A Magyar Közlöny 2011. október 28-i 127. számában került kihirdetésre a vidékfejlesztési miniszter 97/2011. (X. 28.) VM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 6. §-a a következő, (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Magyar Állam, tulajdonában álló ingatlant (egész tulajdoni illetőséget vagy ezek eszmei hányadát) érintően a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetése - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a változással jogot szerző tulajdonosi joggyakorló kérelmére, a változással érintett ingatlanok átadását rögzítő okirat kivonatának az átadó és az átvevő felek által hitelesített másolata benyújtásával történik.
(6) Ha törvény rendelkezése alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan (egész tulajdoni illetőség vagy ezek eszmei hányada) felett a tulajdonosi jogokat többen, együttesen gyakorolják, a tulajdonosi joggyakorlókat a törvény által kijelölt tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek közös kérelmére lehet bejegyezni. "
A rendelet 2011. november 1-jén lépett hatályba.
HZS
A Magyar Közlöny 2011. október 21-i 124. számában került kihirdetésre a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékéről szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2011. (X. 21.) Korm. rendelet.
A módosítás következtében változnak a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés futamidejének szabályai, az alábbiak szerint:
- 64/65 -
1. § (1) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékéről szóló 163/2011. (VIII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.
(2) Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje csak több hiteladós esetén haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan hiteladós, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét.
A módosítás a kihirdetést követő 3. napon, azaz 2011. október 24-én lépett hatályba.
RV
Gyakori hibák
A MOKK az alábbi, közjegyzőknél előforduló hibákkal találkozott költségfeljegyzéses ügyekben:
• külön WORD dokumentumban előállított, nem 30000-es ügyszám alatt hozott és az FMH ügyhöz csatolt fájlként mellékelt költségfeljegyzéses végzések,
• FMH ügyszám alatt, /2-es végzéssel biztosított költségfeljegyzési jog, amelyeknél legtöbbször a költségfeljegyzés alapjául szolgáló iratok nincsenek csatolva,
• elvileg van költségfeljegyzéses végzés, ám ennek ügyszámát sem az FMH kérelem, sem a kibocsátott FMH megfelelő rovata nem tartalmazza (van, amikor megjegyzésként ügyszámmal - vagy anélkül - szerepel az FMH-n, hogy a jogosult költségfeljegyzési jogot kapott),
• FMH-n költségfeljegyzéses ügynél a 7. pontban az szerepel, hogy kötelezett: x.y, jogcím: költségmentesség, összeg 0 Ft, és a VH-lap is így került kitöltésre - azaz nincs végrehajtható okirata a MOKK-nak ezekre a díjakra,
• az FMH-n és a VH-lapon is a jogosult javára rendeli megfizetni az eredetileg le sem rótt eljárási díjat (1-es kóddal),
• nem kerül megküldésre a Pénzügyi Csoportjának az olyan elutasító vagy megszüntető végzés másolata (e-mailen), amely költségfeljegyzéses ügyet érint, így nem követhető nyomon, hogy a fél a csatolt csekken befizette-e az eljárási díjat,
• perré alakulás esetén nem kerül megküldésre a bíróságnak a költségfeljegyzéses akta.
- 65/66 -
A helyes eljárás
1. Költségkedvezmény iránti kérelem rögzítése [részletesen lásd: a 2011. 10. 27-én küldött körlevélhez csatolt 20.1. minta]
a.) Mindent megelőzően 30000-es, önálló jegyzőkönyves ügyként rögzíteni kell a kérelmet a rendszeren [lásd: 21-es jegyzőkönyvi minták].
b.) Ugyanezen elektronikus aktában el kell bírálni az ügyet [lásd: 5-ös minták].
2. FMH kérelem rögzítése a költségkedvezmény iránti kérelem pozitív elbírálása után [részletesen lásd: a 2011. 10. 27-én küldött körlevélhez csatolt 20.1. minta]
a.) A rögzítés során az FMH kérelmen, az előzménynél (jobb felső sárga sarok) a költ ségfeljegyzéses ügy számát meg kell adni! Ennek hiányában nem költségkedvezményes ügyként kerül rögzítésre, nem jelenik meg a fizetési meghagyás papír alapú iratán a speciális, MOKK javára szóló marasztalás, és tulajdonképpen a közjegyző a díjat nem fizető jogosult javára rendeli megfizetni (így az soha nem folyik be a MOKK-hoz, és a közjegyzők nem részesülnek belőle).
b.) A fizetési meghagyás 7. pontjában fel kell tüntetni az egyébként fizetendő eljárási díjat
(1 - eljárási díj kóddal), hiszen az előbb említett marasztalás ennek a MOKK javára történő megfizetésére kötelezi a kötelezettet. Ennek hiányában nem lesz határozat a díj megfizetésére, nem lesz végrehajtható az irat és soha nem folyik be a bevétel.
