Magyarországnak van nemzetközileg elfogadott frekvenciaterve földfelszíni digitális televízió- és rádióhálózatok kialakításához. Genfben 2006. június 16-án délután öt órakor elérkezett a régóta várt pillanat. Mintegy 104 ország magas rangú képviselője aláírásával hitelesítette a több, mint kétéves előkészítő és öthetes megfeszített munka, azaz az RRC06 Regionális Távközlési Értekezlet eredményeként megszületett digitális műsorszóró tervet és a koordinációs eljárásra vonatkozó megállapodást.[1] A másfél órás aláírási ceremóniát közel ezer megfáradt, de nagyon boldog szakember követte végig meghatottan. Olyan, a műsorszórás területén történelminek nevezhető esemény cselekvő részesei voltak/voltunk, ami minden bizonnyal több évtizedre meghatározza egy-egy ország földfelszíni digitális műsorszórási lehetőségeit.
Történelmi volt a pillanat abból a szempontból is, hogy egy lépéssel közelebb hozta a világ különböző országait az információs társadalomhoz vezető úton. Az értekezlet résztvevőinek igen jelentős része a fejlődő országokat képviselte. Számukra a digitális tervezői értekezleten nem a 30-40 új műsort kínáló lehetőség volt a fő motiváló tényező. Sokkal inkább a DVB-T-ben rejlő olyan infokommunikációs szolgáltatási lehetőségek, melyek elősegíthetik a "digitális szakadék" leküzdését, de legalábbis a szűkítését a világ infrastrukturálisan különböző fejlettségű országai között.
A GE06 nemzetközi egyezmény Európa, Afrika, a Közel-Kelet országai, valamint Irán számára biztosít digitális frekvenciákat, illetve szabályozza továbbiak jövőbeni nemzetközi egyeztetését. Meghatározza a 174-230 és 470-862 MHz-es sávra vonatkozó digitális műsorszóró adók üzembe helyezésének eljárási szabályait. Ugyancsak a terv része azoknak az analóg adóknak a listája, amelyek 2015-ig, azaz az átmeneti időszak végéig védelmet élvezhetnek a digitális adókkal szemben.
A konferencia egyik legfontosabb eredménye, a DVB-T és T-DAB frekvenciaterv, mintegy kétéves tárgyalássorozat befejezéseként, a spektrumhoz való egyenlő hozzáférés elvét figyelembe véve készült. Az elv érvényesítése azt a jogot biztosította a résztvevő országok számára, hogy a határövezetekben azonos számú multiplexhez kapjanak frekvenciát. A végső terv négy tervezési "iteráció" eredményeként született a negyedik hét végére. A módszer, amellyel az országok közötti egyeztetések eredményeit figyelték a nemzetközi és regionális szervezetek, meglehetősen összetett volt, ugyanakkor meglehetősen eredményes is, ezzel biztosítva, hogy iterációról iterációra minél jobb eredmények szülessenek mindegyik ország számára. Úgynevezett Koordinációs Csoportok (CNG-k) alakultak azzal a céllal, hogy próbáljanak segíteni egyes országok között kialakult konfliktusok megoldásában. A legnagyobb, 22 európai országot tömörítő CNG egyik alelnökét a magyar delegációból választották.
A végső eredmény minden várakozást felülmúlt. Az UHF sávban 98 %-os, a VHF sávban 93%-os lett a siker a 120 országra átlagosan. Ilyen eredményt egyetlen ország sem érhetett volna el az értekezlet öt hete alatt. A siker alapvető titka az, hogy az országok többsége az RRC06 kezdetéig előzetes tárgyalásokat folytatott, és a benyújtott igények egy részéhez az érintettek előzetes hozzájárulása már meg volt.
A magyar igazgatás a maximális célul kitűzött 8 DVB-T és 3 T-DAB országos multiplexet biztosító frekvencia készlettel, azaz 100%-os eredménnyel tért haza. Ezek a számok az elmúlt két évben megkezdett, és az értekezleten a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások (több mint 30) és megállapodások eredményeként valósulhattak meg.
