A Clickbait című ausztrál-amerikai minisorozatban (2021) az internetre feltöltenek egy videót, amelyen egy kétgyerekes családapát látunk, véresre verve, kezében egy tábla, rajta a felirat: "Nőket bántalmazok". Egy másik táblán azt olvashatjuk, hogy "Ötmillió megtekintésnél meghalok." Majd egy újabb táblából már az is kiderül, hogy a férfi nemcsak erőszaktevő, hanem gyilkos is. A férfi családja pánikba esik, eleinte senki nem tudja elképzelni, hogy igazak lennének a vádak. A rendőrség nyomozni kezd, de rohamosan fogy az idő, mivel a nézettségszámláló egyre nagyobb sebességgel pörög, ami azt jelenti, hogy egyre többen klikkelnek rá az oldalra. Márpedig, ha a kattintások száma eléri az ötmilliót, akkor a férfi (a kezében tartott tábla szerint) meghal[1].
A magam részéről a film megtekintéséig még a clickbait fogalmával sem voltam tisztában, azonban a történet meggyőzött arról, hogy a világháló egy igen fontos szeletéről van szó, aminek (már csak a film tartalma alapján is) akár büntetőjogi vonatkozásai is lehetnek. Ugyanakkor (ahogyan arra több szerző is rámutat) a clickbait jelenségét tudományos szemmel nem nagyon vizsgálták. A fellelhető publikációk nagy része elsősorban újságíróktól és a témával az interneten foglalkozó (nem jogász, hanem az informatika terén dolgozó) szerzőktől származik. A tanulmány elsőként áttekinti a clickbait fogalmát, majd annak felépítését, és ezt követően tér ki a lehetséges kriminális vonatkozásokra.
Elsőként magát az elnevezést kell tisztázni. Noha egyes szerzők "click bait"-nek nevezik[2], a többség "clickbait"-ként utal rá , ezért mi is ezt az egybeírt változatot használjuk (hasonlóképpen "clickbaiting"-et a "click baiting" helyett). A clickbaiting[3] egyike azon számos stratégiának, amelyet az online újságírók alkalmaznak azzal a szándékkal, hogy a szalagcímeket vonzóbbá tegyék, és ezáltal több kattintást érjenek el[4].
A clickbaitnek a hagyományos újságírásban is volt elődje. Sőt egyeseket a korábbi vásári kikiáltók módszerére emlékezteti: Smith utal rá, hogy a clickbait olyan, mint amikor azzal vonzzák be a vásári nézelődőt a sátorba, hogy "Nézzék meg a háromlábú embert", és aztán a sátorban kiderül, hogy egy mankós ember van benn[5]. Az ún. sárga újságírás (Yellow Journalism), más néven sárga sajtó (Yellow Press) az új-
- 26/27 -
ságírás olyan típusa, amely elsősorban a szenzációhajhászáson és a tények illetlen eltúlzásán alapul, hogy minél több olvasót vonzzon[6]. A "cselekvő újságírásnak" ("journalism that acts") is nevezett újságírás vonzó címlapokat használ, érzékeny témákat (botrány, bűnügy, sport, haláleset, házasságtörés stb.) dolgoz fel átstrukturált elrendezésekkel és illusztrációkkal abból a célból, hogy sajátos reakciókat váltson ki és vásárlásra ösztönözzön[7]. A sárga újságírás célja egyáltalán nem az volt, hogy megalapozott híreket közöljön, hanem pusztán az, hogy olyan figyelemfelkeltő címeket használjon, melyek botránykeltésre, szenzációhajhászásra voltak alkalmasak[8]. Ez a gyakorlat az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt "csekkfüzet-újságírásban" ("checkbook journalism") gyökerezik: a filmekben oly sokszor látott módon az újságíró fizet a forrásainak az információért anélkül, hogy annak valódiságát ellenőrizné (ugyanígy elterjedt fogalom a "pénztárgépes újságírás", "cash register journalism" is)[9]. A sárga újságírás ma is bevett gyakorlat, sőt nagymértékben profitál a technológia gyors fejlődéséből, és nemcsak technikáit adaptálja az új platformokon való megjelenéshez, hanem a fogyasztói magatartás fejlődését is nyomon követi[10]. A sárga újságírás ezen jellemzői jelennek meg a clickbaitnél is. Az már más kérdés, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a clickbait mögött rejlő titokzatosság, "nyitott hurok", kíváncsisági rés ténylegesen több kattintást eredményez-e a gyakorlatban.
A clickbait fogalmának számos meghatározása létezik. Az Oxford Dictionaries szerint a clickbait "az interneten elhelyezett anyag, amelyek célja, hogy felhívja a figyelmet és arra ösztönözze a látogatókat, hogy egy adott weboldalra mutató linkre kattintsanak"[11]. A wikipedia szerint a clickbait olyan szöveg vagy miniatűr link, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet, és arra jellemzően megtévesztő, szenzációhajhász vagy más félrevezető módon csábítsa a felhasználókat, hogy kövessék a linket (kattintsanak arra, ld. click=kattintás), és olvassák, nézzék vagy hallgassák meg a linkelt online tartalmat[12]. O'Donovan szerint clickbaitről beszélünk, amikor egy kiadó olyan főcímmel tesz közzé egy linket, amely arra ösztönzi az embereket, hogy kattintsanak, hogy többet lássanak, anélkül, hogy előzetesen a clickbait sok információt közölne arról, hogy mit fognak látni[13]. Ugyanakkor ezt az elnevezést használják pejoratív módon a szenzációhajhász, reklámnak bizonyuló vagy egyszerűen félrevezető szalagcímek leírására is[14].
A clickbait fenti fogalmából minden szerző más és más elemet emel ki. Így pl. Shewan szerint a legfőbb jellemző a kattintást vonzó cél[15], Bilton az alacsony minőséget, a sablonos tartalmat emeli ki[16]. El-Arini és Tang pedig azt hangsúlyozza, hogy a clickbait a kattintásra ösztönzést az információk (részbeni) eltitkolásával éri el[17]. Erre mondja azt Bilton, hogy a clickbait nem egyszerűen az információ hiánya, hanem az információ hiánya olyan esetben, amikor egyáltalán nincs ok arra, hogy ez a hiány létezzen. Éppen ezért szerinte "sharebait"-nek kellene nevezni: üres, haszontalan cikknek, amelyet arra ter-
- 27/28 -
veztek, hogy az embereket megosztásra késztesse[18]. A kattintásra csábítást Blom és Hansen szerint a clickbaitet alkalmazó az előre utaló, csaliként használt címmel éri el. Álláspontjuk szerint ez a clickbait fő jellemzője[19], mintegy létrehozva a "kíváncsisági rést" ("curiosity gap"). Viszont, ahogyan egy hagyományos címlap lehet, hogy egy egyetemi végzettségű, fővárosi lakos számára nem érdekes vagy tanulságos, de országszerte a fiatalok milliói számára tanulságos, egy clickbait is lehet, hogy az egyik ember számára kísértést jelent, egy másik ember számára nem[20].
Mindent összevetve Alves és társai a clickbait három fontos elemét emelik ki[21]:
- a releváns információk szándékos kihagyása;
- egyértelmű túlzás;
- olyan technikák és konkrét, ismétlődő és formulaszerű kifejezések használata, amelyek célja a kíváncsiság és nyitott hurkok létrehozása.
A fentiek alapján a clickbait fogalma: a clickbait (kattintásvadászat) egy olyan online marketing technika, amely figyelemfelkeltő, gyakran félrevezető vagy túlzó címeket és tartalmakat használ annak érdekében, hogy a felhasználókat a linkre kattintásra ösztönözze gyakran olyan ígéretekkel, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak vagy a cikk tényleges tartalmának anélkül, hogy megfelelő információt tartalmazna arról, hogy a linkre kattintással az olvasó mit fog látni.
Blom és Hansen a clickbait mondatszerkesztésével kapcsolatosan kiemelik, hogy az egyik legfontosabb jellemző az előre utalás[22]. Azaz a clickbait olyan, a címben nem, csak a cikkben szereplő tényekre utal, ami arra ösztönzi az olvasót, hogy rákattintson a címre.
Az előre utalásnak két fő módszere van:
1) katafóra;
2) diskurzusdeixis.
ad 1) A katafóra egy nyelvészeti fogalom, amely egy beszéd vagy írás során előforduló utalási formát jelöl. Katafóra esetén egy szó vagy kifejezés egy későbbi szövegrészre utal (ellentétben az anafórával, ami egy korábbi szövegrészre utal vissza)[23].
A katafóra gyakran használt módszer a clickbait esetén. Azzal ugyanis, hogy a címben olyan előre utalások vannak, amelyek csak a cikk elolvasásával oldhatók fel, kattintásra kényszerítik az olvasót. Minél nagyobb a távolság a személyes névmás és a nominális kifejezés között, annál nagyobb a feszültség és a várakozás hatása[24].