3. FMH kérelem elutasítása, eljárás megszüntetése, befejezetté nyilvánítás
Elutasítás / megszüntetés / befejezetté nyilvánítás esetén rendelkezni kell a MOKK javára a költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt díjról (marasztalni kell abban a jogosultat), és a jogerős végzést el kell küldeni e-mailben a MOKK Pénzügyi Csoportjának [lásd: 4-es és 11-es minták].
Ugyanígy kell eljárni, ha költségfeljegyzési joggal nem érintett ügyben azért lesz elutasítva a kérelem, mert nem fizettek díjat (marasztalni kell abban a jogosultat), és a végzést el kell küldeni a Pénzügyi Csoportjának [ezek is benne vannak a 4-es és 11-es mintákban]. Ellenkező esetben a hiánypótlásért és elutasításért járó 4 pontnak nincs meg a fedezete.
4. Perré alakulás, aktanyomat küldés
Perré alakulás esetén mindkét (költségfeljegyzéses és FMH) aktában átiratot kell készíteni, meghivatkozva a másik számát (19.4.2. a - b minta), és mindkettőt meg kell küldeni a bíróságnak.
- 66/67 -
5. Végrehajtás elrendelése [részletesen lásd: a 2011. 10. 27-én küldött körlevélhez csatolt 80.0. minta]
Az Fmhtv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint személyes költségfeljegyzési jog esetén az eljárási díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező határozatában rendelkezik, [...] a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. Az Fmhtv. 55. §-ának (5) bekezdése szerint ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a végrehajtási eljárásban is.
a.) A végrehajtási lappal kapcsolatban a legfontosabb tudnivalók az alábbiak.
• A 16. pont (eljárási díj) tájékoztató jellegű adat, nem végrehajtható.
• A 9. pontban feltüntetett "1 - eljárási díj" már a jogosultnak behajtandó FMH eljárási díjat jelöli (a rendszer a költségfeljegyzéses ügyekben is ide teszi át az FMH díját, de ez itt nem maradhat, hivatalból javítani kell).
• A 13. pontban feltüntetett "1 - eljárási díj" a jogosultnak behajtandó végrehajtás elrendelésének díját jelöli, tehát költségfeljegyzéses ügyben ezt is javítani kell.
• A MOKK-nak behajtandó FMH eljárási díjat és végrehajtás elrendelésének díját is hivatalból a 13. pontban kell feltüntetni (31-es és 32-es kóddal), az egyéb ilyen díjakat (1-es kódok) törölni kell. Azért kell ide áttenni a MOKK-nak járó FMH díjat, mert azt végrehajtási költségként kell behajtani (a 13. pont címe: Végrehajtással összefüggésben felmerült, illetve végrehajtási költségként behajtandó költségek).
b.) Annak megállapítása végett, hogy a kötelezett önként teljesítette-e az FMH eljárási díjat, a MOKK Pénzügyi Csoportja tud adatot szolgáltatni. Ehhez az adatszolgáltatáshoz a penzugy@kamara.mokk.hu címre kell e-mailt írni, melyben az alábbi adatokat kell közölni:
• a költségkedvezményről döntő végzés száma,
• a kibocsátott fizetési meghagyás száma,
• a költségkedvezménnyel érintett díj pontos összege,
• a kötelezett neve,
• a fizetési meghagyás kézbesítésének napja.
c.) A végrehajtási lap 9. és 13. pontjának helyes kitöltése tehát (500 000 Ft-os tőkekövetelést tekintve, az első oszlopban a bejövő kérelem, a másodikban, ha nem költségfeljegyzéses az ügy, a harmadikban, ha FMH és VH is költségkedvezményes, a negyedikben, ha FMH díjat fizetett, és csak a VH költségkedvezményes):
A 31-es és 32-es kódú díjakat akkor is hivatalból fel kell tüntetni, ha a jogosult nem jelölt egyáltalán semmilyen eljárási díjat a VH-kérelmen!