Magyarországnak van nemzetközileg elfogadott frekvenciaterve földfelszíni digitális televízió- és rádióhálózatok kialakításához. A magyar igazgatás a maximális célul kitűzött 8 DVB-T és 3 T-DAB országos multiplexet biztosító frekvencia készlettel, azaz 100%-os eredménnyel tért haza. Ezek a számok az elmúlt két évben megkezdett, és az értekezleten a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások és megállapodások eredményeként valósulhattak meg.
Az ST61 analóg műsorszóró terv[2] és megállapodás elég rugalmas volt ahhoz, hogy 45 éven át kielégítse a földfelszíni műsorszórás igényeit. A 38 ország részére eredetileg biztosított 5300 frekvenciakijelölés az évek alatt több mint 80000-re nőtt. A WI95MA02[3] és CH97[4] Egyezmények a digitális műsorszórás irányába tett kezdeti lépések voltak Európában.
A digitális frekvenciatervezői értekezlet első ülése, az RRC04[5] egy előkészítő értekezlet volt azzal az elsődleges céllal, hogy megteremtse az RRC06 eredményes munkájához szükséges előfeltételeket. A fogalmak definiálása, tervezési és koordinációs alapelvek, adatformátumok, a tervezési analízis és szintézis módszerei kerültek meghatározásra.
- 133/134 -
Döntés született arról is, hogy a tervezés nem az úgynevezett "tiszta lap"[6] módszerrel történik, hanem minden igazgatás saját maga állíthatja össze a tervezés bemenő adatait képező DVB-T és T-DAB igényeit. Figyelembe véve, hogy a DVB-H szabvány megszületése előtt határoztak az RRC06 tervező értekezletről, így nem volt már lehetőség a DVB-H szolgáltatást is a tervezési opciók közé felvenni. Szerencsére az RRC04-en elfogadott rugalmas tervezési módszer lehetővé teszi a jövőbeni DVB-H szolgáltatást is a DVB-T számára biztosított frekvenciákon az úgynevezett "maszk" módszer alkalmazásával.
A tervezési paraméterek kínálta több száz kombinációs lehetőség[7] előre jelezte, hogy az igazgatások igényei nagyon eltérőek, sokfélék lesznek, lehetnek. Ahhoz, hogy legyen elég idő és lehetőség egymás digitális igényeinek (vágyainak) a megismerésére, kiértékelésére, mind mennyiségi mind minőségi tekintetben történő közelítésére, és így majdan lehetővé váljon egy ütközésektől mentes, mindenki számára előnyös, igazságos frekvenciaterv elfogadása az RRC06-on, a záródokumentum javaslatot tartalmazott előkoordinációs tevékenység folytatására, melynek eredményét a végleges nemzetközi terv összeállításakor figyelembe veszik.
A két konferencia közötti időszakban nemzetközi és igazgatási szinten végzendő feladatok, mint például a tervezési gyakorlatok lebonyolítása, próbaterv elkészítése is az RRC04-en került meghatározásra[8].
A táblázatban bemutatott kevesebb, mint két évet felölelő időszakra kitűzött feladatok nagy próbatétel elé állították mind a Nemzetközi Távközlési Egyesületet (ITU), mind az igazgatásokat.
A különböző világ- és európai szervezetek lázas munkába kezdtek. Az ITU elkészítette a tervezési igények előállítását, javítását és ellenőrzését segítő szoftvereket. Megalakította az úgynevezett "Intersessional Planning Group"-t (IPG), amelynek feladata a digitális próbatervek elkészítése az előkoordinációs csoportok tárgyalási eredményeinek figyelembe vételével és javaslatok kidolgozása az eredmények javítása érdekében. A "Regulatory and Procedural Group" az Egyezmény és a hozzá kapcsolódó koordinációs eljárások kidolgozását végezte az RRC06-ra. A CEPT[9] létrehozta a WG RRC-06 munkacsoportot, amely négyhavonta rendezett ülésein és a közte lévő időszakban igyekezett segíteni az európai igazgatásokat az RRC06-ra történő eredményes felkészülésben. Az EBU[10] az ITU tervezői szoftverének elkészítésével, a különböző tervezési gyakorlatok elvégzésével és kiértékelésével biztosította a tervezési övezethez tartozó mintegy száz ország számára a megfelelő támogatást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