Ilyen, katafórát alkalmazó clickbait pl.: "Azért fizettek, hogy náluk egyen"[25]. A címből sem az nem derül ki, hogy kik fizettek, sem az, hogy kinek. Csak ha rákattintunk a címre, akkor derül ki, hogy Endrődi Péter influenszerről van szó, akinek az éttermek azért fizetnek, hogy tesztelje a konyhát, az ételeket és a kiszolgálást.
- 28/29 -
ad 2) A diskurzusdeixis szintén nyelvészeti fogalom, amely a beszéd vagy írás során a diskurzus (beszélgetés, szöveg, kommunikáció) egyes elemeire való utalást jelenti. Ez a fajta deixis a diskurzuson belüli, korábbi vagy későbbi részekre, eseményekre, állításokra vagy kérdésekre utal. A diskurzusdeixis olyan entitásokra utal, amelyeket csak azok érthetnek, akik ugyanabban a szituációs kontextusban vannak, mint az, aki beszél vagy ír[26].
A diskurzusdeixisre clickbait példa: "Ez nagy áttörést hozhat: döbbenetes mire bukkantak a Marson"[27]. Arra, hogy mi az az "ez", ami nagy áttörést hozhat, csak a cikkre kattintás után kaphat választ az olvasó (aztán kiderül, hogy egy kínai marsautó által felfedezett szerkezetekről van szó). Addig azonban, amíg az olvasó nem kattint rá a címre, nem tudja kitölteni az információs rést, és ha kíváncsi, akkor elolvassa a cikket (ezáltal a cikkhez csatolt, akár az olvasó vásárlási szokásait figyelembe vevő, a mesterséges intelligencia által összeállított reklámokat is).
Kerswell szerint a clickbait mondatszerkesztésének három fő módja van[28]:
a) kulturális zaklatás ("Culture-Jacking");
b) vizualizáció;
c) érzelmi vonzerő.
ad a) A kulturális zaklatás egy három részből álló képlet: egy szám + egy vonzó kulturális referencia + valami, amit érdemes tudni:
- A szám használata a cikkekben a rövidség vonzóbbá tételének eszköze. A szám a címben azt sugallja, hogy az olvasó mindössze a számban megjelölt számú kérdéssel fog találkozni. Ahogyan a TikTok sikere abban rejlik, hogy a megtekintők előre tudják, hogy egy rendkívül rövid (3 másodperctől legfeljebb 3 percig tartó) videóra kattintanak (azaz biztosan nem veszi el az idejüket a tartalom megtekintése), úgy a kulturális zaklatáson alapuló clickbaitnek is az a fontos jellemzője, hogy az olvasó előre tudja, hogy milyen hosszú cikkre számíthat (illetve annak olvasása közben is tudja, hogy mennyi lehet még vissza a cikkből).
- A vonzó kulturális referencia egy ismert személy vagy téma megemlítése, ami arra sarkallja az olvasót, hogy ha érdekli az adott személy (téma), akkor rákattintson az oldalra.
- Végül a clickbaitnek tartalmaznia kell valami konkrét kérdést is, amiről a cikk szól.
A kulturális zaklatásra példa: "5 frizura, ami hatalmas divat lesz idén télen"[29]. "5 szerelmi lecke, amit Blake Lively és Ryan Reynolds házasságából mindenki eltanulhatna[30]. Mindkét példában az 5-ös szám szerepel. Az egyik egy témára utal ("frizura"), a másik konkrét személyekre ("Blake Lively és Ryan Reynolds"). Akit tehát a frizurák érdekelnek vagy éppen Blake Lively és Ryan Reynolds kapcsolata, annak érdeklődését már ezzel is felkeltették. Önmagában azonban kevés kattintást kapna az "5 frizura" vagy az "5 Blake Lively és Ryan Reynolds" cím, ezért
- 29/30 -
kellett hozzárakni egy ezekkel kapcsolatos konkrét kérdést is.
ad b) A vizualizációs módszer is listákat használ arra, hogy megtanítson valamit, amit érdemes tudni, de ezúttal kulturális utalások nélkül. Helyette indítószavakat ("trigger-words") használnak, amelyek a cikk fontosságát hiperbolizálják (pl. "hihetetlen", "elképesztő"). A hyperbolizálás egy retorikai eszköz, amely túlzásra épül, gyakran használják a beszéd és az írás során az érzelmek, hatások vagy jelentőség fokozása érdekében. A hyperbolizálás célja, hogy erősebb reakciót vagy benyomást keltsen a hallgatóban vagy olvasóban, gyakran humoros vagy hangsúlyos hatás eléréséhez.
A vizualizációs módszerre példa: "Megdöbbentő "vizes" adatot közöltek Magyarországról"[31]. A kattintás után aztán a cikkből kiderül, hogy a "megdöbbentő" vizes adat nem más, mint hogy 2023 decembere volt a 10. legcsapadékosabb december azóta, hogy mérik ezeket az adatokat.
A vizualizációs módszer esetén is gyakori a számok használata: ilyenkor a vonzó kulturális referenciát váltja fel a trigger-word, pl. "5 elképesztő dolog, amire képes a tudatalattid"[32], de ugyanígy előfordulhat a vonzó kulturális referencia is: "Megdöbbentő titok derült ki a McDonald'sról"[33].
ad c) Az utolsó esetben a számokat érzelmi vonzerőre cserélik. Ezek a hírek, videók és történetek gyakran ellentmondásosak, inspirálóak vagy sokkolóak, sokszor a rasszizmushoz és a szexizmushoz kapcsolódó témákat használnak. Ugyanakkor nem véletlenszerűek, hanem tervezettek, és összhangban vannak a kommunikációs stratégiával és a márka pozicionálásával[34]. Ugyanakkor általában az érzelmek sorozatát követik: felháborodással kezdődnek, de javulást ígérnek, remélve, hogy inspirálják az olvasókat, mivel a címlapokat egy felemelő kommentárral fejezik be[35]. Ilyen érzelmi vonzerőre példa: "Zászlórúddal támadt egy fekete férfi a rendőrre, lelőtte"[36]. A cikk szempontjából nem lenne jelentősége annak, hogy a támadó egy fekete bőrű férfi volt, de a clickbait szerkesztői tudják, hogy számos ember csak azért olvassa el a cikket, mert ez a jelző szerepel benne. Azonban még a kommentárig se kell érni, hogy eljussunk a "megnyugtató" megoldáshoz: a "fekete támadót" a rendőr lelőtte.
Ha a clickbaittel kapcsolatos tanulmányokat olvassuk, szinte mindig visszatérő két weboldal az Upworthy[37] és a BuzzFeed[38]. Míg Magyarországon az elmúlt pár évben terjedtek el leginkább az ilyen jellegű hírek, addig az USÁ-ban ez jóval távolabbi múltra tekint vissza és az elmúlt évtizedben már a clickbait jellegű cikkek visszaszorulása figyelhető meg. A clickbait előretörése szoros kapcsolatban állt a Facebookkal. Úgy kezdődött, hogy a Facebook vállalati blogbejegyzésben utaltak rá, hogy az algoritmus, amely az oldal hírfolyamát irányítja, kissé megváltozott. Ilyen változtatás volt például, hogy azok a történetek, amelyeket az emberek nem görgettek lefelé eléggé ahhoz, hogy lás-
- 30/31 -
sák, újra megjelenhettek. A hírfolyam algoritmusának megváltoztatása döbbenetes eredményt hozott: a Facebook-ról a médiaoldalakra irányuló átirányított forgalom átlagosan több mint 170%-kal nőtt egy év alatt úgy, hogy pl. a TIME átirányított forgalma 208%-kal, a BuzzFeedé 855%-kal, a Bleacher Reporté pedig 1081%-kal emelkedett. Emellett más furcsa dolog is történt: a Facebookon az évekkel korábbi, régi posztok forgalma is robbanásszerűen megnőtt[39].
De a clickbait háttérbe szorulása is a Facebookkal függ össze. 2014 augusztusában a Facebook jelezte, hogy változtatásokat eszközölnek az algoritmusban, amely eldönti, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg a felhasználók hírfolyamában. Ezen változtatások célja a clickbait cikkek számának visszaszorítása volt, mivel a felhasználói visszajelzések megerősítették, hogy az emberek az esetek 80%-ában olyan címeket részesítettek előnyben, amelyek segítenek eldönteni, hogy el akarják-e olvasni az egész cikket anélkül, hogy rá kellene kattintaniuk[40]. Az elégedetlenség fő oka az volt a clickbait cikkekkel kapcsolatosan, hogy sokszor nagyon magas elvárásokat gerjesztenek, függetlenül a cikk tényleges tartalmától. Emiatt az olvasók nagyon gyakran találkoznak olyan cikkel, amely a valóságban nem felel meg az elvárásaiknak, ami elégedetlenséget és érthető módon frusztrációt eredményez. Emiatt az olvasók félrevezetettnek és manipuláltnak érzik magukat, és a hírportált megbízhatatlannak tartják[41]. Ahogyan Smith fogalmaz: be lehet csapni valakit, hogy kattintson, de nem lehet becsapni valakit annyira, hogy megossza azt, amivel becsapták[42]. Smith megfogalmazása szerint a clickbait egyfajta "környezetszennyezés".