- 67/68 -
| Végrehajtási lap kitöltése a költségekre tekintettel | ||||
| VH kérelem | Nem költségkedvezményes ügy | Költségkedvezményes ügy (FMH és VH is) | Csak a VH ügy költségkedvezményes (az FMH volt az) | |
| 9. rovat | 1-eljárási díj 15 000 Ft | 1-eljárási díj 15 000 Ft | 1-eljárási díj 15 000 Ft | |
| 13. rovat | 1-eljárási díj 5 000 Ft | 1-eljárási díj 5 000 Ft | 31-MOKK részére behajtandó FMH díj 15 000 Ft 32-MOKK részére behajtandó FMH díj 5 000 Ft | 32-MOKK részére behajtandó FMH díj 5 000 Ft |
d.) A biztosítási intézkedésre az V. 1-3. pontban írottak megfelelően irányadók.
Mivel mindannyiunk érdeke, hogy a díjak megfelelően befolyjanak, ezért nyomatékosan kérünk minden Kedves Kollégát, hogy a fentiek szerint járjon el és ügyeljen a díjak helyes feltüntetésére! Ellenkező esetben a MOKK kénytelen az emiatt kiesett bevételeket levonni az érintett közjegyzőtől.
SZNK
Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásakor a követelés még nem járt le, a kérelmet csupán ezen az alapon addig lehet elutasítani, amíg a követelés le nem jár.
A követelés lejártát követően nincs helye a kérelem elutasításának azon az alapon, hogy a követelés időelőtti, annak ellenére sem, hogy a kérelem benyújtásakor a követelés még nem járt le.
Mindez a Pp. 158. § (3) bekezdésének analóg alkalmazásából következik: "Az idő előtt indított pert nem lehet megszüntetni, ha a követelés a határozat meghozatala előtt lejárt" [157. § a) pont, 130. § (1) bek. f) pont].
Praktikus megoldás lehet, tipikusan a lejárat napján beadott kérelmeket illetően, hogy csak a következő napon bocsátják ki a meghagyást.
SZNK
- 68/69 -
Fizetési meghagyásos eljárás során csak a fellebbezések és a perré alakulás esetén kell alkalmazni az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) szabályait. A fellebbezések esetén már tisztázódott az illetékek mértéke, s azokat a végzésmintáink tartalmazzák is. Perré alakulásnál viszont többször gondot okoz, amikor az érvényesített követelésnek csak egy része alakul át perré valamilyen okból, ezt ugyanis esetenként kell kiszámolnia a közjegyzőnek.
Az Itv. az alábbiak szerint rendelkezik.
"42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint;
(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani."
A fenti szakaszok szó szerinti értelmezéséből könnyen eljuthatunk arra az álláspontra, hogy azokban az esetekben, amikor a perré alakult főkövetelés-rész alapján számítandó peres eljárási illeték összege megegyezik az FMH eljárási díjával, akkor nem kell a peres eljárásért illetéket fizetni. Ez az álláspont azonban - a célra vonatkoztatott törvényértelmezésből és az Itv. szelleméből levezethetően - nem helyes.
"37. § (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni."
Ilyen esetekben megoldásként a bírósági gyakorlatból is jól ismert arányosítás. Ez azt jelenti, hogy csak az eredeti főkövetelés és a perré alakult követelés arányának megfelelő eljárási díjat számíthat be a jogosult a 6%-os peres illetékbe. Mind az eljárási díj, mind az illeték minimumára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell az arányosításkor. Példákkal ezt a lenti táblázatban szemléltetjük.
Létezik olyan megközelítés, amelyik szerint az eredeti követelés után kell kiszámítani a peres eljárás illetékét, s ekképp a teljes eljárási díj beszámítható. A Jogi Iroda álláspontja szerint ez nem helyes megközelítés, ha a követelésnek csak egy része alakul perré.
PM, SZNK
- 69/70 -
| Díjtétel | Alapeset | Bonyolultabb eset | Minimum alkalmazás (illeték, díj) | Magyarázat | |
| I. | Eredeti követelés | 1 000 000 Ft | 459 770 Ft | 1 000 000 Ft | FMH főkövetelése |
| II. | Eredeti eljárási díj | 30 000 Ft | 13 793 Ft | 30 000 Ft | FMH eljárási díja |
| III. | Perré alakult követelés | 1 000 000 Ft | 409 770 Ft | 40 000 Ft | Az új pertárgy |
| IV. | Perré alakult eljárás illetéke | 60 000 Ft | 24 600 Ft (24586 Ft kerekítve) | 10 0001 Ft | A pertárgy (illetékalap) 6%-a |
| V. | A perré alakult követelésrész ará- nya az eredetihez | 100% | 89,12 % | 4% | Az eljárási díjból ennyi számítható be |
| VI. | A beszámítható eljárási díj | 30 000 Ft | 12 2 922 Ft | 5 000[3] Ft | Mert ez az eredeti eljárási díj 100/8912%-a, illetve a minimum. |
| VII. | A jogosult által fizetendő illeték | 30 000 Ft | 12 300 Ft (12 308 Ft kerekítve) | 5 0004 Ft | IV) pontból kivonva a VI) pontban szereplő összeg |
