatok nagyrészt ugyancsak érdektelenek a bűnözés statisztikai vizsgálata szempontjából. Ezeket az adatokat viszont a statisztikával párhuzamosan gyűjti az ügyészségi ügyviteli rendszer, ill. a bírósági ügyviteli információs rendszer. Ezek az információs rendszerek már számítógépen működnek, az eljárásra vonatkozó statisztikai feldolgozások ezekből automatikusan elkészíthetők, párhuzamos adatgyűjtés nélkül.
Mindmáig megoldatlan a két nyilvántartásnak, a BM Bűntettesek nyilvántartásának és a BV Fogva-tartottak nyilvántartásának a többi bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervvel való számítógépes kapcsolata. Nyilvánvaló, ha ez gépi hálózaton lenne megoldható - aminek jogszabályi és technikai akadályai is vannak jelenleg -, akkor sokkal hatékonyabban szolgálhatnák a bűnüldözést, ezen belül is a forró nyomon való üldözést.
Az alábbiakban részletesebben az Egységes Rendőrségi-Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) korszerűsítésével kapcsolatos gondolataimat szeretném kifejteni.
Az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika létrehozásának idején megfelelt az akkori követelményeknek, számítógépes feldolgozás kiépítését tette lehetővé, biztosította az elemzés gyorsaságát, az ismérvek csoportosíthatóságát, a személyi és cselekményi oldal egyidejű vizsgálatának lehetőségét. A bűnügyi statisztikai megfigyelési rendszer közel négy évtizeden keresztül betöltötte feladatát, de bevezetése óta közel 40 esztendő telt el, és ebben a 40 esztendőben nagyon sok minden megváltozott.
• megváltozott a bűnözés volumene
Az utóbbi néhány évben a bűnözés lényeges változását tapasztalhatjuk, éspedig mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. A korábbi átlagos évi 120 000 bűncselekmény helyett az elmúlt néhány évben az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma meghaladta az 500 ezret, egy évben a 600 ezret is. A bűncselekmények megnövekedett száma miatt az adatlapok kitöltésében a megnövekedett munkateher miatt pontatlanságok tapasztalhatók. Az adatlapok rendszere túl bonyolult (4 féle adatlap), kérdéseik részben elhagyhatók, részben fogalmi átdolgozásra szorulnak. A rendszer egészében nem alkalmas a megfigyelési egységeknek az eljárás egyes szakaszaiban való, folyamat jellegű nyomonkövetésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