Azt, hogy egy cikkben elhelyezett reklámért valóban érdemes-e fizetnie annak, akit reklámoznak, nem az dönti el, hogy hányan kattintanak rá, hanem az, hogy valóban elolvassák-e a cikket. Ha ugyanis csak rákattintanak, de rögtön vissza, akkor a cikkben megjelenő reklámot el sem olvassák. Tehát a reklámozó szempontjából egyrészt az is fontos, hogy az emberek mennyi időt töltenek az adott cikk olvasásával. A másik tényező pedig az, hogy az adott cikkhez hányan fűznek kommentárt, illetve osztják azt meg ismerőseikkel. Aki ugyanis kommentálja a cikket, az valószínűleg alaposabban elolvasta (és nem csak rákattintott és átfutotta), aki pedig ajánlja az ismerőseinek, az még jobb a reklámozó szempontjából[43].
Shewan szerint két fontos mérőszám van[44]:
- Teljes figyelem az oldalon adott időtartamon belül: melyik témák iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés (egyedi megtekintések, összes oldalletöltés).
- Teljes valós kattintás: mennyit néznek/olvasnak el ténylegesen.
Megvizsgáltak három clickbaitet és az azokhoz kapcsolódó oldalt, és érdekes megállapításokat tettek. Az első cikk ("Úgy gondolod, hogy egy kis férfi meztelenséget keresni a TV-ben túl explicit? Akkor... itt az ideje, hogy halld a kemény igazságot")[45] esetén volt szinte a legtöbb letöltés, ugyanakkor a legkevesebb ideig olvasták azt (jó
- 31/32 -
cím, rossz tartalom). A második cikket ("Vegyünk két "normális" embert. Adjunk pénzt csak az egyiküknek, és nézzük meg, mi történik ezután")[46] kb. fele annyian töltötték le, mint az elsőt, de több időt töltöttek el vele (rossz cím, jó tartalom). Végül a harmadik cikk volt a legjobb reklám szempontból ("Nézd meg, mit jelent ez a kitalált lány 1000 szexuális ragadozónak!")[47], mivel ezt töltötték le a legtöbben és kimagaslóan sok ideig (a másik kettőhöz képest több, mint kétszeres időtartamban) olvasták (jó cím, jó tartalom).
A clickbait sokak szerint félrevezető, információtorzító hatású, és a valós eseményektől sokszor igencsak elrugaszkodó. Annak idején (a sárga újságírás korában is) szinte elképzelhetetlen lett volna a korabeli hírek clickbait stílusú megjelenítése, ahogyan erre némi humorral mutatnak rá az xkcd.com oldalon (pl. "6 Titanic-túlélő, akiknek meg kellett volna halniuk"; "Ez a furcsa penész minden baktériumot elpusztít"; "9 náci atrocitás, ami el fogja veszíteni a hitedet az emberiségen"[48]).
A clickbaittel kapcsolatos ellenérzések ellenére mégis sokan klikkelnek az ilyen, egyértelműen félrevezető, manipuláló címekre. Ennek Kerswell szerint 6 oka van[49]:
1. félelem: beszélhetünk valódi félelemről ("Hatalmas aszteroida közelít, órákon belül a Földhöz érhet"[50]), de lehet, hogy csupán attól való félelem, hogy nem tudunk meg valamit, amit "mindenki más" tud, az ún. FOMO (Fear Of Missing Out) ("Ez a módszer állítólag minden (síró) babát elaltat"[51]);
2. bűntudat: akár olyasmit teszel, amiről tudod, hogy nem kellene ("Ezt ne tedd soha a férfiakkal: 5 dolog, amiből hatalmas veszekedés lehet, ha megcsinálod"[52]), akár olyasmit nem teszel meg, amiről tudod, hogy meg kellene tenned ("Neurológus elárulta, mit kell tenned, hogy sokáig fiatal maradjon az elméd"[53]);
3. szeretet: a clickbait sokszor az emberekben megbúvó szeretetet aknázza ki ("A 10 legfontosabb dolog, amire kutyádnak szüksége van!"[54]);
4. büszkeség: hatásos módja a válaszreakció kiváltásának, ha megkérdőjelezzük valakinek a büszkeségét, cselekvésre kényszerítve őt annak fenntartása érdekében, ezért olyan információkat mutatunk be, amelyekről valaki úgy érzi, hogy tudnia kellene, de nem tudja ("6 étel, amit sosem lenne szabad vacsorára enned"[55]);
5. kapzsiság: a gyors meggazdagodás lehetősége sokakat inspirál klikkelésre ("15 tuti tipp, ha meg akarsz gazdagodni!"[56]);
6. valahova tartozás: a tudás, a mérnek és a történetek megosztása összeköt minket, ezek hiányától elszigeteltebbnek érezhetjük magunkat, ezért a clickbait azzal jutalmazhat minket, hogy egy közösség részének érezzük magunkat ("10 remek tipp, hogyan vásároljunk együtt a gyermekünkkel"[57]).
- 32/33 -
Ez a hat fő ok természetesen keveredik is, könnyen szerepelhet egy clickbaitben a szeretet és a valahova tartozás érzése ugyanúgy, mint ahogyan pl. a bűntudat és a kapzsiság.
Bercovici (Peter Koechley-re hivatkozva) kifejti, hogy a "jó clickbait" megalkotásához el kell felejteni mindent, amit a jó újságírásról tudni kell: el kell felejteni azokat a szabályokat, amelyek szerint a címlapoknak informatívnak, objektívnek vagy akár nyelvtanilag helyesnek kell lenniük. A clickbaitben túl kell ígérni, túl kell szárnyalni a valóságot. Bercovici is kiemeli, hogy kíváncsisági rést kell létrehozni. A legfontosabb azonban az, hogy olyan címeket adjunk, amit a barátainknak is ajánlanánk, mert akkor fogják megosztani azokat[58].
A push notification (push értesítés, push üzenet) egy rövid üzenet, amely előugró ablakként jelenik meg. A megjelenés történhet az asztali böngészőben, a mobil telefon kezdőképernyőjén vagy akár az adott eszköz értesítési központjában egy mobilalkalmazásban. A push értesítések általában olyan figyelmeztetések, amelyek szöveget és/vagy multimédiát (például képeket) jelenítenek meg[59].
A fenti fogalomból következően kétféle push értesítés létezik:
a) webalapú értesítések (web-push): akár a számítógépen, akár a mobileszközön megjelenő értesítés az operációs rendszeren keresztül vagy a böngészőben;
b) alkalmazásalapú értesítések: egy adott alkalmazáson belül jelenik meg az értesítés.
Ahogyan arra már a clickbaittel kapcsolatosan is utaltunk, a cégeknek harcot kell vívniuk a felhasználók figyelméért, az alkalmazásaikra vagy weboldalaikra kell vonzaniuk őket. Ezért folyamatosan keresik azokat az eszközöket, amelyekkel közvetlenül és rendszeresen elérhetik a fogyasztókat[60], amit nagyban elősegíthetnek a push üzenetek, mivel rövidek, figyelemfelkeltőek, kattintásra ösztönöznek és rendszeresen megjelennek a felhasználó eszközén.
Azt, hogy a push üzenet megjelenjen-e a felhasználó eszközén, mindenkor a felhasználó döntheti el. Ennek a felhasználói döntésnek két módja van. Az egyik az ún. opt-in módszer, amikor a felhasználóhoz csak akkor juthat el a push üzenet, ha azt elfogadja. A másik módszer pedig az opt-out, amelyben a felhasználó alapértelmezés szerint kapja az értesítéseket, és lehetősége van a leiratkozásra. Utóbbi módszer az Amerikai Egyesült Államokban jellemző, míg Európában már az Európai Unió 1995-ös adatvédelmi irányelve is az az opt-in megközelítést támogatta, ahogyan a 2018-as általános adatvédelmi rendelet (GDPR) is. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy az opt-in módszer sokkal inkább képes egyensúlyt teremteni a potenciális előnyök (gazdagabb felhasználói élmény, kedvezmények, promóciók vagy célzott reklámok) és az észlelt kockázatok (nem kívánt üzenetek tömeges fogadása, a figyelemelterelés és a megszakítások miatti kellemetlenségek, valamint a magá-
- 33/34 -
nélet elvesztésének kockázata) között[61]. Más kérdés, hogy pl. egy alkalmazás telepítésekor, amikor a felhasználóknál megjelennek az engedélykérések, a válaszokat sokszor anélkül adják meg, hogy teljes figyelmet fordítanának arra, hogy mihez adnak engedélyt[62]. A heurisztikus információfeldolgozás alatt álló felhasználók ugyanis elsősorban a számukra előnyös pozitív tulajdonságokra érzékenyek, a könnyen hozzáférhető információkra összpontosítanak, és kerülik az üzenetek tartalmának részletes feldolgozását, ezáltal kevésbé mérlegelik az érvek erősségét[63]. Ha tehát a felhasználó heurisztikusan dolgozza fel az információkat, a kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolja a válaszokat[64]. Az opt-in kérdések elfogadottságát növeli, ha azokat a felhasználó tapasztalati értékére alapozzák (pl. "Elsőként értesülhetsz a legfrissebb bűnesetekről, ha elfogadod az alábbi értesítések küldését. Elfogadod?"), vagy azt hangsúlyozzák, hogy a társadalom nagy része elfogadja ezeket a kéréseket, mert hasznosnak tartja az adott push üzeneteket (pl. "A bűnügyi hírek kedvelőinek 92 %-a hasznosnak tartja ezeket az értesítéseket. Elfogadod?")[65].