1 Illetékminimum nélkül 2 400 Ft lenne.
2 Az eljárási díjra nem vonatkoznak kerekítési szabályok.
3 Eljárási díjminimum nélkül 1 200 Ft lenne.
4 Minimumtételek nélkül 8 800 Ft lenne. Minden illetékköteles beadványnak legalább 10 000 Ft-os illetéke lesz.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 116. §-ának (2) bekezdése szerint a jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai,
b) lakóhelye és tartózkodási helye,
c) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
d) az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapuló),
e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontban meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.
Természetes személyazonosító adat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. §-ának (4) bekezdése szerint a polgár
- 70/71 -
a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje és
d) anyja születési családi és utóneve.
A személyi azonosító nem tartozik abba az adatkörbe, amit a közjegyző a Hetv. alapján kezelhetne.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 15. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. Az Inytv. tehát feljogosítja a földhivatalt a személyi azonosító kezelésére. Ugyanígy feljogosítja erre az 1996. évi XX. törvény 32. §-ának e) pontja [a személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult az állami ingatlan-nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;].
2006. január 1-je óta az Inytv. 34. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló jogerős bírósági (hatósági) határozat és a bejegyzésre irányuló megkeresés - az érdekelt lakcímén túl - vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait, vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia.
Amennyiben a földhivatal ezzel ellentétesen hívja föl a közjegyzőt, úgy érdemes egy megkeresésben az Inytv. fenti bekezdésére, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 126. §-ára utalva tájékoztatni a szervet a megváltozott szabályokról.
RV, PM
A végrehajtás minden esetben az okiratban vállalt kötelezettségre, illetve kötelezettségekre (a jogosult szempontjából a követelésre) irányul, és nem annak megjelenési formájára, magára az okiratra, Tehát a Vht. szóhasználatától függetlenül valójában nem az okiratot, hanem az abban foglalt követelést hajtják végre.
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. §-ának 2. pontja határozza meg az áthidaló kölcsön definícióját. Az áthidaló kölcsön: " A lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által a lakáscélú kölcsön-
- 71/72 -
szerződésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes személy részére folyósított kölcsön".
A definícióból kiindulva az áthidaló kölcsönszerződés alapján tett egyoldalú nyilatkozat alapvetően egy új kötelezettséget keletkeztet. Következésképpen, ha az ügyfél köt egy deviza alapú kölcsönszerződést, ez alapján egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz X közjegyzőnél, később pedig áthidaló kölcsönszerződést köt, amely alapján Y közjegyzőnél tesz egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, és az nem tartalmaz módosítást a korábbi kötelezettségvállalásra vonatkozóan, akkor a helyzet egyértelmű. Azaz, a kölcsönszerződés alapján tett kötelezettségvállalásra X közjegyző, az áthidaló kölcsönszerződés alapján tett kötelezettségvállalásra pedig Y közjegyző rendeli el a végrehajtást.
Ha azonban az áthidaló kölcsönszerződés alapján Y közjegyzőnél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat vegyes természetű, azaz nem csupán új kötelezettségvállalást, hanem a korábbi deviza alapú kölcsönszerződés alapján X közjegyzőnél tett kötelezettségvállaláshoz képest kifejezett módosításokat is tartalmaz, akkor az illetékesség a következőképpen alakul. Az Y közjegyző által készített egyoldalú nyilatkozattal módosított, az X közjegyző előtt tett korábbi kötelezettségvállalásokra vonatkozólag X közjegyző rendeli el a végrehajtást a MOKK 29. számú iránymutatása alapján, az Y közjegyző előtt tett új kötelezettségvállalásokra vonatkozóan pedig értelemszerűen Y közjegyző rendeli el a végrehajtást.
