A Vbt. (a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv.) 55. § (1) bekezdésének d) pontja érvénytelenítési okként nevesíti azt az esetet, ha az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki. Ha a határozat választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni.
A törvény szövege tehát feltételezi, hogy van választottbírósági szerződés, de az abban foglaltakhoz képest a választottbírósági döntés túlterjeszkedett.
Felvetődik a kérdés, hogy az 55. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat hogyan lehet együtt alkalmazni a Vbt. 5. § (4) bekezdésében és a 6. §-ban foglaltakkal. Abban az esetben, ha a választottbírósági eljárásban előterjesztett keresetben érvényesített anyagi jogi igényre, illetve az annak alapjául szolgáló jogviszonyra a választottbírósági szerződés nem vonatkozik, de az alperes a válasziratában ezt nem kifogásolja, akkor elfogadható az az értelmezés, hogy ilyen esetben a választottbírósági kikötés a Vbt. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a keresetben érvényesített jogra is kiterjed, illetve e vonatkozásban a Vbt. 5. § (4) bekezdése alapján a perbeli igény tekintetében is utóbb választottbírósági megállapodás jött létre. Másrészről ha a felperes a választottbírósághoz benyújtott keresetében állította, hogy közöttük választottbírósági szerződés jött létre, az alperes pedig az első válasziratában ezt nem tagadta, az alperes utóbb a választottbírósági közbenső ítélet érvénytelenítési okként nem hivatkozhat arra, hogy közöttük választottbírósági szerződés nem jött létre (EBH 2006.1525.).
Ha a fél legkésőbb a válasziratában vagy a feltételezett hatásköri túllépéskor nyomban kifogást terjeszt elő, akkor azt a választottbíróság a Vbt. 25. §-ában foglaltak szerint köteles elbírálni. A hatáskör hiányát megállapító határozat ellen nem lehet bírósághoz fordulni. (BH 2005.114) Ha a fél ennek ellenére a bírósághoz fordul, akkor a kérelmet - bírói út hiánya miatt - érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Azonban ez ellen az elsőfokú végzés ellen fellebbezésnek van helye (EBH 2004.1139). A választottbíróság hatáskörét megállapító végzés ellen bármelyik fél az ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről. A kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást és határozatot hozhat. Az ilyen ügyben hozott bírósági határozat ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye (EBH 2001.455).
Ha a fél a választottbíróságnak a hatáskör kérdésében hozott határozata ellen nem fordul a bírósághoz, önmagában nem zárja ki, hogy utóbb a Vbt. 55. § (1) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenítési pert indítson. "A Vbt. 25. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az, ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti az. 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről. A Vbt. 25. § (2) bekezdése szerint pedig a kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást és határozatot hozhat.
E jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a hatáskör tárgyában hozott választottbírósági döntés ellen a külön jogorvoslat igénybevétele csak lehetőség, de nem kötelezettség, maga a törvény sem mondja ki a jogvesztést arra az esetre, ha a jogorvoslati lehetőséggel a fél nem élt.
Másrészről, ha a felperes élt volna a külön jogorvoslatjogával, akkor arról a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban végzéssel döntött volna... , amely határozat ellen a további jogorvoslatot a törvény kizárja. Tehát ez. a peren kívüli eljárásban hozott rendes bírósági határozat sem fellebbezéssel, sem felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Ez a szabályozás - a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint - nem jelentheti azt, hogy ha a választottbíróság jogerősen megállapítja hatáskörét az ügy elbírálására, ne lehetne azt érvénytelenítési perben támadni a Vbt. 55. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezések alapján." (BH 2007.193)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