A push értesítések számtalan célt szolgálhatnak. Így tartalmazhatnak emlékeztetőket (pl. megkezdett, de végre nem hajtott műveletekre, bejelentkezésekre, pl. WI-FI bejelentkezés figyelmeztetés), frissítéseket (ideértve a hírekkel kapcsolatos vagy márkainformációkat), cselekvésre ösztönzést (értékesítéshez, különleges ajánlatokhoz vagy előfizetéshez), hitelesítéseket (pl. biztonsági alapú, egyszeri jelkódok) vagy PSA-értesítéseket (civil információk, időjárási riasztások)[66].
A push értesítések jellemzője, hogy azokat személyre szabottan küldik. Figyelve a korábbi felhasználói szokásokat, mindenki más és más tartalmú push értesítést kap: aki a sztárhírek iránt érdeklődik, az ilyen tartalmú push értesítésekre számíthat, akit a labdarúgás érdekel, az labdarúgással kapcsolatos hírekre utaló push értesítéseket kap stb.
Azt, hogy az adott felhasználó milyen tartalmú információkra kíváncsi, mesterséges intelligencia alapú rendszerek elemzik. Sokszor ez a mesterséges intelligencia magasabb szinten gyűjti össze az adott személyre szóló információkat, mint ő maga. Jó példa erre egy apuka esete az amerikai Target áruházlánccal. Az áruházláncnál ugyanis annak érdekében, hogy jobban megismerjék a vásárlók igényeit, a cég adatelemzői vizsgálták a vásárlók adatait. A terhes anyáknál megfigyelték, hogy a második trimeszter kezdete táján nagy mennyiségben vásároltak szagtalan testápolót, illetve az első 20 hétben az átlagnál nagyobb mennyiségű kálcium, magnézium, és cink tablettákat. A szülés közeledtével pedig egyre több illatmentes szappant, extra méretű vattalabda-csomagot és kézfertőtlenítőt vettek. Ezen felmérés alapján meghatároztak 25 olyan terméket, amelyeket ugyan külön-külön mások is sokan vásároltak, de ha valaki ezeket nagy százalékban együtt vette, annál megnőtt a terhesség valószínűsége. Azért, hogy a vásárlási szokásai alapján nagy valószínűséggel terhes nők a Targetnél vásároljanak, akiknél ezen
- 34/35 -
termékek együttes vásárlása megjelent, az áruházlánc terhes nőknek szánt termékekre szóló kedvezménykuponokat postázott. Egy nap aztán bement egy férfi az egyik áruházukba, és a vezetővel dühösen közölte, hogy fel van háborodva, mert a középiskolás lányának mosolygó babafotókkal tarkított kuponokat küldtek, tele terhességi termékekkel. Az áruház elnézést kért, hogy biztosan tévedés történt. Az apa leginkább azonban akkor döbbent meg, amikor pár nap múlva kiderült, hogy a lánya valóban terhes, de neki nem merte elmondani. A mesterséges intelligencia tehát a vásárlási szokásainak elemzése alapján jobban tudta, hogy a lány terhes, mint a saját szülei[67].
A push üzeneteket is hasonló algoritmusok alapján választják ki az adott személy részére. Ezekkel mindaddig nincs baj, amíg nem válik tolakodóvá a rendszer, és lehet szabályozni, hogy megjelenhetnek-e az adott eszközön.
Ezen push üzenetek még a clickbaitnél is rövidebbek kell, hogy legyenek, mivel a telefonon pl. sokszor egy fél sornyi üzenet fér csak rá. Ezért tehát olyan szöveget kell kitalálni, amire a felhasználó rákattintva eljut a clickbait üzenetig, amire rákattintva sokszor azt tapasztalhatja, hogy az eredeti push üzenethez képest teljesen eltérő tartalmat talál el. Erre lehet példa a következő push üzenet: "55 évesen meghalt a Depeche M". Aki ennyit olvas, joggal gondolhatja (már ha ismeri a zenekar nevét), hogy valamelyik Depeche Mode tag halt meg. Aki kicsit jobban ismeri az együttest, már ekkor is gyanakodhat, hiszen annak tagjai kicsit idősebbek ennél (bár csak 5-6 évvel). Rákattintva a push üzenetre, a következő üzenetet kapjuk: "53 évesen meghalt a Depeche Mode-alapító sztár felesége"[68]. Ha elolvassuk a cikket, akkor kiderül, hogy valójában még csak nem is valamelyik Depeche Mode tag felesége halt meg, hanem egy olyan volt tagé, aki az alapításkor részt vett, de alig egy évig volt csak tagja az együttesnek 1980. és 1981. között.
A clickbait büntetőjogi vonatkozásai a gyakorlatban általában az adathalászattal, visszaélésekkel és csalással kapcsolatosak lehetnek, de felmerülhet a clickbait már jellegű bűncselekményekkel kapcsolatosan is (pl. rágalmazás). Ezen tevékenységek során a clickbait alkalmazásának a célja a sértettekkel szemben anyagi haszonszerzés vagy a személyes információk jogtalan megszerzése. A clickbait önmagában nem feltétlenül valósít meg ilyen esetekben sem bűncselekményt.
A clickbait és a bűncselekmények vonatkozásában négy fő esetet különíthetünk el:
1. maga a clickbait valósít meg bűncselekményt (pl. a clickbait szöveg szerint egy híres személy "lopott", de ha rákattintunk, kiderül, hogy maga a cikk arról szól, hogy "egy szerelmes pillantást lopott");
2. a clickbait mögött lévő cikk valósít meg bűncselekményt (pl. a clickbait címe: "13 elképesztő dolog, amit nem tudsz a holokauszt-
- 35/36 -
ról", rákattintva aztán a cikkből kiderül, hogy egy holokauszt tagadó cikket takar a clickbait);
3. a clickbait egy álca, és ha a gyanútlan olvasó rákattint, akkor ellopják az adatait vagy más bűncselekményt követnek el vele szemben (pl. csalás);
4. a clickbait mögött lévő cikk ismertet egy bűncselekményt (ez nem tartozik szorosan a témába, hiszen ilyenkor a clickbait és a bűncselekmény kapcsolata mindössze annyi, hogy egy bűnügyi tudósításra való kattintást akarnak elérni a clickbaittel).
Büntető anyagi jogi szempontból a clickbaitnek szinte minden Btk[69]-fejezet vonatkozásában lehet jelentősége. Ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
a) büntetett előkészületi magatartás;
b) sui generis tényállások;
c) maga a clickbait valósítja meg a bűncselekmény törvényi tényállását.
ad a) Akár a clickbait, akár a mögötte lévő cikk valósítja meg a bűncselekményt, az egyik fő esetkör az, amikor egy adott bűncselekmény előkészületét a törvény büntetni rendeli. Így pl. az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet) és az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet) között számos olyan bűncselekmény van[70], amelyeknek a Btk. az előkészületét is bünteti. Tekintettel arra, hogy a Btk. 11. §-a szerint előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik, könnyen belátható, hogy egy clickbaitben könnyen elrejthető olyan felhívás, amely önmagában megvalósíthatja az adott bűncselekmény előkészületét. Az a felhívás pl., hogy "5 drasztikus módszer, hogy megakadályozd a köztársasági elnököt tevékenysége gyakorlásában", közel áll ahhoz, hogy megvalósítsa a lázadás előkészületét. Hiszen ezen bűncselekmény előkészületét követi el, aki felhív egy olyan tömegzavargásra, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúrát, a Kormányt vagy az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse. Szintén megvalósíthatja a bűncselekményt az, ha egy viszonylag kevésbé "drasztikus" clickbait mögött lévő cikk már konkrétabb felhívást tartalmaz. De könnyen belátható, hogy a rombolás esetén is nem nehéz elképzelni olyan clickbaitet, amely legalább az előkészület szempontjából tényállásszerű. Minden olyan felhívás, ami arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisítsenek, használhatatlanná tegyenek vagy megrongáljanak, megvalósítja ezt az előkészületet. Amennyiben pedig
- 36/37 -
ezek a felhívások eljutnak odáig, hogy azokat legalább meg is kísérli valaki, az előkészületi cselekmény könnyen átválthat részesi magatartássá (felbujtó).