Abban az esetben, ha a fentiek alapján a végrehajtás elrendelésére nem az a közjegyző illetékes, vagy nem teljes egészében az a közjegyző illetékes, akihez a végrehajtási kérelem érkezett, akkor a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 129. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az ügyet egészben vagy részben át kell tenni az illetékességgel rendelkező közjegyzőhöz. Az áttételt elrendelő végzés ellen a felek fellebbezéssel élhetnek, fellebbezés hiányában az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a szükséges iratokat az illetékes közjegyzőnek meg kell küldeni. Ha az ügy csak részben kerül áttételre, akkor az a közjegyző, akihez áttették az ügy érintett részét, hiánypótlás keretében hívja fel a végrehajtást kérőt az esetlegesen szükséges további iratok beadására és díjkiegészítésre. Részbeni áttétel esetén mindkét közjegyző az eredeti kérelemtől részben eltérően fogja a záradékot kiállítani (hiszen az eredeti kérelem az egész - mindkét - kötelezettség végrehajtására szól, a záradékok pedig két részben rendelkeznek a végrehajtás elrendeléséről), de mivel az eltérés alapja az áttételt elrendelő végzés, ezért álláspontunk szerint külön eltérő kiállításról hozott végzésre nincs szükség, hanem a közjegyzők megfelelően maguk töltik ki az új nyomtatványokat.
SZNK, HZS
- 72/73 -
Elsősorban a közjegyzői díjak, valamint az ügyfelek helyes tájékoztatása kapcsán merültek fel kérdések a végtörlesztésről, amelyet az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény szabályoz. A törvény módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (Hpt.), a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényt és a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényt.
A végtörlesztés feltételeit a Hpt. 200/B. §-a határozza meg.
A végtörlesztést az adós saját forrásból, vagy a végtörlesztéshez felvett új forint hitelből finanszírozza. Amennyiben forint hitelt vesz fel, az új hitelszerződésnek minősül, nem pedig a korábbi devizahitel-szerződés módosításának. Következésképpen az új forint hitel esetén a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (Díjrendelet) 30/E. §-a, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződés módosítás alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés összegéről szóló 38. MOKK iránymutatás nem alkalmazandók. Az ilyen új hitelszerződés, illetőleg az ez alapján készült egyoldalú kötelezettségvállalás közjegyzői okiratba foglalásáért a Díjrendelet általános szabályai alkalmazandóak.
A végtörlesztés és a gyűjtőszámlahitel között a 2011. évi CXXI. törvény annyi kapcsolatot teremt, hogy amennyiben a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevőnek a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentéssel egyidejűleg vállalnia kell. A pénzügyi intézmény a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. Az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor.
RV
- 73/74 -
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210/A. §.-a az adósokra kedvezőbb szabályokat állapít meg a lakáscélú kölcsönök esetén a szerződés felmondását követő késedelmi kamat mértéke tekintetében. A jogszabály szerint a szerződés felmondását követő 90. napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.
Kérdésként merült fel, hogy a 90 nap számítása mikortól kezdődik: a felmondó nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okirat keltének napjától vagy a felmondásnak az adóssal való közlés (kézbesítés) megtörténtének napjától?
A Hpt. 210/A. § (5) bekezdésének szóhasználata (amely az összegben szót használja a bekezdés végén, nem pedig a mértékben szót) egy újabb kérdést vet fel; hogy a 90 napot követően egyáltalán nem kérhet késedelmi kamatot a végrehajtást kérő hitelező, vagy csak a késedelmi kamat mértéke van korlátozva?
A Jogi Iroda álláspontja a következő.
A felmondás alatt annak közlését kell érteni, így az adós részére történő közlés a mérvadó (amikor az adóshoz megérkezik a felmondás, az átvétele irreleváns, lásd: Ptk. 214. §). Az (5) bekezdés a járulékok mértékét korlátozza, jogcímét nem.
A végrehajtás elrendelésekor a közjegyzőnek nem feladata vizsgálni a követelés mértékének megalapozottságát, így a Hpt. 210. § (5) bekezdésének érvényesítése kizárólag a végrehajtást kérő felelőssége, akivel szemben az adós VH-korlátozási pert indíthat.
SZNK
A közelmúltban közjegyzői észrevétel nyomán az FMH eljáráshoz kapcsolódó egyes végzésmintáink jogorvoslati záradékai módosultak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) a következőképpen rendelkezik "A fellebbezés illetéke" cím alatt.
47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 175 000 forint.
48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint.
