A másodfokú hatósági eljárások és az általunk lefolytatott komplex ellenőrzések során számos ügycsoportban észleltünk a hatáskör és illetékesség vizsgálatával kapcsolatos problémákat. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogállamiság azt jelenti, hogy a közigazgatási szervek eleget tesznek a hatáskörük és illetékességük vizsgálatára, valamint az eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségüknek. Egyszerűbben és sarkosabban fogalmazva, a közigazgatási hatóságnak minden ügyben el kell járnia, amely a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, de nem végezhet olyan eljárási cselekményt, amelyre nem rendelkezik felhatalmazással, azaz hatáskörrel és illetékességgel.
Az adóhatóságok ellenőrzése, és a másodfokú adóhatósági eljárások során is észleltük, hogy a jegyzők mint elsőfokú adóhatóságok határozatban kötelezik az ingatlantulajdonosokat a talajterhelési díj megfizetésére. Fontos hangsúlyozni, hogy az adóhatóság hatásköre nem terjed ki az adókivetésre, mert a talajterhelési díj önadózással megállapított fizetési kötelezettség. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § értelmében helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania, és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő március 31-ig. Az Art. 145. § (1) bekezdés b) pontja szerint önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget tartalmazó bevallás végrehajtható okirat. Az adóhatóságnak csupán arra van lehetősége, hogy az adóbevallásban észlelt számítási hibát, elírást az Art. 34. § bekezdés alapján javítsa. Amennyiben a bevallás eltér a szennyvízszolgáltató által közölt adatoktól, az Art. 106-107. § alapján ellenőrizheti, és az ellenőrzés lezárása után határozatban megállapíthatja az adókülönbözetet. Fontos, hogy a jövőben a jegyzők ne hozzanak adókivetési határozatokat a bevallott talajterhelési díjról. Amennyiben a kötelezett bármilyen okból megfellebbezi a határozatot, úgy a másodfokú adóhatóság azt semmisség miatt hatályon kívül helyezi.
A környezetvédelmi ügyekhez hasonlóan sokrétű a növényvédelmi hatáskörök szabályozása is. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. g) pontja szerint a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdésében leírt, a növényvédelmi tevékenység keretében belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésével, illetve a közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Az Éltv. 50. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, és az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bek. g) pontja értelmében a jegyző kizárólag azt ellenőrizheti, hogy a földhasználó teljesíti-e a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (2), valamint az Éltv. 37. § (2) és 50. § (1) bekezdése értelmében a növény és talajvédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik, hogy földhasználót kötelezze a növényvédelmi feladatok ellátására, közérdekű védekezést rendeljen el, illetőleg bírságot szabjon ki. A parlagfűtől eltérő más gyomnövények elleni védekezés ellenőrzésére, közérdekű védekezés elrendelésére a jegyzőnek nincs hatásköre. A jegyzőnek a 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. g) pontjában szabályozott hatáskörében eljárva ezért mindig tisztáznia kell, hogy a hivatalból, vagy lakossági bejelentésre észlelt elhanyagolt, gyomos területeken megállapítható-e a parlagfű elszaporodása. Amennyiben a területen észlelhető és bizonyítható a parlagfű fertőzöttség, a parlagfű elleni védekezésre a jegyző szólítja fel a földhasználót. Amennyiben parlagfű nem, vagy nagyon kis számban észlelhető, a növény- és talajvédelmi igazgatóságnál kell kezdeményezni a növényvédelmi eljárás lefolytatását. Fontos megjegyezni, amennyiben a jegyző közérdekű védekezést elrendelő határozatából, a határozat alapját jelentő helyszíni jegyzőkönyvből, feljegyzésből nem állapítható meg a parlagfű fertőzöttség ténye, a másodfokú hatóságnak meg kell semmisítenie a hatáskör hiányában hozott elsőfokú döntést.
A következő hatáskör hiányában hozott döntésre az egyik járási ügyészség hívta föl a figyelmet. A jegyző hulladékbírsággal sújtott egy fuvarozót, aki magánszemélytől begyűjtött települési folyékony hulladékot helyezett el régi szeméttelep mellett kialakított medencében. A telephelynek nem volt engedélye a szennyvíz elhelyezésére, ezért az elhelyezés jogszabálysértő volt. A régi hulladékgazdálkodási törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § b) pontja, és a hulladékbírságról szóló 271/2001. (XII. 21.) számú rendelet 2. §-a alapján lehetőség volt a hulladékbírság kiszabására, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 196. §-a alapján szabálysértési bírság kiszabására. Ez a két hatáskör azonban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatálybalépésével megszűnt. Az új törvény nem ismeri a települési folyékony hulla-
- 13/14 -
dék fogalmát. A nem közművel összegyűjtött szennyvízre jelenleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/J. §-a vonatkozik. A hivatkozott rendelkezés szerint, ha az ingatlantulajdonos, vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét a jogszabálytól, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérően végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni. A jogszabály tehát az ingatlantulajdonos és közszolgáltató jogszabálysértő magatartására állapít meg szankciót. Az ügyészség álláspontja szerint, azokkal a személyekkel, vállalkozásokkal szemben, akik a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését és kihelyezését bejelentés nélkül gyakorolják - figyelemmel az 1995. évi LVII. törvény 44/F. § (2) bekezdésében, és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 25. § (1) bekezdésében foglaltakra - a vízügyi hatóság, megyénkben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogosult eljárni.
Az elmúlt értekezleten meglehetősen sokat foglalkoztunk a birtokvédelmi eljárásokkal. A birtokvédelmi ügyekben keletkezett végzésekkel kapcsolatos másodfokú eljárás során észlelt legsúlyosabb probléma a birtokvédelmi határozatok végrehajtása volt. Dr. Szabó Erika államtitkár asszony egy megyénkben tett látogatása alkalmával arra hívta föl a figyelmet, hogy a közigazgatásnak nem az a feladata, hogy intézze, pláne nem, hogy bonyolítsa az ügyeket, hanem az, hogy elintézze. A jegyzőnek nem arra terjed ki a hatásköre, hogy lezárja az ügyet egy döntéssel és ezzel megszabaduljon tőle, hanem az, hogy megtalálja a megoldást arra a problémára, amivel az egymással vitatkozó felek hozzáfordultak. "Rossz szomszédság török átok", a hosszú évek alatt elmérgesedett viszonyban a jog eszközével nehéz, sok esetben lehetetlen igazságot vagy rendet tenni. Nem célszerű azonban, ha jegyző a szükségesnél jobban megnehezíti a saját dolgát. A Ptk. 191. § (3) bekezdése szerint a jegyző hatásköre a következőkre terjed ki:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