Mindaz, amit az előkészülettel kapcsolatosan itt elmondtunk, minden olyan bűncselekmény esetén igaz lehet, amelynek előkészülete büntetendő (így pl. az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XV. Fejezetben[71], az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XVI. Fejezetben[72], az egészséget veszélyeztető bűncselekményeket szabályozó Btk. XVII. Fejezetben[73], az emberi szabadság elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XVIII. Fejezetben[74], a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XIX. Fejezetben[75], az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XXI. Fejezetben[76], a közlekedési bűncselekményeket szabályozó Btk. XXII. Fejezetben[77] és a környezet és a természet elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XXIII. Fejezetben[78]) is található számos olyan bűncselekmény, amelynek az előkészülete büntetendő.
Mivel a hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. fejezet) között már számos olyan található, ahol az előkészület is büntetendő, ezek esetén a fentebb elmondottak alapján maga a clickbait is megvalósíthat bűncselekményt. Az olyan hangzatos címek, miszerint "5 kiváló ötlet a rendőröknek, hogyan lőjék ki a szemét a holnapi békés tüntetőknek" (Btk. 301. § Bántalmazás hivatalos eljárásban), vagy "8 tipp buszvezetőknek, hogyan verjék meg azokat, akik összepiszkítják a buszt" (Btk. 302. § Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában), vagy akár a "7 titkos kényszervallatási recept" (Btk. 303. § Kényszervallatás) szerzője szintén könnyen találhatja magát a terhelt szerepkörében. Lényegében ugyanez igaz "ellentétes irányban" is, azaz a Btk. XXIX. Fejezetében (A hivatalos személy elleni bűncselekmények) foglalt hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §) előkészülete is büntetendő, ezáltal nem nehéz ezzel kapcsolatos clickbaitet elképzelni, amely (külföldi) hivatalos személy elleni erőszakra hív fel (bár azt senki nem kísérli meg). Ugyanez igaz a nemzetközileg védett személy elleni erőszakra (Btk. 313. §) is.
A közbiztonság elleni bűncselekmények (Btk. XXX. Fejezet) közül a terrorcselekmény (Btk. 314. §) esetén a Btk. nem az előkészületet rendeli büntetni, hanem a 315. § külön kiemeli az előkészületi magatartásokat, és ezek között felsorolja a felhívást is. Ez az érdekes törvényszerkesztési megoldás (miszerint nem az előkészületet rendeli átfogóan büntetni a törvény, hanem önállóan megjelöli az előkészületi magatartásokat) a Btk.-ban összesen két helyen figyelhető meg (leszámítva a sui generis bűncselekményeket), éspedig a terrorcselekmény mellett az ugyanebben a fejezetben szabályozott bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) esetén. Sem a törvény indokolása, sem annak kommentárja nem ad magyarázatot erre a törvényszerkesztési megoldásra. Míg a bűnszervezetben részvétel esetén az előkészületi magatartások kiegészülnek "a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogat-
- 37/38 -
ja" kifejezéssel (és egyébként is, ott egy sui generis bűncselekményről beszélhetünk), addig a terrorcselekménynél szó szerint megegyezik a törvény szövege az előkészületi magatartásokkal (csak azok sorrendjét változtatta meg a jogszabályalkotó). Mindenesetre annyit megállapíthatunk, hogy a clickbait esetén mindkét bűncselekmény megvalósulhat, bár elméletben inkább a terrorcselekmény "előkészülete" képzelhető el, a bűnszervezetben részvétel nem nagyon.
Vannak egyébként a közbiztonság elleni bűncselekmények között olyanok is, ahol megnevezésében is az előkészületet rendeli büntetni a Btk. (jármű hatalomba kerítése, Btk. 320. §; közveszély okozása, Btk. 322. §; járványügyi védekezés akadályozása, Btk. 322/A. §; közérdekű üzem működésének megzavarása, Btk. 323. §; robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, Btk. 324. §; lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, Btk. 325. §). Hasonló módon lehetne kifejteni a felhívás büntethetőségét a clickbait esetén az összes többi, előkészületi magatartás esetén is büntethető bűncselekmény esetén[79]. Ezeknél a fentebb elmondottak irányadók.
ad b) Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése esetén sui generis bűncselekményként szerepelhet az, ha valaki megtiltott gyűlésen való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív (Btk. 217/C.). Ebben az eseten tehát maga a felhívás megvalósíthatja a bűncselekményt (ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg), azaz a felhívás, mint általában előkészületi magatartás, itt befejezett bűncselekmény. A Nagykommentár kiemeli, hogy míg maga a tiltott gyűlésen való részvétel (a gyűlésen való megjelenés) a Szabs.tv. 189. § (3a) bekezdése szerinti szabálysértés, a felhívásban álló előkészületi magatartás bűncselekmény. A felhívónak a gyűlés hatósági megtiltásával tisztában kell lennie az elkövetési magatartás kifejtésének időpontjában, különben a szándékossága kizárt[80].
A clickbait által megvalósítható bűncselekményekre adnak lehetőséget egyes, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) is. Az előkészületi cselekmény (felhívás) itt is szóba jöhet (bár ezen bűncselekmények közül egyedül a Btk. 282. §-ában található fogolyzendülés az, aminek az előkészülete is büntetendő), de sui generis bűncselekményként meg kell említeni a hamis tanúzásra felhívást (Btk. 276. §). Utóbbi esetben a felhívást, mint általában előkészületi cselekményt szabályozza a Btk. önálló bűncselekményként. Ha tehát a clickbait arról szól, hogy "10 módszer, ahogyan hamis tanúvallomást tehetsz anélkül, hogy lebuknál", akár meg is valósíthatja a hamis tanúzásra felhívást. Tekintettel arra, hogy általánosságban ezen felhívások miatt még nem indulna büntetőeljárás, további követelmény lehet, hogy a clickbaitre kattintva akár konkrét javaslatokat is találhatunk arra nézve, hogy hogyan, milyen ügyben kövessen el valaki hamis tanúzást. A Btk. ezen Fejezetében foglalt más bűncselekmények miatt is gyakran indul büntetőeljárások a sajtó munkatársai ellen. Amíg azonban az újságírók esetén gyakori lehet a hamis vád (Btk. 268-270. §) vagy a hatóság fél-
- 38/39 -
revezetése (Btk. 271. §) miatt indított büntetőeljárás, addig a clickbait esetén ez önmagában nem fordulhat elő.
"Online Legjobb Gyümölcs Nyerőgépeken Nyerhet"[81] - ilyen és ehhez hasonló elnevezésű oldalak sokaságát találhatjuk a neten. Ezek jó részét időközben letiltották. Nem csoda, hiszen a Btk. 360. §-a szerint a tiltott szerencsejáték szervezését követi el az, aki tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív. Itt tehát már önmagában a felhívás is bűncselekmény, nemhogy a rákattintást követően megnyíló oldalon való tiltott szerencsejáték szervezése.
ad c) Mivel a clickbait a kattintások érdekében sok esetben átlépi a jogellenesség határát, számos esetben megvalósíthat bűncselekményt. Itt kell megemlíteni a Btk. XXV. Fejezetében (A minősített adat és a nemzeti adóvagyon elleni bűncselekmények) foglalt bűncselekmények közül a minősített adattal visszaélést (Btk. 265. §) is. Ezen bűncselekmény vonatkozásában tehát már nem csak az előkészületi magatartás képzelhető el a clickbaittel összefüggésben. Maga a clickbait is könnyen lehet, hogy megvalósítja a tényállást, hiszen azzal, ha a clickbaitben foglalt minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesznek, már meg is valósul a bűncselekmény, mivel az alaptényállást bárki megvalósíthatja (nem csak a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy).
A clickbait, illetve az arra kattintással elérhető oldal által elkövethető bűncselekmények a gyakorlatban leginkább az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekményeket szabályozó Btk. XXI. Fejezetben található bűncselekmények vonatkozásában valósulhatnak meg (és valósulnak is meg sok esetben). Mindamellett, hogy az erőszakot (fenyegetést) magában foglaló törvényi tényállások esetén a fentiekben említettek szerint az előkészületi magatartás valósulhat meg, más bűncselekményeknél akár befejezett alakzatról is beszélhetünk.
Elkövethető már magával a clickbaittel a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §) is. És ehhez a tényállás szerint nem is feltétlenül szükséges a haszonszerzési cél, mivel a jelentős érdeksérelem okozása könnyen megvalósulhat (pl. a munkahelyi vagy társadalmi kapcsolatok, a családi élet elnehezülése; önkormányzati választások során a képviselőjelölt bűnügyi személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával történő lejáratás[82]). Mivel személyes adat lehet az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ[83], ezért megvalósítja a bűncselekményt, ha akár a clickbaitből, akár a link alapján elérhető cikkből a beazonosítható személy bármely személyes adata kiolvasható. Ha ezt a rendelkezést szó szerint vennénk, akkor naponta tömegével indíthatnának büntetőeljárást, hiszen számtalan olyan clickbait van, amelyből (vagy a link mögötti cikkből) egy beazonosítható személyre (általában hírességre) vonatkozó információ található, és az jelentős érdeksérelmet okoz(hat).