- 74/75 -
A végzésmintákban eddig következetesen csak az Itv. 47. § (1) bekezdésére alapítottuk a jogorvoslati kioktatást, azonban alaposabb átgondolást követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a 48. § alkalmazása sem kerülhető meg a fizetési meghagyásos eljárásban kezdeményezett fellebbezés során. A 48. §-ban meghatározott tételes (8 000 Ft-os) illeték azokra a fellebbezésekre vonatkozik, melyek a(z)
• határozat indokolása ellen,
• teljesítési határidő megváltoztatására,
• engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására,
• engedélyezett részletfizetési kedvezmény mellőzésére irányulnak.
Így az érintett mintákban az eddig szereplő jogorvoslati kioktatás egy részét ("A fellebbezés illetékköteles, az illeték mértéke a főkövetelés összegének 3%-a, de legalább 7 000 Ft, legfeljebb pedig 175 000 Ft [Itv. 40. § (4) bek., 47. § (1) bek.] (...)") megváltoztattuk az érintett mintákban az alábbiak szerint.
8.1.a. Részletfizetés/fizetésre halasztás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elkésettség (kizártság) miatt,
8.1. b. Részletfizetés/fizetésre halasztás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés, mert nem jogosulttól származik,
8.1c1. Részletfizetés/fizetésre halasztás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés, hiányt nem pótolta (általános),
8.1c2. Részletfizetés/fizetésre halasztás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés, hiányt nem pótolta - díjat nem fizetett, és
8.2. Részletfizetés/fizetésre halasztás iránti kérelmet érdemben elutasító végzés mintái esetén módosítottuk a következőre: "A fellebbezés illetékköteles, az illeték mértéke amennyiben a fellebbezés csak a teljesítési határidő megváltoztatására irányul 8000 Ft [Itv. 48. §], minden egyéb esetben a főkövetelés összegének 3%-a, de legalább 7 000 Ft, legfeljebb pedig 175 000 Ft [Itv. 40. § (4) bek., 47. § (1) bek.] (..) ".
Továbbá:
8.3.1.a. Részletfizetési kérelmet összegben engedélyező végzés,
8.3.1.b. Részletfizetési kérelmet időtartamban (hónapokban) engedélyező végzés,
8.3.1.c Részletfizetési kérelmet összegben és időtartamban (hónapokban) engedélyező végzés, és
8.3.2. Fizetésre halasztást engedélyező végzés mintái esetén módosítottuk a következőre: "A fellebbezés illetékköteles, az illeték mértéke 8000 Ft [Itv. 48. §] (...)".
Kérjük a Tisztelt Kollégákat, hogy az FMH végzésmintákat a most közölt módosításokkal alkalmazzák.
PM
- 75/76 -
Jelen állapot szerint erre szolgál az ún. egységes értesítő, amit a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet tartalmaz (317. sz. melléklet), illetve annak 73-76. §-ai szabályozzák. Mellékelni kell hozzá a jogerős pénzbírságban marasztaló végzést, és egy rövid kísérőlevéllel behajtás végett meg kell küldeni a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróság gazdasági hivatalának. A bírság a BGH-t (vagyis az államot) illeti.
A Vht. 200. - 201/A. §-ai alapján a biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.
A megszüntetésre akkor kerül sor, ha az eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget, vagy - az adós kérelmére akkor, - ha a jogosult a végrehajtás általános feltételei együttes bekövetkeztének időpontjától három hónapon belül nem terjesztette elő a végrehajtási kérelmet.
Tehát, amíg elő nem terjeszti a jogosult a kérelmét, addig a biztosítási intézkedés hatálya fennmarad. Külön alakszerű határozat meghozatalára nincs szükség.
A fizetési meghagyásos eljárásban két kötelezett volt. Az egyikkel szemben már jogerőre emelkedett a kérelmet elutasító végzés, a másiknál viszont - hiánypótlási felhívást követően - új címre kibocsátható volt a meghagyás, és később érkezett el az FMH jogerősítésének ideje. Ekkor azonban a közjegyző - egyébként a jogosult által a kérelemben megjelölt bíróságtól - kapott egy megkeresést, ahol mindkét kötelezett alperesként került megjelölésre.
Mivel előbb indult az FMH eljárás, ebben az esetben célszerű előbb jogerősíteni a fizetési meghagyást, utána pedig a bíróságnak teljesíteni a megkeresését, utalván arra, hogy az adott FMH ügy mikor fejeződött be jogerősen. Ha ugyanarról van szó, a bíróság a Pp. 157. §-a alapján megszünteti az ügyet.
