Dr. Kovács László: Mit jelent a bíróság jogcímhez kötöttsége? - Észrevételek dr. Haupt Egon cikkére (MJ, 2003/9., 553-554. o.)

Dr. Haupt Egon a bíróság jogcímhez való kötöttségének tételét a Pp. négy rendelkezéséből vezeti le:

- a Pp. 1. §-ából és 2. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy a bíróságnak nem a kereseti követelésről, hanem a felek jogvitájáról kell dönteni e,

- a Pp. 3. §-ának (1), illetve (2) bekezdése szerint a bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem alapján bírálja el, és ennek során a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

A felhívott jogszabályok alapján jelenti ki a szerző: alapvető jelentősége van annak, hogy a felperes "érvényesíteni kívántként milyen jogot jelöl meg", mert a "jogcímhez kötött" bíróság kizárólag a megjelölt jogról határozhat.

Nagy általánosságban ez a vélemény helytálló is lenne. Az ördög azonban a részletekben rejtőzik. A részletek, amelyekből az ördög patája kilóg:

a) mit kell érteni az érvényesített jogon és a jogcímen

b) a szerző által felhozott példák, amelyekkel a szerző az érvényesített jog megjelölésére és a jogcímhez kötöttségre vonatkozó nézeteit szemléletessé teszi

ad.a) A jog fogalmát illetően sokféle definícióval találkozhatunk. Ezúttal azonban elegendő egy nagyon leegyszerűsített megközelítés: általánosan elfogadott a tárgyi (objektív) és az alanyi jog megkülönböztetése. A tárgyi jogot ezúttal nyugodtan egy kalap alá vehetjük a tételes jogszabállyal. Az alanyi jog pedig egy adott szubjektumhoz kapcsolódó, a tárgyi jog által védett, érvényesítésre alkalmas jogosultságot fejezi ki.

Az olyan fogalmakat mint a jogalap és a jogcím, a jogelmélet dolgozta ki. A jogalap az a jogi tény vagy jogcselekmény, amelyből alanyi jog keletkezik, a jogcím pedig a jogcselekmény célja. A tételes jogszabályok a jogalap fogalmát még itt-ott használják, de leginkább negatív meghatározásul (1. jogalap nélküli gazdagodás, birtoklás jogalap nélkül), a jogcím fogalmával azonban a tételes jogban nem találkozunk.