Zaklatás (Btk. 222. §) leginkább a közösségi oldalakon elhelyezett clickbait formájában képzelhető el. A magántitok megsértése (Btk. 223. §) viszont
- 39/40 -
már annál gyakrabban megvalósulhat a clickbait (illetve a link mögött lévő oldal) esetén. Ha egy újságírót azzal gyanúsítanak, hogy a foglalkozásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül fedte fel, nem elegendő az a védekezés, hogy a foglalkozásából (ld. újságíró) eredő feladatok és az információszabadság alkotmányos joga önmagában megalapozza a magántitok feltárását. Noha az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, ennek vannak korlátai: a (4)-(5) bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.
Ami miatt az újságírók leggyakrabban találják magukat a büntetőbíróságon, az a rágalmazás (Btk. 226. §) és a becsületsértés (Btk. 227. §) elkövetésének vádja (illetve egyes esetekben a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, Btk. 226/A. §; becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala, Btk. 226/B. §; kegyeletsértés Btk. 228. §). A becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata igen gyakran fordul elő a sajtóban, és ez alól nem kivétel a clickbait (illetve a mögötte lévő cikk) sem. Ráadásul a clickbait esetén a minősített eset (nagy nyilvánosság előtti elkövetés) bizonyítása sem okoz nehézséget. "Több mint 320 milliós kárt okozott, 15 évet kaphat Fekete Dávid"[84] - írta cikkében az index. hu. Aztán nem sokkal a cikk megjelenése után már magában a cikkben meg is kellett jelentetni egy helyreigazítást, miszerint "A 2022. június 30. napján megjelent "Több mint 320 milliós kárt okozott, 15 évet kaphat Fekete Dávid" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Fekete Dávid egy bűnszervezet tagja.". Ez önmagában arra utal, hogy a bűnszervezettel kapcsolatos megállapításnak nem volt meg a ténybeli alapja. De már az is nagy bátorság volt a laptól, hogy az eljárás jogerős befejezése előtt tényként állítsák azt, amit egyelőre csak a vád tartalmaz. A korrekt megfogalmazás az lett volna, hogy "Több mint 320 milliós károkozással vádolják, 15 évet kaphat Fekete Dávid". Persze, a clickbait mondatszerkesztésével ez nem áll teljesen összhangban, de az újságíró ilyen és hasonló esetekben nemcsak polgári, hanem büntetőperrel is számolhat. Önmagában az az érdek, hogy minél többen kattintsanak egy oldalra, nem adhat felmentést arra, hogy egy megalapozott gyanú (vádemelés esetén nyomatékos gyanú) esetén miért kell tényként közölni az információkat. Egyáltalán nem biztos, hogy valóban többen kattintanak rá a cikkre akkor, ha azt írják, hogy "Több mint 320 milliós kárt okozott", mintha azt, hogy "Több mint 320 milliós károkozással vádolják".
A közérdekű adattal visszaélés (Btk. 220. §) esetén már ritkább a bűncselekmény elkövetése. Ugyan elképzelhető, hogy a clickbait pl. közérdekű adatot meghamisít, vagy éppen hamis vagy
- 40/41 -
hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, ezek a gyakorlatban már csak azért is ritkán fordulnak elő, mert ezen közérdekű adatok hírértéke annyira kicsi, hogy nem sok reklámérték kapcsolódhat ezen oldalak megtekintéséhez.
Mivel a Btk. XXVII. Fejezetében található korrupciós bűncselekmények esetén az előkészület nem büntetendő, így a clickbait akkor valósíthat meg elsősorban bűncselekményt, ha a korrupciós bűncselekményre irányuló felhívást követően az adott bűncselekményt legalább megkísérlik. Az "5 módszer, hogy átadd a hálapénzt" típusú clickbait önmagában nyilvánvalóan nem bűncselekmény. Az más kérdés, hogy ha a clickbait mögött lévő cikkben konkrét javaslatokat találunk a hálapénz átadására, esetleg bíztatva az elkövetőket, hogy valósítsák meg ezeket a cselekményeket és azok sikerességéről a hozzászólásokban számoljanak is be, majd valaki azt a vallomást teszi, hogy ezen cikk hatására követte el a bűncselekményt és az adott neki biztatást, hogy emiatt védve érezte magát, könnyen lehet, hogy a clickbait (illetve a mögötte lévő cikk) írója is közel kerül a büntetőjogi felelősségre vonáshoz.
A Btk. XXXI. Fejezetében szabályozott köznyugalom elleni bűncselekmények közül több is van, amit akár maga a clickbait, akár a mögötte lévő cikk tartalma megvalósíthat. Így a háborús uszításhoz (Btk. 331. §) a törvényi tényállás szerint mindössze annyi szükséges, hogy nagy nyilvánosság előtt háborúra uszítsanak vagy egyébként háborús hírverést folytassanak. A "7 ok, hogy miért üzenjen hadat a hadügyminiszter Oroszországnak" clickbait önmagában is közel áll a bűncselekmény elkövetéséhez. Ugyanígy megvalósíthatja a közösség elleni uszítást (Btk. 332. §) egy olyan clickbait, amely konkrétan és kifejezetten a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja, a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen (utóbbiaknál különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel) erőszakra vagy gyűlöletre uszít. A "10 megdöbbentő bizonyíték, hogy nem is volt holokauszt" vagy éppen "Az ÁVH sose bántott senkit, mondja a híres színésznő" clickbait önmagában megvalósíthatja a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását (Btk. 333. §). Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata pedig a nemzeti jelkép megsértése (Btk. 334. §) bűncselekményét valósíthatja meg. Az előző két bűncselekmény esetén feltétel a nagy nyilvánosság előtti elkövetés, de ez a clickbaitnél nem igényel különösebb bizonyítást.
Az önkényuralmi jelkép használata (Btk. 335. §) nem a hagyományos, szöveges clickbait esetén merülhet fel, hanem különösen akkor, ha a clickbaitet egy képbe ágyazva helyezik el. A hatósági rendelkezés elleni uszítás (Btk. 336. §) vonatkozásában meg kell említeni, hogy a Nagykommentár szerint a cselekmény által támadott érték a hatóság rendelkezése. Ez a bűncselekmény a hatóság olyan konkrét tartalommal rendelkező döntésével kapcsolatosan valósulhat csak meg, amely az egyén-
- 41/42 -
re, az állampolgárok csoportjaira vagy a jogi személyekre jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg. Önmagában a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés elleni, akár a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő engedetlenségre uszítás nem éri el a büntetőjogi szankcionálás szintjét, az a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik[85]. De nagyon könnyen a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) elkövetésének a csapdájába eshet az, aki olyan jellegű clickbaitet jelentet meg, amely a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve az is, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa. Valószínűleg annak a clickbaitnek a szerzője sem gondolkodott el, hogy mit kockáztat, aki leírta, hogy "Megállíthatatlanul közeleg a házméretű aszteroida a Föld felé"[86], hiszen a Btk. 338. §-a szerint a közveszéllyel fenyegetést követi el (többek között) az is, aki azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
A Btk. 350. §-a részletesen felsorolja, hogy milyen cselekményekkel lehet elkövetni a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt. Ezek között szerepel az is, ha valaki megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát (Btk. 350. § (1) bekezdés f) pont). Ehhez képest nagy bátorságra vall egy olyan clickbait megjelentetése, miszerint "Gáspár Győző nem titkolja, kire szavazott"[87], különös tekintettel arra, hogy rákattintva az első bekezdésből meg is tudjuk a választ. Noha itt maga a titokra jogosult tárja fel a szavazatát, az ehhez hasonló cikkek megjelentetői sokszor bizony vékony jégen táncolnak.
Amíg a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet) esetén (éppen az erőszak, mint tényállási elem miatt) csak nagyon áttételesen képzelhető el a clickbait (vagy az amögött lévő oldal) általi elkövetés (az is csak részesi alakzatban), addig a vagyon elleni bűncselekményeknél (Btk. XXXVI. Fejezet) más a helyzet.
Bűncselekmények tömegét követik el az internet segítségével, és ezek között igen gyakori a csalás (Btk. 373. §) és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §). Ilyenkor általában nem maga a clickbait lesz az, amivel a bűncselekményt elkövetik, de a vonzó ígérettel, becsapós megfogalmazással megalkotott clickbait nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyanútlan sértett rákattintson az adott oldalra, ahol aztán a gyors meggazdagodás ígéretével könnyen lépre csalhatják. "A gyors meggazdagodás receptje!"[88] linkre kattintva pedig még egy bűncselekmény elkövetésének a módját is végig olvashatjuk (bár a szerző igyekszik magát kivonni a felelősségre vonhatóság alól).
A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények (Btk. XXXVII Fejezet) közül az internetes térben igen gyakran elkövetett bűncselekmény a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
- 42/43 -
megsértése (Btk. 385. §). Az, hogy a clickbait írója más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, legtöbbször nemcsak azért nem lesz azonban büntetendő, mert a bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata (nehéz bizonyítani, hogy szándékosan tüntette fel sajátjaként valaki más művét), hanem azért sem, mert a bűncselekmény feltétele, hogy az elkövető ezzel a magatartásával a jogosultnak vagyoni hátrányt okozzon.