- 76/77 -
Tekintettel arra, hogy a halállal az ember elveszti a jogképességét, ezért vele szemben nem emelkedhetett jogerőre a fizetési meghagyás. Sőt, a kézbesítés sem volt szabályszerű, nem állt be a perindítás hatálya, hiszen már akkor is halott volt. Már a kérelem beadása előtt is az volt, így vele szemben nem lehetetett volna FMH eljárást kezdeményezni.
A közjegyző nem tehet mást, mint megállapítja, hogy az FMH hatálytalan, ezzel együtt a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megállapító végzés is hatálytalan. Az FMH kérelmet pedig el kell utasítani. A díj a jogosult terhe marad. Fontos, hogy a halál ténye közokirattal, vagy annak másolatával [Pp. 191. §] alátámasztott legyen.
Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, úgy attól függően, milyen okra alapítja kérelmét a fél, eltérően alakulnak a jogkövetkezmények. Ha szabálytalanul kézbesített a posta, akkor a szükséges mértékben meg kell ismételni a kézbesítést, és az addigi eljárási cselekményeket [Pp. 99/A. § (8) bek.]. Tehát ha ellentmondást is előterjesztett, akkor elegendő csak perré alakítani, de ha a megdöntésen kívül nem adott elő semmit, és kifejezetten nem kérte, hogy újból ne kézbesítsék neki a meghagyást, meg kell ismételni a kézbesítést.
Ha egyéb önhibán kívüli okra alapítja a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét, úgy meg kell ismételni a kézbesítést [Pp. 99/A. § (9) bek.]. Praktikusan érdemes mégis ugyanúgy eljárni, mint az előbbi esetben, ugyanis előterjesztett ellentmondás esetén már feltételezhető, hogy a kötelezett tudomást szerzett az irat tartalmáról.
Amennyiben a közjegyző egységes pertársként kezeli a kötelezetteket, úgy a vélelem sikeres megdöntése esetén egyikükkel szemben sem áll be a jogerő, illetve ellentmondás esetén mindkettővel szemben perré alakul az eljárás. Ám ha az derül ki, hogy mégsem egységes pertársak (pl. arra hivatkozik az ellentmondásban, hogy a jogviszonynak ő nem alanya), abban az esetben különválik az eljárás (pl. csak az egyikkel szemben alakul perré).
A végrehajtás elrendelésével - ha az addig még nem történt meg - a kérelem elbírálásáig érdemes várni, és előbb a kézbesítési vélelem kérdésében dönteni. A felfüggesztés nem jöhet szóba, mert ahhoz egyfelől a fél kérelme, másfelől pedig folyamatban lévő végrehajtás szükséges [Pp. 99/A. § (6) bek.].
- 77/78 -
Utóbb észlelt perakadály miatt megállapíthatóan törvénysértő volt a végrehajtás elrendelése, így az FMH jogerőre emelkedését megállapító végzésének, majd a végrehajtási lap visszavonásának van helye. Ezt követően kell sort keríteni az ismételt kézbesítésre, ügyelve a szabályszerűségre.
A tényállás: a kibocsátott fizetési meghagyás és tértivevénye "ismeretlen" megjelöléssel érkezik vissza, s ezt követően a hiánypótlási felhívásra adott új címen már "meghatalmazott" veszi át az iratot. Beadványok hiányában végrehajtási szakaszba fordult a fizetési meghagyásos eljárás, amikor is a kötelezett arról tájékoztatja a közjegyzőt, hogy címe az elsőként, eredetileg megjelölt cím, a második, új címen sosem lakott és meghatalmazottja sincsen. Ezért kéri "a kézbesítési vélelem megdöntését a Pp. 99/A. § (3) bek. a) pontja alapján".
A közjegyző ezt követően hiánypótlási felhívás keretében tájékoztatta, hogy nincs lehetősége a kézbesítési vélelem megdöntésére, mert szabályos átvételt tanúsító tértivevényen alapul az FMH jogereje. Továbbá kérte, hogy a kötelezett a nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirati formában tegye meg. Az újabb beadványban e kérésnek eleget tett a kötelezett, majd ismét előadta ugyanazokat, amiket korábban, illetve hozzátette, hogy a jogosult végrehajtással kapcsolatos költségeit a végrehajtónak megfizette. A második hiánypótlási felhívásban a közjegyző a lakcímének igazolására hívta fel a kötelezettet, aki erre nem igazolta csak előadta, hogy jelenleg hol tartózkodik.
