A felperes által üzemeltetett cukrászdában az adóhatóság 2014. augusztus 14. napján nyugtaadási kötelezettség vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrök 800 Ft értékben süteményt és fagylaltot vásároltak. A kiszolgálást végző alkalmazott fizetés után a visszajárót az ellenőrök részére átadta, azonban nyugtát nem állított ki, az ellenértéket nem rögzítette a pénztárgépben. Az ellenőrök igazolták magukat és egy 5 Ft-os nyugtát kértek (sorszáma 00028). A felperes alkalmazottja a helyszíni jegyzőkönyvben tett észrevételében rögzíttette, hogy a "blokk átadása után néhány perccel az otthagyott bizonylat kidobásra került, ezért bemutatása nem volt lehetséges. Új pénztárgép lévén, ellenőrző blokkal bizonyíthatatlan." Az ellenőrök szerint "adóügyi bizonylatot nem kaptak, illetve elérhető helyen nem volt. Adózó alkalmazottja a bemutatkozást követően sem tudott adóügyi bizonylatot mutatni, amely a vásárolt időpontban és értékben lett volna." A felperesi ügyvezető a helyszíni ellenőrzést követően előterjesztett észrevételében arra hivatkozott, hogy az alkalmazottak tájékoztatása szerint a nyugtát a vásárláskor az erre a célra elhelyezett tárolóedénybe tették, ahonnan az ellenőrök nem vették el. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a rendszerlekérdezés szerint a próbavásárlás 15 óra 14 perckor történt, a megbízólevél bemutatását követően az 5 Ft-os ellenőrző nyugta kibocsátása 15 óra 23 perckor; fentieket megelőzően az utolsó rögzítés 14 óra 49 perckor, a próbavásárlást követő első rögzítés 15 óra 46 perckor történt és fenti adatok egyike sem tartalmazta a próbavásárlás ellenértékét. Mindezekre tekintettel - a felperesi észrevétel elutasítása mellett - az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt 500 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki, továbbá elrendelte a telephely 12 napra történő lezárását.
A felperes fellebbezésére eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a jegyzőkönyv rögzíti a felperesi mulasztást, melyet az online pénztárgép napi forgalmi adatainak lekérdezése is igazol; az adatok a pénztárgép adóügyi egységében automatikusan rögzítésre kerülnek, mely továbbítja azokat az adóhatóság szervere felé. A sikertelen helyszíni lekérdezés nem függ össze az ellenőrző egység adataival; ez azt jelenti, hogy adott pillanatban a revizor nem tudott csatlakozni az adóhatóság belső rendszeréhez. A felperes által felhívott hiba nem az ellenőrzés időszakát érinti. Nem fogadható el azon hivatkozás sem, hogy a revizorok nem vették el a nyugtát a pultra helyezett edényből; a nyugta kiállítása nem jelenti egyszersmind a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését, utóbbinak feltétele a nyugta rendelkezésre bocsátása is.
Felperes a jogerős másodfokú döntéssel szemben előterjesztett keresetében arra hivatkozott, hogy a mulasztás alátámasztására bizonyítékokat az alperes nem tudott bemutatni, ugyanakkor elismerte, hogy valamelyik rendszerében az ellenőrzés során hiba mutatkozott. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság nem a helyszíni jegyzőkönyvben felvett tényállásra alapozta határozatát. Az ugyanis azt rögzíti, hogy az ellenőrök adóügyi bizonylatot nem kaptak, illetőleg az nem volt elérhető helyen, a határozat viszont azt állapította meg, hogy felperes nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének. Az ellenőrök szóbeli közlése szerint az ellenőrzés során nem működött a rendszer, amely lehetővé teszi az ellenőrzött üzlet pénztárgépének követését; ez pedig felvetheti, hogy a rendszerhiba vezetett arra, hogy nincs adat az értékesítésről. A próbavásárlásról a nyugta kiállításra került, az alkalmazott azt a pulton jól látható és elérhető helyen lévő edénybe helyezte, melyet az ellenőrök onnan nem vettek el. A revizorok távozása után az alkalmazott a nyugtát az üzlet vegyes hulladékát tartalmazó szemetesbe dobta, a nyugta kikeresésére nem vállalkozott - arra nem is kötelezett -; ezek alapján nem állapítható meg tényszerűen a mulasztás, vagyis felperes szankcionálásának sincs helye.
Az elsőfokú bíróság a keresetet - alaptalannak tartva - elutasította. Megítélése szerint az alperes jogszerűen alapította döntését az ellenőrzési jegyzőkönyvre és a pénztárgép által beküldött adatokra, továbbá arra, hogy ezekkel szemben a felperes állításait alátámasztó bizonyíték az eljárás során nem volt feltárható. A helyszíni jegyzőkönyvi megállapítás, miszerint "az ellenőrök adóügyi bizonylatot nem kaptak, illetve elérhető helyen nem volt", nem áll ellentmondásban a határozati tényállással. Egyrészt az a munkavállaló írásos észrevételére történő reflektálás volt, melyet azzal összefüggésben kell értelmezni, másrészt azt jelenti, hogy a felperes alkalmazottjától az ellenőrök bizonylatot nem kaptak. A tényállás felderítettségét igazolják a helyszíni jegyzőkönyv mellett az online pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének memóriájából származó adatok is. Az ítélet szerint az alperes részéről csatolt forgalmi kimutatás megszakítás nélküli sorszámozású, abban 660 Ft-os, 35 törzsbejegyzésű sorszámú esemény, és a 38 sorszámú 5 Ft-os kontrollnyugta között nincs próbavásárláshoz köthető nyugta vagy megszakított nyugta kiadására utaló adat. A pénztárgép minden tranzakciót folyamatos sorszámozással tárol és továbbít, ezek megtörténte nélkül a pénztárgép nem képes ún. megszakított nyugtát nyomtatni; ilyen ügylet az adatok között sem lelhető fel. Az adóügyi ellenőrző egységből érkező adatokra az alperesi leírás értelmében nincs hatással a pénztárgép felügyeleti rendszer revizori lekérdező modulja, mivel különálló rendszerekről van szó; a revizori tablet útján való bejelentkezés, annak akadálya nem érinti a pénz-
- 5/6 -
tárgép működését. A felperes az állítását igazolhatta volna egynapi forgalmi jelentés vagy pénztárjelentés kinyomtatásával, ezt viszont perbeli felhívásra sem tette meg; az elsőfokú bíróság így a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését nem találta igazoltnak.
A felülvizsgálati kérelmében a felperes elsősorban a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodsorban - az ítélet hatályon kívül helyezése mellett - az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását kérte. Fenntartotta azon álláspontját, mely szerint az alperes nem a jegyzőkönyvi tényállásra alapozta döntését. A nyugtaadás körülményei feltáratlanul maradtak; a nyugta kiállítására sor került, azt a felperes alkalmazottja a pulton található edényre helyezte, de azt a revizorok nem vették el. Miután az ellenőrök elhagyták az üzletet, a nyugtát a szemetesbe dobták. A felperes utalt a pénztárgéphiba lehetőségére is, miután több esetben is olyan nyugtát adott ki, amely érdemben azonos a szabályos nyugtákkal, azonban azokon nem tisztázott okból a "nyugta megszakítás" felirat is szerepel, majd az összeg "nullázása". A hibát a szerviz igazolta, melyet azonban az elsőfokú bíróság nem fogadott el, így indokolása okszerűtlen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