A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet) közül a fogyasztók megtévesztését (Btk. 417. §) említhetjük mint olyant, amelyet a clickbait (illetve a kattintással megnyitott oldal) a leginkább sérthet. Aki ugyanis az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, elköveti ezt a bűncselekményt. A "Szeretnéd, ha kutyusod boldogabb és energikusabb lenne?"[89] clickbait megnyitásával azt hihetné az olvasó, hogy ezzel a kutyatáppal egy boldogabb (és energikusabb...) kutyája lesz, holott, ha egy kicsit figyel, akkor láthatja, hogy ez egy szponzorált hirdetés, és közel sem garantálhatja a boldogságot/energiát.
A clickbait egyre inkább elterjed nemcsak a sajtóban, hanem az egyéb platformokon is. Az ún. "sárga újságírásban" ("yellow journalism") és részben a "csekkfüzet-újságírásban" ("checkbook journalism") illetve "pénztárgépes újságírásban" ("cash register journalism") gyökerező módszer lényege: egy olyan online marketing technika, amely figyelemfelkeltő, gyakran félrevezető vagy túlzó címeket és tartalmakat használ annak érdekében, hogy a felhasználókat a linkre kattintásra ösztönözze gyakran olyan ígéretekkel, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak vagy a cikk tényleges tartalmának, anélkül, hogy megfelelő információt tartalmazna arról, hogy a linkre kattintással az olvasó mit fog látni. A clickbaiten belül is sajátos helyet foglalnak el a push értesítések.
Azt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a clickbait mögött rejlő titokzatosság, "nyitott hurok", kíváncsisági rés ténylegesen több kattintást eredményez-e a gyakorlatban, de akik ehhez a módszerhez folyamodnak, hisznek benne, hogy igen. Míg Magyarországon az elmúlt pár évben terjedtek el leginkább az ilyen jellegű hírek, addig az USÁ-ban ez jóval távolabbi múltra tekint vissza és az elmúlt évtizedben már a clickbait visszaszorulása figyelhető meg.
A clickbait sokszor félrevezető, információtorzító hatású, és a valós eseményektől sokszor igencsak elrugaszkodó. Ennek fontos szerepe lehet a clickbait büntetőjogi vonatkozásainak a vizsgálata során. A clickbait büntetőjogi vonatkozásai a gyakorlatban általában az adathalászattal, visszaélésekkel és csalással lehetnek kapcsolatban, de felmerülhet a clickbait más jellegű bűncselekmények vonatkozásában is (pl. rágalmazás).
- 43/44 -
A clickbait és a bűncselekmények tekintetében négy fő esetkör létezik:
- amikor maga a clickbait valósít meg bűncselekményt;
- ha a clickbait mögött lévő cikk valósít meg bűncselekményt;
- a clickbait egy álca, és ha a gyanútlan olvasó rákattint, akkor ellopják az adatait vagy más bűncselekményt követnek el vele szemben (pl. csalás); végül
- a clickbait mögött lévő cikk ismertet egy bűncselekményt.
Ezek közül az első három az, amikor a clickbait létrehozója a bűncselekmény elkövetője. A tanulmány részletesen elemzi az előkészületi magatartások illetve a felhívás sui generis tényállásként szabályozása miatti büntetőjogi felelősség lehetőségeit, de rámutat arra is, hogy számtalan esetben a clickbait megalkotója akár befejezett bűncselekményt is elkövethet (leggyakrabban a minősített adattal visszaélés, személyes adattal visszaélés, magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, háborús uszítás, közösség elleni uszítás, nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelkép használata, hatósági rendelkezés elleni uszítás, rémhírterjesztés, közveszéllyel fenyegetés, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, tiltott szerencsejáték szervezése, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és a fogyasztók megtévesztése vonatkozásában).
A clickbaitnek számos előnye lehet. Ezek között sorolhatjuk fel a több oldalmegtekintést, a nagyobb lehetőséget a közösségi megosztásokra és a fokozott márkaismertséget. Ugyanakkor éppen ezekkel összefüggésben merülhetnek fel a hátrányok is: az oldalmegtekintések talán nem is olyan fontosak, a sok megtekintés elérése szenzációhajhászáshoz vezethet, a félrevezető click-bait pedig kárt okozhat az adott márkának és erodálhatja a bizalmat[90]. Éppen ezért nagyon meg kell fontolni, hogy szükség van-e rá, és ha igen, akkor milyen tartalommal. Sok esetben ugyanis akár büntetőjogi veszélyei is lehetnek a nem megfelelően megfogalmazott clickbaitnek. A tanulmány ezekre a veszélyekre próbálta felhívni a figyelmet. ■
JEGYZETEK
[1] https://port.hu/cikk/stream/clickbait-a-netflix-miniszeriaja-teged-is-csobe-huz/article-76722
[2] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Célia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[3] Ezt El-Arini és Tang egy harmadik megoldásként Click-batingnek nevezi. El-Arini, Khalid - Tang" Joyce: News Feed FYI: Click-baiting. https://about.fb.com/news/2014/08/news-feed-fyi-click-baiting/
[4] Blom, Jonas Nygaard - Hansen, Kenneth Reinecke: Click bait: Forward-reference as lure in online news headlines. Journal of Pragmatics, 2015/1.
[5] Smith, Ben: Why BuzzFeed Doesn't Do Clickbait. https://www.buzzfeed.com/bensmith/why-buzzfeed-doesnt-do-clickbait#.gdOe0Re3o
[6] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Célia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[7] A kifejezés a XIX. századból származik, amikor a két egymással rivalizáló szenzációhajhász lap, a New York Journal és a New York World a Yellow Kid képregény karakter segítségével nyilvánítottak véleményt a társadalmi ügyekről és a napi történésekről, az események manipulálásával és eltúlzásával. Campbell, W. Joseph: Yellow journalism: Puncturing the myths, defining the legacies. Santa Barbara, Praeger, 2003.
- 44/45 -
[8] Ingram, Mathew: The internet didn't invent viral content or clickbait journalism - there's just more of it now, and it happens faster. https://gigaom.com/2014/04/01/the-internet-didnt-invent-viral-content-or-clickbait-journalism-theres-just-more-of-it-now-and-it-happens-faster/
[9] A Donald Trump-Marla Maples esküvő fotózásáért állítólag 30-40 ezer dollárt is fizettek, de pl. az USÁ-ban nagy feltűnést keltő Buttafuoco interjú esetében (amikor az Amy Fischer által fejbelőtt, de a támadást túlélő Mary Jo Buttafuoco nyilatkozott) 500 ezer dollárról is beszéltek. Kurtz, Howard: Fees for Sleaze. Washington Post, 1997. január 27. https://www.washingtonpost.com/archive/lifestyle/1994/01/27/fees-for-sleaze/fc04dcd0-127c-4e2a-a17b-6f3960c128cd/
[10] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Célia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[11] https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/defmition/english/clickbait
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Clickbait
[13] O'Donovan, Caroline: What is clickbait? https://www.niemanlab.org/2014/08/what-is-clickbait/
[14] Frampton, Ben: The changing face of online journalism. https://www.bbc.com/news/uk-wales-34213693
[15] Shewan, Dan: You Can't Not Click: Weighing the Pros & Cons of Clickbait. https://www.wordstream.com/blog/ws/2014/07/15/clickbait
[16] Bilton, Ricardo: The many different ways publishers define 'clickbait'. https://digiday.com/media/many-many-ways-publishers-define-clickbait/
[17] El-Arini, Khalid - Tang" Joyce: News Feed FYI: Click-baiting. https://about.fb.com/news/2014/08/news-feed-fyi-click-baiting/
[18] Ezzel kapcsolatban mondja Bilton azt is, hogy a clickbait jellemzője az "ez a város", "ez az állam", "ez a híresség" fogalmak használata ahelyett, hogy Los Angeles, Colorado vagy Justin Timberlake lenne a szövegben. A clickbait tehát kihagyja azt a döntő fontosságú információt, amire az olvasó kíváncsi lehet, egy "anti-címlap". Bilton, Ricardo: The many different ways publishers define 'clickbait'. https://digiday.com/media/many-many-ways-publishers-define-clickbait/
[19] Blom, Jonas Nygaard - Hansen, Kenneth Reinecke: Click bait: Forward-reference as lure in online news headlines. Journal of Pragmatics, 2015/1.
[20] Bilton, Ricardo: The many different ways publishers define 'clickbait'. https://digiday.com/media/many-many-ways-publishers-define-clickbait/
[21] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Célia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[22] Blom, Jonas Nygaard - Hansen, Kenneth Reinecke: Click bait: Forward-reference as lure in online news headlines. Journal of Pragmatics, 2015/1.
[23] Halliday, M. A. K. - Hasan, Ruqaiya: Cohesion in English. London, Routledge, 1976. 392 p.
[24] Blom, Jonas Nygaard - Hansen, Kenneth Reinecke: Click bait: Forward-reference as lure in online news headlines. Journal of Pragmatics, 2015/1.