A kötelezett eredeti beadványa szabályszerűtlen kézbesítés kifogásának, vagy a Pp. 99/A. § (3) bek. a) pontja szerinti kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemnek tekinthető. Mivel azonban a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, azaz az igazolási kötelezettségének nem tett eleget, el kell utasítani a beadványát. A kötelezettel való levelezés ideje alatt, mivel azt nem kívánta, és az Fmhtv. 32. §-ában foglalt előfeltételek sem teljesültek, a végrehajtás felfüggesztésére nincs lehetőség.
Ilyen kérelem esetén közölni kell a megszüntetést kérővel, hogy a foganatosító bírósághoz kell fordulnia a Vht. 55. § (1) bekezdése alapján. Az abban foglaltak teljesítése nem a
- 78/79 -
közjegyző feladata. (A végrehajtás megszüntetésére a közjegyzőnek csak a Vht. 56. § (1) bekezdésében foglaltak esetén van törvényes lehetősége.)
Ha valamilyen okból kifolyólag a közjegyző mégis megkereste a végrehajtót a megszüntetés érdekében, és a végrehajtó közlése szerint még vannak ki nem egyenlített végrehajtási tételek, úgy érdemes tájékoztatni arról a kérelmezőt, hogy amíg a tételeket nem rendezik, addig a Vht. 55. § (2) bekezdésére tekintettel egyébként nem szüntethető meg a végrehajtás.
A Vht. 39. § (1) bekezdése alapján, ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.
A foganatosító bíróság ebben az esetben sem a közjegyző, mert ő csak a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság), a foganatosító a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság a Vht. 225. § (6) bekezdése szerint. A Vht. 31/E. §-a alapján a végrehajtható okirat kiállítása előtt a közjegyző intézkedhet.
Ha a foganatosító bíróság kideríti, hogy az adós még az FMH jogerőre emelkedését megelőzően hunyt el, azaz nem a végrehajtási szakaszban történt a jogutódlás, úgy az ügyet általában visszaküldi a közjegyzőnek. Ebben az esetben két lehetőség áll fenn. 1: ha a kérelem beadását megelőzően halt meg a kötelezett, úgy a jogerősítő végzést hatályon kívül kell helyezni, a végrehajtási lapot vissza kell vonni és el kell utasítani a kibocsátás iránti kérelmet az Fmhtv. 24. § (1) bek. e) pontjára hivatkozva. Ebben az esetben az eljárást eleve a jogutóddal szemben kellett volna megindítani.
2: ha a kérelem beadását követően, de a jogerő beállását megelőzően halálozott el, akkor félbeszakadást kell megállapítani a halál időpontjától, és a később keletkezett határozatok (pl. jogerősítő stb.) hatálytalanok.
Amennyiben a közjegyző számára biztosra vehető (pl. közokirattal igazolt), hogy az FMH jogerőre emelkedése előtt halt meg, felesleges volna az ügyet a foganatosító bírósághoz áttenni, azonnal el lehet járni a fentebb írottaknak megfelelően.
AHL, AM, PM, SZNK
- 79/80 -
2011. július 1-jén az egyik közjegyzői fegyelmi bíróság fegyelmi intézkedést hozott a közjegyzői kar egy tagjával szemben. Ennek tartalma az alábbiakban kerül összefoglalóan ismertetésre.
A területi közjegyzői kamara feljelentéssel élt áprilisban az érintett közjegyzővel szemben, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 70. §-ának a) pontja alapján. Mivel a fegyelmi tanács szerint az ügy egyszerűnek minősült, így a Ktv. 113. § (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül rendelt el fegyelmi intézkedést.
A feljelentéshez csatolt célvizsgálati anyagból a fegyelmi bíróság megállapította, hogy a közjegyző a díjmegállapodásnál a jogszabály kötelező rendelkezésétől eltért, jogszabályellenesen alkalmazott engedményeket, s hibázott az okiratszerkesztésnél, mert azok nem feleltek meg a Ktv. 115. § (2) bekezdésében, illetve a 117. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
A fegyelmi tanács fegyelmi intézkedés alkalmazása mellett felhívta az eljárás alá vont közjegyzőt arra, hogy a jövőben tartsa be a Ptk. rendelkezéseit, valamint a díjrendeletben és a Ktv.-ben foglaltakat.
PM
Készítette a MOKK jogi irodája.
jogi@kamara.mokk.hu
Összeállították:
dr. Anka Márton
dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc Bence
dr. Holczer Zsófia
dr. Pulinka Mihály
dr. Rák Viktor
dr. Szécsényi-Nagy Kristóf
Szerkesztette:
dr. Szécsényi-Nagy Kristóf
■
- 80 -
Visszaugrás
