A szépségipari termékek piaca az elmúlt időszakban robbanásszerű növekedésnek indult. Ennek pedig egyértelmű velejárója az is, hogy megnövekedett az igény a környezetre és az egészségre veszélytelen kozmetikumok iránt. E termékek Európa különböző államaiban eltérő megjelöléssel, megnevezéssel jelennek meg a kereskedelmi forgalomban: bio, natúr, vegán, organikus, öko termékként. A minősítést különböző feltételek mentén önkéntes szerveződések, minősítő szervezetek végzik, amelyek többnyire a saját maguk kimunkált szabályrendszere mentén engedélyezik a védjegyeik vagy tanúsításuk alkalmazását a kozmetikai termékek csomagolásán. A töredezett szabályozottság, a "zöld" kozmetikumok iránti igény fokozódása és a vásárlókért folytatott kiélezett verseny számos esetben odavezet, hogy egyes gyártók a zöldrefestés (greenwashing) eszközével élnek.
The market for beauty products has experienced explosive growth in recent years. Nowadays, there is an increased demand for cosmetics that are safe for the environment and health. These products appear on the market with different designations and names in different states of Europe, such as bio, natur, vegan, organic, eco, etc. products. The certification of such products is carried out by voluntary organizations and certification organizations under different conditions. These organizations mostly allow the use of their trademarks or certifications on the packaging of cosmetic products according to their own set of rules. The fragmented regulation, the increasing demand for "green" cosmetics and the fierce competition for customers lead in many cases to the fact that some manufacturers use the tool of greenwashing.
Tárgyszavak: fogyasztóvédelem, Európai Unió joga, szépségipar, környezetvédelem, egészségvédelem
A szépségipar egyes termékei évezredek óta az emberiség használatában állnak. Noha ezek a termékek nem létfontosságúak az emberi szervezet számára, a szépség iránti vágy, valamint az emberek növekvő tudatossága[1] a megjelenés tekintetében az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá emelte a szépségipart. Becslések szerint 2020-ban a globális kozmetikai piac értéke 341,1 milliárd dollár volt, amely 2030-ra várhatóan eléri az 560,50 milliárd dollárt, 2021 és 2030 között 5,1%-os összetett éves növekedési rátával.
A fenntarthatatlan termelési és fogyasztási magatartások újragondolásának szükségessége[2] az elmúlt évek egyik kulcskérdésévé vált szinte minden iparágban. Az alkalmazott vegyi összetevők és a jelentős mennyiségű hulladékképződés keletkezéséhez hozzájáruló csomagolás környezeti hatásai, valamint az erdőirtás, az alapanyagok kinyeréséhez használt termékek, az állatkísérletek és a tisztességtelen kereskedelem társadalmi hatásai révén a kozmetikai iparban is fokozott érdeklődés mutatkozik a fenntartható megoldások iránt.[3] A környezeti hatások és a zöld fogyasztási minták irányába mutató trendek, a kozmetikumok és a testápolási termékek használatának egészségügyi és higiénés előnyei megismerése iránti igény, valamint a hagyományos termékek esetleges mellékhatásai a környezetbarát termékeknek,[4] illetve a természetes és szerves összetevők nagyobb mértékű megjelenési arányának a növekedését eredményezte.[5]
- 499/500 -
A fogyasztók biztonságos, egészséges és tiszta kozmetikumok, valamint testápolási termékek iránti igénye a COVID-19 világjárvány alatt tovább növekedett,[6] amely még erőteljesebb nyomást gyakorolt a globális kozmetikai vállalatokra a természetes összetevőket tartalmazó termékek kifejlesztését ösztönözve. Ennek köszönhetően a natúr és biokozmetikai termékek globális piaci szegmense világszerte erőteljes növekedésnek indult és a természetes kozmetikumok, valamint a testápolási termékek globális piaci értéke 2021-ben már közel 30 milliárd dollár volt, amely becslések szerint 2027-re elérheti az 50,5 milliárd dollárt is.[7]
Ezek a tendenciák a piac átalakulását eredményezték: a naturálisabb termékek előtérbe kerülésével nőtt az ilyen jellegű termékek kifejlesztésére irányuló kutatások száma, és ennek hatására egyre több olyan termék jelent meg a kereskedelmi forgalomban is, amely a többiektől eltérő módon valamilyen szempontból zöldnek, biónak, natúrnak, vegánnak stb. vallja magát. A zöld termékek nemcsak divatosakká, hanem a piaci előnyszerzés eszközeivé is váltak az olyan gyártók számára, amelyek képesek voltak a felgyorsult fogyasztói igényekhez igazodó új termékek, termékcsaládok kifejlesztésére.
A szépségipar jelentős hatást gyakorol a környezetre: a fenntartható módon előállított és kinyert alapanyagok, összetevők, adalékanyagok számos esetben megdrágítják az előállított terméket, melynek piaci szerepét nem csupán az összetevők, hanem a csomagolás, valamint a forgalomba hozatal körülményei is befolyásolják. A körforgásos gazdaság megvalósításában rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához a szépségiparnak sürgős változtatásokra van szüksége, amelyek egyfelől sokkal lelkiismeretesebb üzleti gyakorlatokat eredményeznek, másfelől pedig arra késztetik a fogyasztókat, hogy megváltoztassák a körforgásos termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felfogásukat és viselkedésüket. Egyes fogyasztáselméleti kutatások rávilágítottak, hogy szoros kapcsolat van a fogyasztási értékek és a zöld bizalom között,[8] így például az ökocímkék vagy a különböző tanúsítványok a kiváló minőség, a magasabb érték jeleként ábrázolódnak a fogyasztói felfogásban.[9] A vásárlókért való küzdelem és ezzel együtt a fogyasztói attitűdök változása egyúttal azzal is jár, hogy egyes gyártók magukat vagy termékeiket "zöld" színben tüntetik fel, ami olyan új jogi kérdéseket vetett fel, amelyre uniós szinten is válaszolni szükséges.
A fenntartható fogyasztásra való tervezés egyes szakirodalmi források szerint ökomodernista megközelítést feltételez, amelyek a jelenlegi termelési modellt kívánják módosítani, és a határtalan fogyasztás ellen dolgoznak.[10] A zöld jelleg eléréséhez számos eszköz áll már most is a gyártók rendelkezésére az összetevők környezetbarát jellegétől kezdve egészen a termékek csomagolásáig, a szállítási útvonalak racionalizálásán át egészen a termékcsomagolások újratöltésig. Ezek pontos meghatározása, a kozmetikai termék értékláncához kapcsolódó jogi szabályok kimunkálása és az egyes szegmensek (pl. alapanyagok, csomagolás, összetevők, zöld minősítések csomagoláson való feltüntetése) vonatkozásában szükséges ellenőrzési mechanizmusok kiépítése még erőteljesen hézagosak az Európai Unió (a továbbiakban: EU vagy Unió) belső piacán.
A greenwashing, azaz zöldrefestés azon alapul, hogy az azt alkalmazó kiemel egy jó gyakorlatot vagy tevékenységének egy kis részét, miközben elfedi az összes többit, amely negatív hatással van a környezetre, hogy fenntarthatóbbnak tűnjön, mint amilyen valójában.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