[25] https://ripost.hu/insider/2024/01/azert-fizetik-az-ettermek-hogy-naluk-egyen
[26] Strauss, Susan - Feiz, Parastou: Discourse analysis. Putting Our Worlds into Words. London, Routledge, 2014. 424 p.
[27] https://ripost.hu/na-ne/2024/01/urkutatas-mars-bolygo-vizsgalat-kutatas
[28] Kerswell, John: 6 Reasons you always fall for Click-Bait (and the secret formulas publishers won't want you to see). https://messageandmuse.wordpress.com/2013/12/19/6-reasons-you-always-fall-for-click-bait-and-the-secret-formulas-publishers-wont-want-you-to-see/
[29] https://ripost.hu/yesss/2023/12/5-frizura-ami-hatalmas-divat-lesz-iden-telen
[30] https://www.joy.hu/5-szerelmi-lecke-blake-lively-ryan-reynolds-169319
[31] https://infostart.hu/belfold/2024/01/06/megdobbento-vizes-adatot-kozoltek-magyarorszagrol
[32] https://www.bien.hu/dolog-amire-kepes-tudatalattid-hagyod-neki/
[34] Meyer, Robinson: Why Are Upworthy Headlines Suddenly Everywhere? https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/12/why-are-upworthy-headlines-suddenly-everywhere/282048/
- 45/46 -
[35] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Celia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[36] https://index.hu/kulfold/2015/06/15/megint_rendor_gyilkolt_feketet_az_usa-ban/
[37] https://www.upworthy.com/
[38] https://www.buzzfeed.com/
[39] Meyer, Robinson: Why Are Upworthy Headlines Suddenly Everywhere? https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/12/why-are-upworthy-headlines-suddenly-everywhere/282048/
[40] El-Arini, Khalid - Tang" Joyce: News Feed FYI: Click-baiting. https://about.fb.com/news/2014/08/news-feed-fyi-click-baiting/
[41] Alves, Liliana - Antunes, Nuno - Agric, Olga - Sousa, Carlos - Ramos, Celia M. Q.: Click Bait: You Won't Believe What Happens Next! Fronteiras Journal of Social Technological and Environmental Science 5 (2), 196-213. o.
[42] Smith, Ben: Why BuzzFeed Doesn't Do Click-bait. https://www.buzzfeed.com/bensmith/why-buzzfeed-doesnt-do-clickbait#.gdOe0Re3o
[43] El-Arini, Khalid - Tang" Joyce: News Feed FYI: Click-baiting. https://about.fb.com/news/2014/08/news-feed-fyi-click-baiting/
[44] Shewan, Dan: You Can't Not Click: Weighing the Pros & Cons of Clickbait. https://www.wordstream.com/blog/ws/2014/07/15/clickbait
[47] https://www.upworthy.com/watch-what-this-make-believe-girl-means-to-1000-sexual-predators
[49] Kerswell, John: 6 Reasons you always fall for Click-Bait (and the secret formulas publishers won't want you to see). https://messageandmuse.wordpress.com/2013/12/19/6-reasons-you-always-fall-for-click-bait-and-the-secret-formulas-publishers-wont-want-you-to-see/
[50] https://index.hu/tudomany/2023/05/13/hatalmas-aszteroida-halad-a-fold-fele--peter-crouch/
[51] https://www.bien.hu/igy-lehet-megnyugtatni-siro-babat/
[53] https://www.joy.hu/sokaig-fiatal-maradjon-az-elmed-ezt-tedd-162208
[54] https://blog.adaptil.com/hu/a-10-legfontosabb-dolog-amire-kutyadnak-szuksege-van
[55] https://marieclaire.hu/eletmod/2022/01/08/vacsora-etel-nem-szabad/#google_vignette
[56] https://www.portfolio.hu/uzlet/20171005/15-tuti-tipp-ha-meg-akarsz-gazdagodni-264045
[57] https://www.pecsma.hu/abszolut-no/10-remek-tipp-hogyan-vasaroljunk-egyutt-gyermekunkkel/
[58] Bercovici, Jeff: These Five Astonishing Headline Writing Secrets Will Make You Cry, Or At Least Click. https://www.forbes.com/sites/jeffbercovici/2013/03/01/these-five-astonishing-headline-writing-secrets-will-make-you-cry/?sh=6fa7c9af37e3
[59] https://www.ibm.com/topics/push-notifications
[60] Li, Chia-Ying - Fang, Yu-Hui: Predicting continuance intention toward mobile branded apps through satisfaction and attachment. Telematics and Informatics, 2019/43. p. 101248 https://doi.org/10.1016/j.tele.2019.101248
[61] Gavilan, Diana - Avello, Maria: Enabling smartphone push notifications: the effect of a framed opt-in request. International Journal of Mobile Communications, 2022/10. DOI: https://doi.org/10.1504/IJMC.2024.10047797
[62] Felt, A.P. - Ha, E. - Egelman, S. - Haney, A. - Chin, E. - Wagner, D.: Android permissions: user attention, comprehension, and behavior. In: Cranor, Lorrie Faith (szerk.): Proceedings of the Eighth Symposium on Usable Privacy and Security, Association for Computing Machinery, New York, 2012. p.3.
[63] Chaiken, Shelley: Heuristic versus systematic information processing and the use of source versus message cues in persuasion. Journal of Personality and Social Psychology, 1980/5. 752-766. o.
[64] Kahneman, Daniel - Lovallo, Dan: Timid choices and bold forecasts: a cognitive perspective on risk taking. Management Science, 1993/1, 17-31. o.
[65] Gavilan, Diana - Avello, Maria: Enabling smartphone push notifications: the effect of a framed opt-in request. International Journal of Mobile Communications, 2022/10. DOI: https://doi.org/10.1504/IJMC.2024.10047797
- 46/47 -
[66] https://www.ibm.com/topics/push-notifications
[68] https://rtl.hu/kulfold/2024/01/11/meghalt-depeche-mode-alapito-sztar-felesege
[69] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
[70] Az összes emberiesség elleni bűncselekmény: népirtás Btk. 142. §; emberiesség elleni bűncselekmény Btk. 143. §; apartheid Btk. 144. §
Egyes háborús bűncselekmények: védett személyek elleni erőszak Btk. 149. §; élő pajzs használata Btk. 151. §; tiltott sorozás Btk. 152. §; nemzetközi szerződés által tiltott fegyver használata Btk. 155. §
Az állam elleni bűncselekmények közül: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása Btk. 254. §; lázadás Btk. 256. §; rombolás Btk. 257. §; hazaárulás Btk. 258. §; az ellenség támogatása Btk. 260. §; kémkedés Btk. 261. §
[71] Emberölés Btk. 160. §; Testi sértés egyes minősített esetei Btk. 164. § (3) és (6) bekezdés.
[72] Emberi ivarsejt tiltott felhasználás Btk. 169. §; Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése Btk. 172-173. §; Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása Btk. 174. §; Emberi test tiltott felhasználása Btk. 175. §
[73] Kábítószer-kereskedelem Btk. 176-177. §; Kábítószer birtoklása Btk. 178-179. §; Kábítószer készítésének elősegítése Btk. 182. §; Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Btk. 184-184/C. §; Teljesítményfokozó szerrel visszaélés Btk. 185. §; Gyógyszerhamisítás Btk. 185/A. §; Egészségügyi termék hamisítása Btk. 186. §
[74] Emberrablás Btk.190. §; Emberkereskedelem és kényszermunka Btk.192. §
[75] Gyermekpornográfia Btk. 204-204/A. §
[76] Közösség tagja elleni erőszak Btk. 216. §
[77] A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény Btk. 232. §
[78] Természetkárosítás Btk. 242. §; Állatkínzás Btk. 244. §; Radioaktív anyaggal visszaélés Btk. 250. §; Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés Btk. 251. §
[79] Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, Btk. 326. §; Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, Btk. 327. §; Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, Btk. 329. §; Kettős felhasználású termékkel visszaélés, Btk. 330. §; Közokirat-hamisítás, Btk. 342. §; Embercsempészés, Btk. 353. §; Rablás, Btk. 365. §; Pénzhamisítás, Btk. 389. §; Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, Btk. 392. §; Pénzmosás, Btk. 399. §; Rossz minőségű termék forgalomba hozatala, Btk. 415. §; Szökés, Btk. 434. §; Zendülés, Btk. 442. §; Zendülés megakadályozásának elmulasztása, Btk. 442. §
[80] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2024.
[81] https://thorgym.hu/hogyan-kell-ingyenesen-j%C3%A1tszani-magyar-legjobb-p%C3%B6rget%C3%A9seket/82 BH 2015.119.
[83] Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, rövidítve: GDPR) 4. cikk 1. pontja szerint azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
[85] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2024.
[87] https://www.blikk.hu/valasztas-2022/valasztas-2022-valasztas-eredmenyek-gaspar-gyozo-fidesz/8jpbpvv
[88] http://keve.info/2013/11/05/8958
[90] Shewan, Dan: You Can't Not Click: Weighing the Pros & Cons of Clickbait. https://www.wordstream.com/blog/ws/2014/07/15/clickbait
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető, egyetemi tanár, Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Visszaugrás
